Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Budapest és Magyarország felett napok óta szinte megállt az idő. Már Orhan Pamuk regényében illően, a hó nemcsak a járdákat és az utakat fedte be vastag rétegben, hanem a főváros ritmusát is lassította. Elakadt autók, járhatatlanná vált mellékutcák, jeges lejtők jelezték: dübörög a tél. Ezért nyakunkba vettük a várost, és több kórházat is meglátogattunk. Mielőtt azonban beléptünk volna a kórházak ajtaján, az indulás előtt egy, névtelenséget kérő mentőtiszttel beszélgettünk. Feladatai mellett háziorvosi ügyeletben is szolgál. Vagyis egyszerre lát rá a rendszer több pontjára.
A mentőtiszt az Indexnek arról beszélt, hogy a hó és a jég valóban megakasztotta a közlekedést, ezzel együtt a mentők munkáját is megnehezítette. Volt olyan riasztás, ahová egyszerűen nem lehetett autóval odajutni. Így a mentősök gyakran kiszálltak, és gyalog tették meg az utolsó szakaszokat, a csúszós utcákon. Mindez azonban – ahogy azt hangsúlyozta – nem pánikhoz, hanem inkább fegyelmezettséghez vezetett. „Kicsit összezár ilyenkor a csapat – fogalmazott. – Mindenki komolyan veszi, hogy most dolgozni kell.”
Szerencséje volt, mert új mentőautón teljesíthette a szolgálatát, és a friss téli gumik sokat segítettek. A járhatatlan utakat pedig igyekeztek elkerülni. Ha más nem, maradt a gyaloglás. De az egyik budai mentőállomáson például több órán át tartott, mire a hatalmas hó miatt járhatóvá tették az épület környékét. A mentők lapátoltak, takarítottak, rendbe rakták a körletet. De ez sem okozott érdemi fennakadást, inkább csak még egy feladat volt a sok közül.
8
Talán a legmeglepőbb tapasztalat mégis az volt, amit a háziorvosi ügyeletről mesélt. Dél-Pesten, a megélése szerint kevesebb lett a beteg a rendelőben, és kevesebbet is vonultak. A mentőtiszt szerint a lakosság most önuralmat tanúsít. Nem hívnak feleslegesen mentőt, jobban átgondolják, mikor indokolt a segítségkérés. Káoszról egyik mentőforrásunk sem számolt be. Inkább egy nehezített pályán működő, de a feladatot maradéktalanul ellátó mentőszolgálat képe rajzolódott ki.
Tehát innen indultunk, hogy megnézzük, mit jelentett mindez a budapesti kórházak falain belül. Első utunk az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház felé vezetett, majd onnan a Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központ következett – az az intézmény, amelyet sokan még mindig a korábbi nevén, Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetként emlegetnek.
Gördülékeny működés a hó alatt
Amikor kedden, délután 1 óra előtt megérkeztünk az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház területére, már a bejáratnál világos volt, hogy ez nem egy átlagos nap. A mentőbeálló tele volt. Egymás után érkeztek a kocsik. Bent, a sürgősségi ajtaján belépve egy ott dolgozó szakember csak ennyit jegyzett meg félhangosan: „Az előbb még be se fértek a mentők, most egy kicsit enyhült a helyzet.”
Nem véletlen a zsúfoltság. A Honvédkórház – a Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központtal együtt – messze a legtöbb traumás sérültet látja el a fővárosban. A rendkívüli téli időjárás ezt most különösen érezhetővé tette. Jelentősen megugrott a vágott, csúszásos sérülések száma, olyan esetekkel, amelyek normál körülmények között talán meg sem történnének. Mindez azonban nem bénította meg az ellátást, a kórház felkészült volt.
Pluszembereket hívtak be, megerősítették az ügyeleteket, a sürgősségük szerint átsorolták a műtéteket, így folyamatosan, tervszerűen tudják operálni a betegeket.
A sürgősségi folyosón végül sikerült pár percre megállítani Dr. Shemesh Assafot. Váltásvezető főorvosként testközelből látja, mit jelent egy ilyen rendkívüli időszak. Egyértelműen fogalmazott: a hidegnek nagyon is mérhető következményei vannak. „Kifejezetten emelkedett a kihűlt betegek száma, és traumás sérülések szempontjából is növekedést tapasztaltunk.” A legtöbb beteg végtagsérüléssel érkezik. Csúszások, esések, rosszul sikerült lépések a jeges járdákon.
8
Emellett olyan esetek is megjelentek, amelyek normál időszakban ritkaságszámba mennek. Néhány fagyási sérülés, kihűlés, sőt égési sérülés is bekerült az ellátásba. A terhelés azonban nemcsak a traumatológián érezhető. „A belgyógyászati betegek száma is folyamatosan emelkedik” – tette hozzá a főorvos. Annyira, hogy az osztályok gyakorlatilag megteltek. „Tele vannak a belgyógyászati osztályok, próbáljuk tartani azt a tempót, amennyit csak tudunk.”
Plusznővéreket és -orvosokat rendeltek be, több műszakot úgy vettek át, hogy már eleve sok beteg várakozott az ellátásra. Ilyenkor az éjszakai vagy a másnapi nappalos műszakra is behívták a készenlétben lévőket. Ápolókat, fiatal orvosokat, esetenként szakorvosokat. „Elég gyakran szükség volt erre ebben az időszakban.” A váltásvezető főorvos szerint szerencsére tömeges balesetekről nem lehetett beszélni. A minta ismerős.
Amikor leesik a hó, jeges eső vagy ónos eső jön, akkor ugrásszerűen nő a végtagsérültek száma.
A kihűlt betegek számának növekedése mögött is jól körülírható társadalmi kép rajzolódik ki. Ezek az esetek túlnyomórészt hajléktalan embereket érintenek. „Nagyon ritkán fordul elő, hogy valakit otthonról hoznak be kihűlés miatt, mert nincs fűtés.” Ha mégis fedél alól érkeznek, akkor sem klasszikus lakásokból. Jellemzően sufnikból, kunyhókból, ideiglenes építményekből. Akadt olyan eset is, amikor egy rosszul működő vegyes tüzelésű kályha miatt lángra kapott egy kunyhó, és égési sérülésekkel kellett ellátni a bent élőket.
A katasztrófavédelem az Indexnek: Naponta csaknem kétezer tűzoltó áll készenlétben
A rendkívüli téli időjárással összefüggésben január 5-e óta összesen 2104 tűzoltói beavatkozásra volt szükség – mondta az Indexnek Mukics Dániel tűzoltó alezredes. Ezek közül 396 esetben tűzhöz, 1708 alkalommal pedig valamilyen műszaki mentést igénylő esethez riasztották a katasztrófavédelem tűzoltóegységeit. A tüzek közül 302 épített környezetben keletkezett.
A műszaki mentések közül 1003 köthető a rendkívüli téli időjáráshoz. 730 alkalommal úton keresztbe fordult, elakadt, árokba csúszott, összeütközött járművekhez, 69 esetben kidőlt fához, 127 esetben középületekről veszélyesen lelógó nagy méretű jégcsapok, vagy tetőkön felgyülemlett nagy mennyiségű hó miatt hívták a tűzoltókat.
A rendkívüli téli időjárás miatt ugyan gyakrabban riasztják a tűzoltókat mind lakástüzekhez, mind közúti balesetekhez, azonban az állomány megfelelően felkészült erre. Naponta csaknem kétezer tűzoltó áll készenlétben ötszáz járművel. Ez a létszám és erő elegendő a naponta kialakuló helyzetek kezeléséhez, az elmúlt napok egyikén sem volt szükség a szolgálatot teljesítő tűzoltók létszámának emelésére.
Klinikai haláltól hazáig – amikor a protokoll már nem elég
Szóba kerültek az igazán ritka, szakmailag komoly kihívást jelentő esetek. Ilyen volt például egy súlyos kihűlés, amelynél a beteg már a klinikai halál határán volt. „Protokollok vannak mindenre” – hangsúlyozta a főorvos. Ezeket folyamatosan frissítik. Ugyanakkor vannak helyzetek, amikor a megszokott kereteken túl is gondolkodni kell. Ebben az esetben külső keringést biztosító eszközt alkalmaztak. Gyakorlatilag egy külső szív-tüdő gépre kapcsolták a beteget. Így tudták újraélesztés mellett fokozatosan visszamelegíteni.
Az eredmény magáért beszél: a beteg saját lábán ment haza.
A beszélgetés során felmerült az is, amit több mentős forrásunk is említett, hogy a lakosság mintha fegyelmezettebben kezelné a helyzetet. A főorvos azonban óvatosabban fogalmazott. Ők a sürgősségin ezt nem feltétlenül érzik. Szerinte sokan továbbra is azért választják az ügyelet vagy a háziorvos helyett a sürgősségit, mert egyszerűbbnek tűnik: „könnyebb ide bejönni egy háromhetes hasi fájdalommal, mint végigjárni a háziorvosi vagy szakrendelői utat”.
A főorvos részletesen beszélt arról is, hogyan működik ilyenkor a sürgősségi ellátás egyik legfontosabb szűrője, a triázsrendszer. Ezt kívülről sok beteg félreérti, belülről viszont kőkemény szabályok uralkodnak. A besorolás egytől ötig tart. Az egyes kategória az akut, életveszélyes állapotot jelenti, nagyon sokszor újraélesztés közeli helyzetet. Az ötös pedig azokat az eseteket, amelyek ugyan kellemetlenek, de nem sürgősek, például egy három hete fennálló fejfájás. A döntés nem érzésre történik.
A triázst csak olyan kolléga végezheti, aki elvégezte az erre szolgáló tanfolyamot, és pontos, előre rögzített paraméterek alapján dolgozik.
A beteget kikérdezik […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
http://index.hu/belfold/2026/01/13/hohelyzet-idojaras-korhaz-mentoszolgalat-baleset-ho/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!