Lassan véget ér a 2024–2025-ös oktatási év első szemeszterének vizsgaidőszaka, az egyetemisták pedig jobb esetben ráfordulhatnak a második félév megpróbáltatásaira – rosszabb esetben is, csak több tantárggyal a vállukon. Viszont az egyetemi élet egyáltalán nem olcsó, a kollégium, az albérlet, a közlekedés, a napi megélhetés és a sikeres vizsgák után megérdemelt esti bulizás mind-mind rengeteg pénzt emészt fel a hallgatók – és szüleik – pénztárcájából, így felvetődik a kérdés, milyen lehetőségek vannak arra, hogy a diákok némi anyagi támogatáshoz jussanak.
Az anyagi támogatáshoz szociális és teljesítményalapon is hozzá lehet jutni, ezért érdemes nyitott szemmel járni és emellett jól is tanulni, hiszen ha több oldalról érkezik a segítség, az valószínűleg senkinek sem okoz fejfájást. Viszont ha valaki nem akarná körbejárni a fél internetet a lehetőségeit kutatva, annak megpróbálunk kicsit segíteni – összegyűjtöttük a legfontosabb segítségeket, amelyekre a hallgatók támaszkodhatnak egyetemi tanulmányaik során.
Fontos tudni, hogy az ösztöndíjak elsősorban az állami támogatású képzésbe, nappali munkarendbe felvetteket célozzák, viszont létezik természetesen olyan pályázat is, amelyet önköltséges formában tanuló diákok is benyújthatnak. Emellett a hirtelen megromló szociális helyzetre is van megoldás, ugyanis arra is létezik külön pályázat, ha megszorulna a család és ez veszélyeztetné a továbbtanulást.
Tartsuk észben!
Kezdjük a sort mindjárt az alaptámogatással, hiszen ez a „gólyáknak”, vagyis az elsőéveseknek nyújt egy kis segítséget az induláshoz, a beilleszkedéshez. Az államilag támogatott szakokra felvételt nyert hallgatók közül a szociálisan rászorulók adhatják be a pályázatot, de csakis akkor, ha első ízben létesítenek hallgatói jogviszonyt, őszi félévben és nappali munkarendben. Ahhoz, hogy erre valaki pályázni tudjon, az alábbi csoportok egyikébe kell tartoznia:
- fogyatékossággal élők,
- hátrányos helyzetűek,
- halmozottan hátrányos helyzetűek,
- családfenntartók,
- nagycsaládosok,
- árvák vagy félárvák.
A támogatás mértéke alap- és osztatlan képzéseken a hallgatói normatíva 50 százaléka (amely 83 ezer forint), mesterképzésen pedig annak 75 százaléka (azaz 124 ezer forint). A pályázat a Neptun rendszerén keresztül nyújtható be.
A másik olyan ösztöndíj, amelyet rendszeresen elfelejtenek a hallgatók, a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj, amelyet a területi önkormányzatok ítélik oda – a vármegyeiek pedig kiegészítik – a településen állandó lakhellyel rendelkező, rászoruló hallgatóknak. Ennek előnye, hogy általában a legtöbb jelentkezőnek odaítélik – hiszen sokan elfelejtkeznek róla, és nem pályáznak rá –, ráadásul az önköltséges formában tanuló hallgatók is pályázhatnak, de már a középiskola végzős évében is van lehetőség beadni az igényt a támogatásra.
Ezt minden őszi félév megkezdése előtt az EPER-Bursa rendszerében lehet megpályázni.
Az összeg nem túl nagy, hiszen mindössze körülbelül ötezer forintról beszélünk, viszont az állam annyival segít, hogy ezt megduplázza. Vagyis ha az önkormányzat ötezer forintos vagy annál kevesebb támogatást ítél meg, abban az esetben duplázza meg, viszont ha ennél többet, akkor „csak” ötezer forinttal megtoldja a kiutalandó összeget. Így havonta tízezer forint körüli zsebpénz érkezik a diákok számlájára.
Rendszeres vagy rendkívüli
A rendszeres szociális ösztöndíj már picit összetettebb, de azért még bőven meg lehet vele birkózni. A lényege, hogy ennek mértékét már az egyetemek határozzák meg, viszont nem egy egész tanévre, csupán egy félévre – öt hónapra – szól. Szociális alapon lehet pályázni a pénzre a Neptunon keresztül, amelyet pontrendszer alapján bírálnak el, ahol
nézik a lakhatási helyzetet, a háztartásban élők számát és jövedelmét, valamint a pályázó egészségügy állapotát is.
Mivel intézményenként eltérőek a feltételek és a megpályázható összegek is, így mindenképpen érdemes utánanézni a részleteknek. Az viszont mindenhol biztos, hogy két külön kategóriája lehet a rendszeres szociális ösztöndíjaknak, egy A és egy B kategória.
Az A kategóriánál az éves hallgatói normatíva 20 százaléka a minimum juttatás (33 320 forint), és azok kapják meg, akik elérik a Bizottság által kijelölt minimum ponthatárt. Nagyobb súllyal esik a latba, ha a pályázó
- fogyatékossággal élő vagy egészségi állapota miatt rászorult,
- halmozottan hátrányos helyzetű,
- családfenntartó,
- nagycsaládos,
- 25 éves kor alatti árva.
A B kategória ennél már egy fokkal kevesebbet fizet, itt a normatíva 10 százaléka a minimum (16 660 forint), a feltételeknél pedig nagyjából ugyanannak kell megfelelni, mint az előző kategóriában, viszont emellett az alábbiak közül egy feltételnek teljesülnie kell:
- hátrányos helyzetű,
- gyámsága nagykorúsága miatt szűnt meg,
- 25 év alatti félárva.
Amennyiben valaki egyik kategóriába sem tartozik, akkor is van lehetősége az évi hallgatói normatíva 5 százalékának megfelelő ösztöndíjra (8330 forint), amennyiben igazolni tudja a jogosultságait.
Emellett létezik még egy rendkívüli szociális támogatás is – erre fentebb már utaltunk –, amely mértékét szintén az egyetemek egyénileg határozzák meg, benyújtani pedig a hallgató életkörülményeit megváltoztató változás esetén lehet:
- az eltartó elhalálozása,
- tartós betegség bekövetkezése,
- válás,
- gyerekszületés.
A havonta kiutalt összeg teljesen eltérő lehet egyetemenként és körülményenként is, viszont bizonyos esetekben akár a 100 ezer forintot is elérheti.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!