Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Két hét alatt megbénult a fél világ légi közlekedése az Irán elleni amerikai–izraeli támadások nyomán. Turisták tömegei ragadtak a Közel-Keleten és Délkelet-Ázsiában, a jegyárak pedig elszálltak: volt, akinek 1,6 millió forintba került hazajutni. Az Index Kibeszélő című műsorában Dina András, az Atlasz Travel társtulajdonosa és Kiss Róbert Richard turisztikai szakértő beszélt arról, mi várható a nyaralásokkal kapcsolatban, kik jártak a legjobban és a legrosszabbul, és miért érdemes most sürgősen foglalni.
Dubaj és Doha leállt – több ezren ragadtak a Közel-Keleten
„Dubaj a világ egyik legnagyobb átszállópontja Katarral együtt, tehát a most kitört háború miatt pillanatok alatt leálltak ezek az átszálló lehetőségek” – mondta Dina András. A legnagyobb Öböl menti légitársaságok – az Emirates, a Qatar Airways, az Etihad, az Air Saudi és a flydubai – flottája gyakorlatilag a földön maradt, így kiesett az a korábbi iszonyatos kapacitás, amellyel Európából szállították az utasokat a Közel-Keleten keresztül Ázsiába.
„Néhány éve ugyan a koronavírus-járvány még jobban lefékezte az idegenforgalmat, de azt legalább láttuk jönni, az várható volt. Ez viszont most mindössze két hét alatt történt”– tette hozzá Kiss Róbert Richard.
A válság lehetetlenné tette, hogy az utasok elhagyják a kríziszónákat, köztük mintegy 6–7 ezer magyar, és ehhez jött még 30–40 ezer német és brit vagy tengerentúli turista. Viszont a nem kríziszónában, például az ázsiai területeken is több ezren rekedtek, képtelenek voltak hazajutni repülőgépek híján.
Menekülő repülőjegy 1,6 millió forintért
Az alternatív útvonalak ára hirtelen elképesztő magasságokba szökött. Kiss Róbert Richard saját családja esetét mesélte el: „Anyósom Nepálban ragadt. Tíz nap után tudtak úgy eljönni, hogy át kellett menniük Indiába, mert az Air Indiával el tudtak jutni Bécsbe. Ha átmentek volna Katmanduból Kínába, és Kínából jönnek haza Budapestre, akkor ez a jegy fejenként 1 millió 600 ezer forintba került volna.”
Többszörösére, 4-5-6-szorosára ment fel az alternatív járatok ára az interkontinentális útvonalakon. Az alternatív útvonalak nemcsak drágák, hanem rendkívül hosszúak is voltak.
Az eredetileg tervezett repülési idő 10 óra körül lett volna Bécsig. Viszont ez az idő menet közben folyamatosan növekedett, mert újabb és újabb légi folyosókat zártak le a gép elől, ezért egyre délebbre kellett fordulni Afrikában
– folytatta a történetet Kiss Róbert Richard.
Az elmúlt napokban a lezárt Hormuzi-szorosban rekedt teherhajók kőolajrakománya már jóval a hordónként 100 dollár fölé lökte a nyersolaj világpiaci árát, a repülőgépek üzemanyagát, a kerozint pedig még ennél is durvább mértékben drágította.
De miért nem érződik még ez a charterjáratok jegyárain? „Egyelőre azért nem, mert a nagyobb légi cégek fedezeti szerződésekkel jó előre leszerződnek. Két-három hónapig ugyanazon az áron fogják kapni a kerozint a szerződés értelmében, tehát mindenki abban bízik, hogy a válság ez idő alatt rendeződik.”
Utazási irodák: lemondások, aztán átfoglalások
A kérdésre, hogy mit tapasztaltak a háború kezdete utáni héten, Dina András azt mondta: „Az első napok viszonylag durvák voltak, rengeteg telefonhívást kaptunk az augusztusi-szeptemberi utakkal kapcsolatban. Természetesen az első héten voltak lemondások is, viszont az utazási kedv érdekes módon nem lankadt. Inkább átfoglaltak máshova, a közel-keleti régióból a karibi térségbe mentek el sokan.”
Az előfoglalásnál volt egy kis lassulás, de „a második héten már azt láttuk, hogy visszajött az utazási kedv, és elkezdtek megint foglalni. Viszont sokkal határozottabban inkább már a dél-európai desztinációkat keresik: Olaszországot és Spanyolországot” – emlékezett vissza Dina András.
Aki utazási irodával ment, az járt a legjobban
Kiss Róbert Richard azt hangsúlyozta, hogy kiderült, most, amikor baj történt, azok voltak a legnagyobb biztonságban vagy azoknak segítettek a leggyorsabban, akik utazási irodával mentek nyaralni.
Európai uniós szabályozás van arra, hogy az utast haza kell hoznunk, ha akaratán kívül kerül bajba.
„Ilyenkor az irodának kell alternatívát keresnie, és be kell vállalnia a lehetséges pénzügyi veszteséget” – tette hozzá Dina András.
„Ez például azt jelentette, hogy akik utazási irodával jöttek haza, azoknak nem kellett maguknak átvergődniük az ománi határon, hogy felszálljanak egy mentesítő járatra. Az utazási iroda alternatív útvonalat szervezett nekik, még ha ezért valamennyit fizetni is kellett, de legalább megoldotta, hogy elfogadható áron jussanak haza.”
Elszállnak a dél-európai árak – most kell foglalni!
Az árak már most megugrottak, az első két hétben ezt lereagálta a piac – mondta Dina András. A szakértő szerint a görög, olasz, spanyol és ciprusi célpontok ára is jelentősen emelkedhet a megnövekedett kereslet miatt.
„Nem szabad elfelejteni, hogy véges a kapacitás, és bármilyen meglepő, de a dél-európaiak nem tudják felvenni a versenyt olyan helyekkel, például a török riviéra, ahol 1500 szobás hotelek sorakoznak egymás mellett. A nagyobb országok turistái – mint például a németek vagy a britek – pedig villámgyorsan le fogják kötni ezeket dél-európai helyeket, és szeretik is őket, mert nyaraláskor még pluszban is költenek.”
Dina András szerint az üzenet egyértelmű: aki még nem döntötte el, hogy hová szeretne menni nyaralni, azt sürgősen lépjen, mert az árak heteken belül megugranak. A dél-európai területekre pedig biztos, hogy nem lesznek idén last minute ajánlatok.
Mit tartanak a külügy és az utazási irodák biztonságosnak?
Törökország és Egyiptom továbbra is biztonságos célpont a szakértők szerint, egyikben sincs háborús kitettség. „A Külügyminisztérium ezeket továbbra is utazásra ajánlott térségeknek tartja” – tette hozzá Kiss Róbert Richard.
„Egyiptomba jelenleg is mennek […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2026/03/17/kibeszelo-utazas-legi-kozlekedes-nyaralas-iran-haboru-turizmus/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!