Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Szegedi Tudományegyetem hétfőn rendezte meg idei Innovációs napját, amelynek fő vendége Karikó Katalin, a COVID-19-pandémia megfékezésében kulcsszerepet játszó mRNS-technológia társfelfedezője volt. Az eseményen részt vett Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára, valamint Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke és a Magyar Innovációs Szövetség elnöke is.
Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora köszöntőjében hangsúlyozta, hogy „az innováció nem más, mint az ötlet present perfectbe hozása” – vagyis egy gondolat megvalósítása a gyakorlatban. A rektor kiemelte, hogy „a Nobel-díj benne van a levegőben Szegeden”, utalva arra, hogy Szent-Györgyi Albert után most Karikó Katalin is Nobel-díjat nyert, és mindketten szegedi kötődésűek.
„Már az egyetem alapítása maga is egy innováció volt” – emlékeztetett Rovó László, felidézve Klebelsberg Kuno kultuszminiszter munkásságát, aki a trianoni tragédia után Szegeden teremtette újjá a magyar felsőoktatás egyik bástyáját.
A rektor beszélt az egyetem legújabb fejlesztéseiről is. 2025 júliusában adták át a régió egyik legmodernebb, mesterséges intelligencia kutatásokra optimalizált szuperszámítógépét, februárban pedig átadják Magyarország első krio-elektronmikroszkópját, amely Kelet-Európában is egyedülálló lesz.
Rovó László szerint ezek a csúcstechnológiás eszközök nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a következő generáció versenyképes lehessen a nemzetközi kutatásban.
Felelőtlenség lenne a fiatal kutatókat úgy elengedni, mint a fiatal katonákat az első világháborúban, fegyver nélkül
– fogalmazott.
Az innováció két követelménye
Varga-Bajusz Veronika államtitkár kiemelte, hogy a magyar felsőoktatás a modellváltás után gyors fejlődésbe kezdett, de a Szegedi Tudományegyetem ezek közül is kiemelkedik: 2024-ben 20 szabadalmi és 16 védjegybejelentést tett, valamint 25 új szellemi alkotás birtokbavétele zajlott le. A vállalati kutatás-fejlesztésből származó bevétele megközelítette a 2 milliárd forintot, a piaci partnerek száma pedig meghaladja a 200-at.
Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke az innováció definíciójáról beszélt, amely egy 2009-es európai bizottsági közleményből származik.
Az innováció egyik feltétele eszerint az, hogy újdonságnak kell benne lenni, a másik pedig, hogy piaci értéket, gazdasági eredményt kell teremtenie
– fogalmazott.
A második feltétel, a piaci hasznosítás kulcsfontosságú, azonban Szabó Gábor kiemelte, hogy ez már nem feltétlenül azonos a tudományos munkával.
Nagyon szép dolog a tudomány – magam is tettem némi kárt ezen a területen –, de az eredményeknek a hasznosítása egy másik folyamat
– jegyezte meg.
Szerinte egy sikeres innováció létrehozásához a legfontosabb emberi tulajdonság a kudarctűrő képesség. A kudarc ugyanis mindennapok része az innovációk keresése közben.
Sokféleképpen lehet bukni és viszonylag kevésféleképpen lehet sikert aratni
– mondta, majd elmesélte, hogy 30 ezer opcionális részvénye van egy amerikai cégtől, amelyek a irodájában porosodnak, és négy cége már elbukott.
„Mindig lehet valamit felfedezni”
Karikó Katalin előadásának címe „Innovációból ipari hasznosítás” volt, és valóban végigvezette a hallgatóságot azon az úton, ahogyan egy tudományos felfedezésből piaci termék születik. Hangsúlyozta: ha valaki bemegy egy laborba, ott szinte minden szabadalmaztatva van – de ő a biotechnológián keresztül szeretné bemutatni a szabadalmaztatás és a piaci hasznosítás történetét, mert ezt ismeri a legjobban, ez az ő szakterülete. Majd megmutatta a Nobel-díjat is a hallgatóságnak, amit nagy ováció követett. Megjegyezte, hogy először a biotechnológia szó magyarul hangzott el, ugyanis Ereky Károly vezette be 1919-ben ezt a kifejezést.
Az mRNS-technológia fejlődését példaként hozva bemutatta, mennyi idő kell egy felfedezéstől a tényleges alkalmazásig: az mRNS felfedezése 1961-ben történt, 1984-ben sikerült először szintetizálni kémcsőben, 2000-ben kezdődött a klinikai tesztelés, és csak 2021-ben jutott el a vakcina a klinikumba.
De mi történik, ha valakinek forradalmi ötlete van, de nincs hozzá pénz? Karikó őszintén beszélt erről a problémáról.
Anyagi támogatás kell, mert enni és kísérletezni muszáj
– fogalmazott, majd beszélt saját tapasztalatairól.
„Ha szélsőséges gondolataid vannak, arra nagyon nehéz pénzt szerezni. Én nem kaptam támogatást, pedig nagyon sok pályázatot írtam” – tette hozzá.
A Nobel-díjas biokémikus szerint azonban ennél jóval távolabbról kell indulni, ha egy tudományos innováció ipari felhasználásáról beszélünk. Szerinte az első kérdés az, hogy a kutató megértse mi a munkájának a célja.
A kutatás célja a természet folyamatának megértése kell, hogy legyen
– mondta, majd bemutatta, hogyan torzul el ez a körforgás.
A kutató publikál, pályázatot ír, pénzt kap, nagyobb kutatócsoportot épít, fokozatot szerez, előléptetést kap.
A fokozatszerzésért elkezdünk tanulmányokat írni, amikor nincs miről, akkor is. A végére már a tudományos előmenetel lesz a fontos, nem a természet folyamatának megértése
– kritizálta napjaink tudományos világát, majd hozzátette, hogy 19. századi kutatók még valóban a természetet akarták megérteni, a napjaink kutatóinak viszont sokszor az a fontos, hogy bekerüljenek a Nature-be. (A Nature világ egyik vezető tudományos magazinja, nevének jelentése pedig természet.)
Csapatépítés: csak olyanokkal, akikben megbízol
Ha már tudjuk, miért dolgozunk és van egy jó ötletünk amivel szeretnénk foglalkozni, akkor kezdődik az igazi munka. Karikó szerint az innováció nem magányos hősök műve, és mindenképpen szükségünk lesz hozzá egy csapatra. Azonban nem mindegy kit válogatunk be magunk mellé.
„Olyanokat vegyél magad mellé, akikben megbízol, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!