Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Van valami mélységesen emberi abban, amikor valaki lefotózza magát egy sakktábla előtt. A kép üzenete kristálytiszta:
Nézd, én stratégiai gondolkodó vagyok. Én előre látok. Én olyan ember vagyok, aki az élet bonyolult problémáit úgy közelíti meg, mint egy 64 mezős táblán zajló intellektuális csatát.
A sakk Garri Kaszparov óta – de igazából már jóval előtte, mondjuk, Bobbby Fischer vagy akár Benjamin Franklin óta – az értelmiség játéka, a stratégiai zsenialitás jelképe. Ezért posztolja Mark Zuckerberg, amikor világváltoztatásról beszél. Ezért ül le Bill Gates Magnus Carlsen ellen (és veszít kilenc lépésben). Ezért fotózzák le magukat politikusok, üzletemberek, közéleti szereplők sakktábla mellett, miközben elgondolkodva néznek a figurákra, mintha épp az emberiség jövőjét tervelnék ki.
A probléma akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy a táblán látható állás fizikailag képtelenség. Usain Bolt, a világ leggyorsabb embere például 2012-ben posztolt egy fotót, amelyen sakkbábukkal játszott – de nem volt király a táblán, mert valójában dámát játszott sakkfigurákkal. A Chess.com a világ 11 legrosszabb sakkfotója közé választotta. Hollywood sem áll jobban: Ingmar Bergman klasszikus filmjében, A hetedik pecsétben (1957) fordítva van felállítva a tábla, ahogy a Blade Runnerben, az Austin Powersben, A remény rabjaiban és az Ace Ventura-folytatásban is.
Ezek a már megszokottnak tekinthető hibák mindig idegesítik a játék szerelmeseit, így engem is, ezért is fáj különösen, hogy Tüttő Kata és Karácsony Gergely Instagram-posztja azonban új szintre emeli ezt a borzasztó tradíciót.
A lehetetlen futó
Az első probléma nem is az, hogy Karácsony Gergely katasztrofális lépést tett. Az első probléma az, hogy az egész játszma – ahogy mondani szokás – nem sakkszabályszerű. Konkrétan: lehetetlen. Tüttő Katának két sötét futója van a táblán, ami a sakk univerzumában körülbelül olyan, mintha valakinek két bal keze lenne. Egy futó mindig világos mezőkön, egy mindig sötéteken mozog – ez nem stratégiai választás, hanem a természet törvénye. Ha el akarnánk képzelni, hogyan juthatott volna Tüttő Kata két sötét futóhoz, akkor a következő forgatókönyvet kellene összeraknunk: elvesztette a világos futóját, majd az egyik gyalogját átvezette az ellenfél alapsorába (ami heroikus teljesítmény egy játszma ilyen korai pillanatában), de a királynő helyett egy futót kért. Egy sötét futót. Pont olyat, amilyenje már volt.
Ez önmagában is bizarr lenne, de van egy kis matematikai bökkenő: mind a nyolc gyalog még a táblán van. Tüttő Katánál és Karácsony Gergelynél is. Vagyis senki nem vezetett át gyalogot. Tehát ez a forgatókönyv képtelenség.
A retrográd analízis – amely a 19. századi sakkfeladványszerzők kedvenc módszere volt, amikor […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!