Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A civil szervezetek hangsúlyozzák: a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló hőhullámok idején rendszeresen konfliktusba kerülhet a villamosenergia-ellátás biztonsága és a folyó élővilágának védelme. Ezért a helyzetet eseti miniszteri döntések helyett átlátható, tudományosan megalapozott keretrendszerrel kell kezelni – írja közleményében az Energiaklub.
A június 29-i eset – amikor ellátásbiztonsági okokra hivatkozva engedélyezték a Duna vízhőmérsékletére vonatkozó 30 fokos határérték túllépését – megmutatta, hogy a probléma nem egyszeri. A nyilvános adatok szerint a Paksi Atomerőmű június 27-én 243 megawattal, június 28-án további 320 megawattal csökkentette teljesítményét, vagyis rövid idő alatt több mint 560 megawatt termelés esett ki.
Kiemelték, hogy ez nagyságrendileg egy teljes paksi blokk teljesítményének felel meg. Mivel az atomerőmű idei karbantartási menetrendje egyik blokk esetében sem számol éves főjavítással a nyári hónapokra, és még csak a nyár elején járunk, a határérték tarthatósága a mostani hőhullám lecsengését követően bármikor újra kérdésessé válhat.
Egyoldalú döntéshozatal és hiányzó ökológiai kontroll
A 2024-ben elfogadott jogszabály-módosítás (12/2024. [VIII. 15.] EM-rendelet) lehetővé teszi, hogy a gazdasági és energetikai miniszter hozzájárulásával túllépjék a 30 Celsius-fokos korlátot. Ezt a szabályozást a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület később azzal az ajánlással pontosította, hogy átmenetileg, évente legfeljebb 15 napon át akár a 32 Celsius-fokos vízhőmérséklet is megengedhető legyen.
A civil szervezetek szerint a jelenlegi döntéshozatali mechanizmus több ponton is súlyosan aggályos:
- Az ökológiai szempontok hiánya a döntés-előkészítésben: a nyilvánosságra került információk szerint a tanácsadó testület munkájában nem vettek részt természetvédelemmel, hidrobiológiával vagy a Duna élővilágával foglalkozó szakemberek, a testület ajánlása nem támaszkodott ökológiai kutatásokra.
- A környezetvédelmi tárca súlya: a szabályozás szerint a határérték átlépéséről a gazdasági és energetikai miniszter egy személyben dönthet, miközben az élő környezetért felelős miniszter csupán utólagos tájékoztatást kap. Ez felveti azt a problémát, hogy a környezeti szempontok nem jelennek meg kellő súllyal a folyamatban.
- Átláthatatlan ellátásbiztonsági indoklás: a döntés nyilvános kommunikációjából nem derül ki pontosan, hogy mekkora termeléskiesés, milyen rendszerirányítási helyzet vagy milyen importkorlát indokolta a környezetvédelmi határérték ideiglenes felülírását. A civil szervezetek szerint fontos különbséget tenni a valódi ellátásbiztonsági kényszer és a magas piaci árakból fakadó gazdasági probléma között, mert utóbbi önmagában nem indokolhatja egy környezetvédelmi határérték háttérbe szorítását.
- Alkotmányos aggályok: a döntés nehezen egyeztethető össze az Alaptörvényben rögzített elővigyázatosság elvével, valamint a környezet már elért védelmi szintjének megőrzésére vonatkozó tilalommal.
Rendszerszintű kihívás és szakpolitikai megoldás
A Duna hőterhelése messze túlmutat az atomerőmű aktuális üzemeltetésén: ez a kérdés arról szól, hogyan képes alkalmazkodni a magyar energiarendszer a klímaváltozáshoz úgy, hogy közben a környezet- és természetvédelmi szempontok ne szoruljanak háttérbe. A folyó nem csupán ipari hűtővízforrás, hanem ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtó, sérülékeny ökológiai rendszer is.
A konstruktív megoldás érdekében az aláíró szervezetek egy szakmai kerekasztal összehívását javasolják a minisztereknek, amelyen ökológiai szakértők, környezetvédelmi szervezetek, energetikai szakemberek, valamint a kormányzati és hatósági oldal képviselői közösen tekintenék át az alábbi kulcskérdéseket:
- A jelenlegi szabályozási keret indokoltsága és alkalmazásának feltételei.
- A hőmérsékleti […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!