2024. április 25., csütörtökMa Márk napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 393,00 Ft | USD: 368,00 Ft | CHF: 402,00 Ft
2024.04.25. Márk Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 393,00 Ft | USD: 368,00 Ft | CHF: 402,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Kállay tárgyalássorozata, a kritikus sajtó és a parlamenti ellenzék kiborította Hitlert

Hirdetés

Kállay tárgyalássorozata, a kritikus sajtó és a parlamenti ellenzék kiborította Hitlert

A 21. századból 1944 év elejére visszatekintve egyértelműnek tűnhet a közeledő német vereség, ám a korszak embere ezt korántsem így érzékelte – kezdte válaszát Nánay Mihály arra a kérdésre, milyen okok vezettek a német megszálláshoz. A nyugati front ekkor még nem nyílt meg – a kezdeti sikerek után hamar elakadó dél-itáliai offenzíva kivételével –, a német erők pedig még mindig hatalmas katonai potenciált jelentettek és a Szovjetunió területén álltak, nem beszélve arról, hogy a Harmadik Birodalom hadi termelése sok területen ebben az évben érte el a maximumát. A történész szerint a hadi helyzet általános trendjeit helyesen felmérő magyar politikai vezetés azonban egyértelműnek látta, hogy az ország elemi érdeke a német szövetség elhagyása. Kállay Miklós miniszterelnök számára csak a mikor, és a hogyan volt a kérdés. Az angolszász hatalmakkal megkezdett tárgyalások sikerre vezettek, és Kállay megbízottjai előzetes fegyverszüneti megállapodásra jutottak a nyugati megbízottakkal.

Mi bőszítette fel a Führert?

Kállay Miklós tárgyalásai azonban nem maradtak rejtve a német vezetés előtt sem. Hitler meg kívánta magát kímélni még egy, az 1943-as olasz átálláshoz hasonló kellemetlen meglepetéstől, így eldöntötte, hogy Magyarországot a megfelelő időpontban meg kell szállni és parancsot adott a Margaréta fedőnevű haditerv kidolgozására. Hozzá tartozik a kérdéshez – jegyezte meg a kutató –, hogy Edmund Veesenmayer, a Harmadik Birodalom „Közép-Európa szakértője” alaposan feltérképezte a magyarországi viszonyokat, és a nemzetiszocialista vezér elé tárta, hogy gazdaságilag (magyar bauxit, olaj, gabona, hadiipar, illetve a katonai élőerő tekintetében is) fontos Magyarország feltétlen alávetése.

A politikai-stratégiai helyzet mellett Hitlert az is bőszítette, hogy

Hirdetés

1944-ben Magyarországon még viszonylag sokszínű sajtó jelent meg, akár olyan lapok is, amelyek kritizálták a háborús erőfeszítéseket, a parlamenti bizottságokban pedig ellenzéki képviselők szólalhattak fel az ország tengelyhatalmak melletti elköteleződését megkérdőjelezve.

Mindemellett a németek által uralt Európa utolsó, többszázezres zsidó közössége is Magyarországon élt, ugyan súlyos törvényi korlátozások közepette, de mégis viszonylagos létbiztonságban – főleg a szomszédos országokban eddigre már végrehajtott deportálások fényében. Ez a helyzet már önmagában is felháborítónak számított Hitler számára. Nem csoda, hogy Kállay Miklós miniszterelnököt a nemzetiszocialista propagandaminiszter, Goebbels naplójában az „ein ausgemachtes Schwein” (egy igazi disznó) kitétellel illette. Ezek a tényezők vezettek oda, hogy Hitler eldöntötte; 1944. március közepén megszállja Magyarországot, aminek megkönnyítésére Horthy Miklóst magához rendelte Klessheimbe.

Német katonák Szeged utcáin 1944. áprilisában. 1944. március 19-én hajnalban a német hadsereg alakulatai megkezdték Magyarország megszállását amelyet néhány óra leforgása alatt végrehajtottak

Német katonák Szeged utcáin 1944. áprilisában. 1944. március 19-én hajnalban a német hadsereg alakulatai megkezdték Magyarország megszállását amelyet néhány óra leforgása alatt végrehajtottak

Fotó: MTI

Horthy nem engedett a nyomásnak

Arra a kérdésre, hogy elkerülhető lett volna-e a Margaréta hadművelet, Nánay Mihály úgy válaszolt, hogy a történelemben minden döntésnél léteznek alternatívák, így természetesen ekkor is. Hitler már a Horthyval 1943-ban folytatott tárgyalásán nyilvánvalóvá tette, hogy nem bízik Kállayban, és a magyarországi „zsidókérdés megoldatlanságát” is tűrhetetlennek tartja. A kormányzó visszautasította ezeket a követeléseket, kifejezve, hogy Kállayt nem váltja le, a zsidósággal szemben pedig becsületes ember többet nem tehet, mint a már addig bevezetett jogfosztó törvények.

Ez volt tehát az az ár, amely elkerülhetővé tette volna a német megszállást.

A történész szerint az utókor részéről teljes egyetértés van abban, Horthy helyesen tette, hogy önként nem engedett a német nyomásnak, hiszen ez a holokauszt tragédiájához vezetett volna. Ráadásul a térség összes államában eljutottak oda, hogy a döntő pillanatban ki kell ugrani a háborúból, ahogy ez nálunk is felvetődött.

Borhi László kutatásaiból tudjuk, hogy Washingtonból kifejezetten bátorították a magyar kiugrást, hiszen úgy kalkuláltak, hogy ebben az esetben német megszálló erők érkeznek Magyarországra, melyek német szempontból hiányozni fognak a hamarosan megnyíló nyugati frontról, ezzel könnyebb helyzetet teremtve az angolszász invázió számára. A dolog fonáksága az volt – folytatta a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa –, hogy London és Washington sem tudott sikeres kiugrás esetén a szovjet világon kívüli reális magyar jövőképet ajánlani, ráadásul a trianoni határok lényeges módosítására sem született egyértelmű ígéret. Mindezek alapján a szakirodalomban létezik olyan álláspont, miszerint Kállay Miklósnak ki kellett volna várnia a kiugrás előkészítésével, ezzel késleltetve a német megszállást.

A nagyhatalmi érdekek és elképzelések ismeretében ez nem reális elvárás

– vélekedett a kutató, aki szerint a korabeli magyar elit dilemmáját igen jól mutatja Ghyczy Jenő külügyminiszter 1943-ban elmondott szavai: „hiába igyekszem életemet 1945-re megmenteni, ha már 1943-ban […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2024/03/19/nemet-megszallas-horthy-miklos-adolf-hitler-veesenmayer-kallay-miklos-zsidosag-masodik-vilaghaboru-nanay-mihaly/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Befejezték a Balaton vízeresztését

Befejezte a Balaton vízeresztését a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szerdán a siófoki vízszintszabályozó zsilip zárásával – …