2020. október 21., szerdaMa Orsolya napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 365,00 Ft | USD: 310,00 Ft | CHF: 341,00 Ft
2020.10.21. Orsolya Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 365,00 Ft | USD: 310,00 Ft | CHF: 341,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Judapestező zsidózás és cigánygyűlölet: ez az ellenzék ajánlata – Fürjes Balázs az Indexnek

Judapestező zsidózás és cigánygyűlölet: ez az ellenzék ajánlata – Fürjes Balázs az Indexnek

A MOME új campusán vagyunk, amit az elmúlt években fejeztek be és adtak át az ön irányításával. Miért pont egy olyan egyetemnek jutott ez a 17 milliárdos fejlesztés, aminek összesen nincs ezer diákja?

A MOME kreatíviparunk zászlóshajója. Azokat képzik itt, akik a design, a tárgyalkotás, képalkotás egyetemes nyelvén mesélik el a magyar történeteket a nagyvilágnak. Mi egy sikeres Magyarországért dolgozunk, ahhoz pedig magyar sikerek kellenek. Kiváló egyéni és közösségi teljesítmények. Ezt szolgája a világszínvonalú képzés és campus a MOME-n.

Mégis, ha létszámarányosan nézzük, akkor ez olyan, mintha az ELTE kapott volna három Puskás Arénát. 

Nagyon lerobbant volt az itteni campus, sajnálom, hogy nem forgattak akkor, felkészülésre és alkotásra jóval alkalmatlanabb teret láttak volna…

Az ELTE-nek is vannak lerobbant campusai. 

Ezért építettünk új természettudományi kart neki Lágymányoson. Az Orbán-kormány minden ciklusában egyetemépítő kormány. 1998 és 2002 között felépítettük az Andrássy Egyetemet, Lágymányoson az ELTE TTK és a Műegyetem modern épületét, a győri Széchenyi Egyetemet és száz év után először magyar egyetemeket határon túl. Az elmúlt években átadtuk a felújított és kibővített Zeneakadémiát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika campusát, megnyitva a budapestiek előtti az Orczy-parkot, tavaly átadtuk a MOME campust, korábban az új Semmelweis Egyetem tömböt Ferencvárosban, zajlik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fejlesztése. Van feladat bőven, de talán haladunk. 

Ha már a Pázmány példáját említi: ők a 90-es években Piliscsabán építettek egy campus-t Makovecz Imre tervei alapján. Egy karakteres és impozáns, de komoly üzemeltethetőségi nehézségekkel küzdő létesítményt, amit mára nagyjából el is hagytak, és átköltöztek Budapestre. Nem fenyegeti-e hasonló veszély a MOME-t is? Ránézésre százmilliókkal nőhettek a működési költségeik, ami ugyancsak jelentős tétel egy 1,5 milliárd forint körüli éves költségvetésű egyetem számára. 

Az új campus a MOME-közösség saját álma, terve, ambíciója volt, nem a kormány erőltette rájuk. Kidolgoztak egy 21. századi egyetemi modellt és támogatást kértek hozzá. Felelős elképzelés volt, mellé álltunk, és együtt fölépítettük a designegyetem új otthonát. 

Az asztalon volt már akkor az alapítványi átalakulás? 

A MOME, személyesen annak előző rektora, Kopek mester, teljeskörű megoldással kopogtatott. Benne volt a campus és az egyetem új működési modelljének terve, alapítványi struktúrával. Talán nem véletlen, hogy a hazai és nagy nemzetközi magáncégekkel folyamatos együttműködésben alkotó, a piaccal és a piacra is dolgozó egyetem szorgalmazta először azt a modellt, amit most kiterjesztettünk.  És a campushoz ráadásul született egy 15 ezer négyzetméteres közpark, amelyet egy éve szabadon használhatnak a budapestiek.

Korábban ez a zöldterület nem volt szabadon látogatható? 

Nem. A nyitott parkból tízezer négyzetméter a teljes zöld, a többi utak, pihenők, utcabútorok. Elültettünk tizenhatezer darab növényt, fát, bokrot, cserjét. Az épületekben sok helyütt elkerültük a légkondicionálás beépítését, és a födémbe-falakba épített mennyezeti hűtés-fűtést alkalmaztunk. Ez környezetkímélőbb. Mindaz, amit a világ képben, filmben, animációban, látványban, tárgyalkotásban, épületekben, épített környezetben tud, elsajátítható és előállítható a MOMÉ-n, a legkorszerűbb körülmények között.  

DSC00839

Fotó: Trenka Attila / Index

Se Fürjes, se Vitézy

A zöld- mellett vannak barnamezős feladataik is. Szeptember végéig kellett elkészülniük egy akciótervvel, ami a rozsdazónákra vonatkozik, ahol például 5 százalékos áfával lehetne lakásokat építeni. Mi került bele a tervbe? 

A városi otthonteremtési programnak három célja van: a radikálisan csökkentett áfa révén segíteni megfizethető árú lakások építését, bevonni a város életébe a lepusztult rozsdaövezeteket és megtartani, gyarapítani az építőipari munkahelyeket. Az egykori vasúti, raktározási, ipari tevékenységgel felhagytak e területeken, a környezetszennyezés ott maradt. A városokon belüli elhelyezkedésük kitűnő, közlekedési kapcsolataik jók, de ma parlagon hevernek. Ezek a városok aranytartalékai. Nagy feladat rendbe tenni, de nekilátunk.  

Például egy ilyen kormányzati kérdésben ön Budapest érdekeit képviseli a kormányban, vagy pedig a kormány érdekeit képviseli Budapesten? 

Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár és tősgyökeres budapesti vagyok, közszolgálatban vagy a magánszektorban húsz éve építhetem a várost, szenvedélyem Budapest. Természetesen elsősorban a főváros sorsát viselem a szívemen. 

Annyira, hogy négy év múlva ön lesz Karácsony Gergely kihívója?

Erre ne fogadjon, nincsenek ilyen terveim. 

És ha úgy teszem fel a kérdést, hogy Vitézy Dávid vagy Fürjes Balázs lesz-e a főpolgármester kihívója? 

Egyikünkre se fogadjon nagy tétekben! Én nagyon jól érzem magam abban a munkában, amire megbízást kaptam, és ezzel úgy látom Dávid is így van. Fontosnak tartom, hogy ha van valakinek egy emberes feladata, arra koncentráljon. Ha az aktuális feladatát valaki csak ugródeszkakának tekinti ahhoz, hogy egy másik megbízást elnyerjen, annak könnyen rossz vége lesz. Sem a ma rábízott munkát nem látja el rendesen, sem a vágyott megbízást nem nyeri el. Én a kormányzat Budapest-felelőseként jó helyen vagyok.

Judapest, Judapest, te csodás!

Mégis: a napokban többször is olyan témákban kritizálta a főpolgármestert, amelyeknek nem sok köze van a budapesti fejlesztésekhez. Ott van például a judapestező ellenzéki jelölttel kapcsolatos megszólalása, ami kevésbé érthető, ha nincsenek városvezetői ambíció. 

Ennek semmi köze a nem létező városvezetői ambíciókhoz. Az én dolgom gyakorlati megoldásokat találni budapesti kihívásokra a budapestiek érdekében. Nem szoktam politikai nyilatkozatokat tenni, mert nem az a feladatom. Most se tettem, ez morális kérdés, nem politikai. Bár jó, ha egy politika morális alapokon áll. Ehhez képest a mindenkit kioktató ellenzék egy nácit indít az időközin. Budapesttől 200 kilométerre, Szerencsen. Aki Budapestet judapestezve zsidózik. Elfogadhatatlan, gyomorforgató. A főpolgármester meg ahelyett, hogy megvédené legalább a budapestieket, külön kampányvideóban áll ki az antiszemita, rasszista, cigánygyűlölő jelölt mellett. 

Durva sérelem a budapestieknek és minden jóérzésű magyar embernek, hogy Budapest első embere teljes mellszélességgel kiáll egy olyan ember mellett, aki Budapestet Judapestnek nevezi, aki zsidó uzsorástőkéről beszél és a jellegzetes hajviseletükről felismerhető vallásos zsidó embereket tetűcsúszdásoknak nevezi. Úgy, hogy ez ráadásul nem az első eset: tavaly a főpolgármester már azzal is közbotrányt okozott, hogy azt mondta, képviselőket zsidó származásuk miatt listázni nem náci dolog. 

DSC00877

Fotó: Trenka Attila / Index

Akkor nem emlékszünk, hogy megszólalt volna.

Mert akkor Karácsony még nem volt főpolgármester. De Ön szerint rendben van, hogy Budapest első embere kiáll egy olyan ember mellett, aki undorító módon úgy nyom antiszemita szöveget, hogy Judapestnek nevezi Budapestet? Minek kellene ahhoz történni, hogy a budapestiek számíthassanak főpolgármesterük védelmére? Mihez fog még asszisztálni politikai számításból? Neki kellett volna lenni az elsőnek, aki fellép ez ellen. Karácsony önöknek mondta nemrég, hogy az ellenzéknek nincs ajánlata a választók felé. Pont az a baj, hogy van: a borsodi választáson az ellenzék ajánlata a főpolgármester támogatásával az antiszemitizmus, a rasszizmus, a kirekesztés. 

Az látszik, hogy önnek ez fontos kérdés, a Fidesz többi politikusa miért nem áll bele ebbe az ügybe? 

Az, hogy más mit és miért csinál, vagy mit nem csinál, azt mindig tőle kell megkérdezni. A főpolgármester magatartása önmagában is felháborító, de valamelyest személyesen is érintett vagyok. Édesapám a Ludovika utolsó évfolyamán végzett. A német megszállás után nagyapámmal és másokkal katonai ellenállási csoportot szerveztek. Céljuk zsidó honfitársaink megmentése és a hidak megvédése volt. Árulás miatt egy Radó nevű pribék vezetésével tartoztatta le a nyilas Nemzeti Számonkérő Szék. Azonnal statáriális tárgyalás. Két hadbíró a halálbüntetés mellett, egy ellene szavazott. Ezért beszélgethetünk most – a halálbüntetést csak egyhangú döntés esetén hajtották végre. Nácikkal, komcsikkal nincs alku, a nácizmus nem vicc, így neveltek odahaza.  

Mégis, mit várna még? A jelölt bocsánatot kért, a főpolgármester pedig elmondta, hogy ezek után vállalható jelöltnek tartja a saját politikai közössége részéről.

Megbánni a rosszat, bocsánatot kérni, megbocsátani, kiengesztelődni önmagunkkal, sorsunkkal és egymással nélkülözhetetlen a normális élethez. A cselekedeteinknek azonban vannak következményei, amit viselnünk kell. Sokszor ez szükséges is az igazi kiengesztelődéshez. Ha valaki érett, meglett emberként olyan kifejezéseket enged meg magának, mint Bíró László, és ezért évekig nem kér bocsánatot – csak azután, hogy jelölt lesz és valakik kikukázzák az interneten, hogy ő régebben ilyeneket mondott –, annak nincs helye a a magyar politikában. 

Kerékpáros- és autósüldözés a körúton

A saját megszólalásai kapcsán nem érez valami egészen más jellegű előítéletet? Például azt írja: „Autósok dugóban, biciklisáv üres, kereszteződésben káosz. Továbbra is javaslom: sávlezárás azonnali megszüntetése (…) Autóval járni nem deviancia!#stopautosuldozes” Ön nem létező, vagy nem létező ellentétekre játszik rá ezzel, például autósok és kerékpárosok között?

Bocs, ebben én most sem találom az előítéletet. És beidézné a kihagyott részt is?

Egész pontosan így írta a tanévkezdéskor: „Továbbra is javaslom: sávlezárás azonnali megszüntetése, alapos szakmai előkészítés, valódi konzultáció az emberekkel.” 

Köszönöm szépen! Én pont azért kezdeményeztem párbeszédet és tettem javaslatokat – eddig eredménytelenül –, hogy az autósok és kerékpárosok mesterséges szembeállítása megszűnjön. Változtatni másképp érdemes. Amit nagyon hiányoltam, az a részvételesig nevében sokszor megígért előzetes társadalmi párbeszéd, az érintettek megkérdezése és az alapos szakmai előkészítés. Mindkettő segít megúszni az ügyetlenkedést. 

DSC00828

Fotó: Trenka Attila / Index

A főpolgármester úr megígérte, hogy eljön velünk egy bebiciklizésre a Nagykörúton. Nem csatlakozna hozzánk? Ott akár meg is beszélhetnék, hogy kinek jár egy sáv és kinek kettő. 

Ki nem hagynám semmi pénzért, fogjanak szavamon! Ha hívnak, ott vagyok.

Visszatérve az autósüldözésre… 

Három kezdeményezést tettem, válaszra sem méltattak. A legfontosabb: iskolakezdésre vonják vissza a sávlezárást, adják vissza az elvett sávot a Nagykörúton! Ez Budapest legforgalmasabb útja, amin egy munkanapon 200 ezer ember megy keresztül. 60-70 ezer autóval, 1500 kerékpárral. Október közepétől április végéig érthetően zuhan a biciklisek száma – ez kitűnő alkalom lenne az érintettek valódi megkérdezésére, alapos tervezésre, a hatástanulmányok, forgalmi modellszámítások elvégzésére. 

Huszárvágások és új egyensúly a közlekedésben 

A tavaszi karanténhoz hasonló sokkok mindig alkalmasak arra, hogy nagy változásokat érjenek el. Nem ért azzal egyet, hogy a Nagykörútnak sokkal jobbat tenne, ha nem autópályaszerű forgalmat bonyolítana, hanem csak egy-egy sávon haladhatnának az autók? 

Na látja, ez a legfontosabb kérdés! Abban egyetértünk, hogy a főváros közlekedésében szükség van egy új egyensúlyra. A cél az, hogy emberek, saját elhatározásból, önként, nagyobb számban választhassák a közösségi közlekedést. Mindeközben ne büntessük azokat, akik a családi élet szervezéséhez vagy a munkába járáshoz, munkavégzéshez autót használnak! A belváros forgalomcsillapításának három előfeltétele van. Jobb minőségű, ezért választhatóbb közösségi közlekedés; a ma még hiányzó, a belvárost kikerülhetővé tevő és így tehermentesítő külső körutak és hidak megépítése; valamint egy olyan P+R parkoló hálózat, ahol az emberek a tömegközlekedési csomópontoknál lerakhatják az autóikat és átszállhatnak a BKV járataira. Egy kisebb forgalmú belvárosban bőven lehet több kerékpárút – akár a Nagykörúton is.  

Kétségtelen, hogy a körúti kerékpársáv egy huszárvágás-szerű megoldás, amire a járványhelyzet teremtett lehetőséget. De a kormánynak is sokszor vannak hasonló huszárvágásai: nagy ugrások a lépésről lépésre haladás helyett. Aztán ezek vagy bejönnek, vagy nem. 

Ha az említett előfeltételek biztosítása helyett csak ötletszerűen szétlocsolnak egy vödör sárga festéket a belvárosban, abból nem megoldás lesz, hanem káosz. Észre kellene venni, hogy Budapest nem csak a belvárosból áll, és a belvárosi közlekedés nehézségeit javarészt a belvároson kívül lehet orvosolni. Huszárvágásoknak olykor lehet helye, csak utána meg kell nézni, mit okoztak vele. Nézzünk egy kormányzati huszárvágást: bevezettük a vasárnapi boltzárat évekkel ezelőtt. Az emberek értésünkre adták, hogy nem kérnek belőle, a politika ne gazdálkodjon szabadidejükkel. Megértettük, visszavontuk. 

Fürjes Balázs interjú a MOME épülete előtt. 2020.10.01.

Fürjes Balázs interjú a MOME épülete előtt. 2020.10.01.

Fotó: Trenka Attila / Index

A körúti kerékpársáv a főváros vasárnapi boltzárja? 

A politikának nem feladata átnevelni az embereket. A párbeszéd és a szakmai munka működő megoldást hozna a káosz és gagyiság helyett. Szezonalitás józan érvényesítése, idősávonként eltérő rend a munkanapokon belül, hétköznap-hétvége eltérések a forgalomszervezésben, a ma szemben lévő, az útszélességet duplán korlátozó villamosmegállók elcsúsztatása és ezzel útszélesítés, kerékpárosok elsőbbsége a lámpáknál – csak címszavakban, hogy mi mindent lehetne megvizsgálni alapos munkával. Járdán vezetett, balesetveszélyes és ócska bicikliút helyett.    

„Prioritási sorrend a közlekedésben: gyalogos, kerékpáros, kötöttpályás, nem kötöttpályás közösségi, autómegosztásos, autós.” Honnan idéztem? 

Kelepcét orrontok, Szerkesztő úr… Az biztos, hogy nem tőlem idéz. Elképzelhető, hogy Vitézy Dávid barátom mondta, de az is lehet, hogy egy Tarlós István idején született városházi dokumentumból van. 

Igen, ez a Tarlós-éra Budapesti Mobilitási Terve.

És amit idézett – ahogy mondani szokás, a kontextusból kiragadva –, az nem általában a közlekedési módok prioritási sorrendjére vonatkozik a Mobilitási Tervben, hanem minőségi közterületek tervezéséhez kapcsolódóan a közlekedés tervezésére ad irányelveket. Jól mondom? 

De egyetért vele?

A Mobilitási Terv egyértelműen a közösségi közlekedés fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Azon belül a kötöttpályás közlekedést teszi első helyre, helyesen. Budapest közlekedésében ugyanis az a probléma, hogy a külső kerületekből és az agglomerációból békeidőben bejön naponta körülbelül egymillió ember, akiknek több mint a kétharmada autóval érkezik a városba. Miért? Mert a közösségi közlekedés nem elég vonzó alternatív számukra. 

És ha rákényszerítjük a közösségi közlekedésre az autósokat azzal, hogy szűkítjük az utak áteresztőkapacitását? 

Én annak a pártján állok, hogy ne kényszerítő és korlátozó intézkedésekkel érjük el a kívánt hatást. Legyen vonzóbb a közösségi közlekedés, érje meg azt választani! Ezért is kezdtük meg a HÉV-ek felújítását, dolgozunk továbbá az elővárosi vasúthálózat megújításán. Tegyük elkerülhetővé a belvárost a külső körutakkal és külső hidakkal, valamint épüljenek meg azok a P+R parkolók, amelyeknek köszönhetően letehető az autó. Mindez együtt fog új, jobb egyensúlyt eredményezni. 

Épít vagy nem épít a kormány a Ligetben?

Említette a zöldfelületek növelését, de mintha ebben is ellentétes oldalon állnának a főpolgármesterrel: ő azzal érvel a Liget-projekt ellen, hogy amikor tavaly októberben megválasztották, akkor a budapestiek többsége arról a beruházásról is ítéletet mondott. Önök ennek ellenére tovább akarják folytatni az építkezést. Szembe mennek a választói akarattal? 

Magyarországon két szereplő van, akinek kutya kötelessége a város építése: az egyik a mindenkori kormány, a másik a mindenkori városvezetés. A budapestieknek pedig az az érdeke, hogy ez a két szereplő együttműködjön. Természetes, hogy egy olyan politikai társbérletben, amelyet a választók létrehoztak tavaly ősszel, vannak viták. Viták mindenhol vannak, a családban, a barátságban, a munkahelyen is, hogy ne lennének egy politikai együttműködésben?

És ez még csak nem is barátság. 

Nekünk nem az a dolgunk, hogy kedveljük egymást, hanem hogy megoldásokat találjunk a városi kihívásokra. Ha leülünk egy egyeztetésre, ahol 100 kérdésből 99-ben vitatkozunk, de egyben megoldást találunk, akkor megérte. A vitáktól nem félni kell, hanem le kell folytatni azokat és a megoldásokat kell keresni. Nyíltan, őszintén, szakszerűen, mindig megadva egymásnak az illő tiszteletet. 

<img id="kep_szerkfoto_image_34789283" […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2020/10/05/furjes_balazs_judapest_ellenzek_mome_liget_lanchid_interju/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Lehet, hogy érdekel...

Holttestet emeltek ki a Dunából, a rendőrség segítséget kér

A Dunaújvárosi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya ismeretlen személy rendkívüli halála miatt folytat eljárást – derül ki a …