Jön a pokol, hőkupola és afrikai forróság zúdul Magyarországra

Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója az InfoRádióban fejtette ki, mi áll a most zajló európai hőhullám hátterében. Egyszerre három meteorológiai jelenség okozza azt az elviselhetetlen meleget, amely először Nyugat-Európát söpörte végig, és a hétvégétől Magyarországot is eléri:

1. egy tartósan beragadt hőkupola,
2. afrikai eredetű forrólevegő-áramlás,
3. és az úgynevezett omegablokk. 

A helyzetet tovább súlyosbítja a klímaváltozás, amelynek következtében az ilyen hőhullámok egyre intenzívebbé válnak, és a szakértő szerint néhány évtizeden belül a mostani 40 fokos csúcsok lesznek a megszokott nyári átlag.

Az úgynevezett hőkupola egy nagy kiterjedésű anticiklon, amelynek lényege, hogy a magas nyomású rendszerben a levegő felülről lefelé áramlik, összenyomódik és felmelegszik, akárcsak egy edényfedél, ami bezárja a meleget és megakadályozza a csapadék kialakulását. Ehhez társul egy Szaharából érkező forrólevegő-áramlás az Ibériai-félsziget és Franciaország felé, harmadrészt pedig az úgynevezett omegablokk, amelyben egy magasnyomású terület két alacsony nyomású rendszer közé szorul, és ez tartja hosszan a helyén az egész rendszert.

Egyre intenzívebb lesz

Kovács Erik arról is beszélt, hogy a hőkupolák önmagukban természetes jelenségek, ám a klímaváltozás következtében jóval magasabb alaphőmérsékletről indulnak el, és az európai hőhullámokat jellemzően 2-4 fokkal teszik intenzívebbé. Franciaországban már 44 fokot is mértek, Magyarországon pedig a hétvégétől egyes területeken 40-42 fokra is számítani lehet, csapadék pedig keddig nem várható. A hónapok óta tartó szárazság és a mostani hőhullám komoly terhet ró a mezőgazdaságra, a vízgazdálkodásra, de még az egészséges emberi szervezetre is.

De mi köze van mindehhez az El Ninonak? 

„Közvetlenül semmi” – hangsúlyozta a szakértő. Az El Nino a Csendes-óceán felmelegedésével járó éghajlati jelenség, és bár határa globális, Magyarország időjárására inkább csak közvetve, főleg télen érezhető: erős El Nino esetén több csapadék, több hó várható Közép-Európában. A mostani nyári hőség tehát nem az El Ninónak köszönhető. Ugyanakkor a jelenség miatt az idei év biztosan az egyik legmelegebb lesz a mérések történetében,

A legaggasztóbb üzenet a távolabbi kilátásokra vonatkozik. Kovács Erik szerint a klímaváltozás nem lassul, hanem gyorsul, az öngerjesztő folyamatok egyre erőteljesebbek, és a Kárpát-medence mára a Föld egyik legsebezhetőbb térsége lett a szélsőséges időjárás szempontjából. A csapadék egyre hektikusabban megoszlik majd: nagy viharok és hosszú száraz időszakok váltják majd egymást. Ami pedig a leginkább elgondolkodtató, hogy „ami most jön a hét végén, a jövő hét elején, az lesz a normális majd a 2040-es, 2050-es évtizedektől az ország kétharmadán”. 

(Borítókép: Képünk illusztráció!  Szollár Zsófi / Index) 

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
http://index.hu/belfold/2026/06/27/europa-hokupola-homerseklet-idojaras-el-nino-klimavaltozas/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!