Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „Azt tanácsolom, hogy a Pride szervezői ne bajlódjanak az idei felvonulás előkészítésével. Kidobott pénz és idő” – ezzel a kijelentéssel indította meg a lavinát Orbán Viktor a február 22-én tartott évértékelő beszédén, ami után a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) is kiadott egy közleményt: „Brüsszel hiába követeli, Magyarország nem mond le arról, hogy megvédje a gyermekeket az agresszív LMBTQ-propagandától. Ezt a célt hatékonyan szolgálja a korábban meghozott gyermekvédelmi törvény, és ezt a célt tartja szem előtt a kormány minden további lépése is.”
A kormányfő a Kossuth rádió február 28-i műsorában elmondta: „A gyermekvédelmet a más, nevelést érintő területeken is végig kell vinni. Nevezzük Pride-nak. Ilyesmi nincs többé. Korábban sem kellett volna hogy legyen, de – utalt a nemrég távozott amerikai nagykövetre, Davis Pressmanra – ilyen nagykövetünk volt.” Azt is megjegyezte, hogy ilyen többé nincs, mert szerinte „ez ellenkezik a gyerekeink fejlődésének lehetőségeivel”.
Köztérről zárt térbe
A miniszterelnök két megnyilvánulása között kormányzati szereplők igyekeztek megvilágítani a kormány álláspontját. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a február 26-i Della podcastműsorban hangsúlyozta:
Az a cél, hogy olyan keretek között ne lehessen megrendezni a Pride-ot. A gyermekek védelme az elsőrendű politikai és társadalmi cél kell hogy legyen. A kettőt, ha össze lehet egyeztetni, akkor így kell összeegyeztetni, és ennek valószínűleg nem az Andrássy út a terepe. A kormány a gyermekvédelem szempontjait akarja érvényesíteni, és például egy zárt térben tartott Pride esetén én nem látok ilyen kockázatot.
Hasonló szellemű Facebook-posztot tett közzé február 27-én Lázár János építési és közlekedési miniszter is: „A Pride-ot mihamarabb be kell tiltani! (…) Mindig világosan fogalmaztam: a magánélet szent és sérthetetlen. A hálószobában mindenki azt csinál, amit akar. A Pride azonban közügy, megbotránkoztat és provokál, amit a gyermekek védelmében mihamarabb be kell tiltani. A meleglobbit pedig ideje visszaszorítani.”
Gulyás aznap a Kormányinfón közölte: az Alaptörvény 15. módosítása többek közt rögzítené, hogy a gyermekek testi, szellemi, erkölcsi fejlődéséhez való joga az élethez való jogon kívül minden más joggal szemben elsőbbséget élvez. Egy újságírói kérdésre pedig úgy válaszolt, nem látja, hogy az Alaptörvény módosítása jogot vonna el emberektől. Szerinte „a gyülekezési jog és a gyerekek testi, lelki és szellemi fejlődési joga közti kollíziót (összeütközést) kell feloldani”. Megerősítette: abban a köztéri formában, ahogy a Pride-ot megismerték, nem lesz többé a jövőben.
Csak szükséges mértékben és arányosan
Azzal, hogy Gulyás Gergely szerint fel kell oldani a gyülekezési jog és a gyermekek testi, szellemi, erkölcsi fejlődéshez való joga közötti ütközést, két lehetséges megoldás adódik:
- a kormány alkotmányértelmezést kér az Alkotmánybíróságtól,
- Alaptörvény-módosítási javaslatot nyújt be.
Az Alaptörvény meglehetősen szigorú feltételeket (I. cikk (3) bekezdés) ír elő valamely alapjog korlátozására:
Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
Vagyis az alapjog-korlátozás akkor alkotmányos,
- ha szükséges,
- ha alkalmas és
- ha arányos.
Magyarán mondva: szükségessé válhat az alapjog-korlátozás más alapvető jog érvényesülése vagy alkotmányos érték védelme érdekében. Az alkalmasság azt jelenti, hogy az adott alapjog-korlátozás alkalmas a cél elérésére, és a cél csak így, alapjog-korlátozással érhető el. Az arányossági kritérium szerint pedig az alapjog-korlátozás nagyságának arányban kell állni az elérni kívánt céllal.
Csakhogy a három feltétel nem vagylagos, azaz nem elegendő, ha csupán az egyik érvényesül. A korlátozás akkor marad az Alaptörvény keretei között, ha a három feltétel együttesen teljesül.
A Lex Becsület Napja
Az eddigi kormányzati nyilatkozatok kétlépcsős jogalkotást vetítenek előre: egyrészt az Alaptörvény 15. módosítását, másrészt a gyülekezési törvény korrekcióját.
Az Alaptörvény a gyülekezési jogot ez idő szerint két helyen említi:
- „Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.” (VIII. cikk (1) bekezdés),
- „A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.” (VI. cikk (1) bekezdés)
Ugyancsak két rendelkezés foglalkozik a gyermeket megillető jogokkal:
- „Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.” (XVI. cikk (1) bekezdés),
- „Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.” (XV. cikk (5) bekezdés).
A jogalkotóknak tehát ezeket az alkotmányos tételeket kiemelten is figyelembe kell venniük a legújabb Alaptörvény-módosítás szövegezésekor. Mindenesetre Stánicz Péter alkotmányjogász a hvg.hu-nak nyilatkozva elmondta, hogy jogilag nem áll meg Gulyás Gergely érvelése, amikor kifejtette, hogy „a belvároson átmasírozó Pride nem szolgálja a gyermekek védelmét”. Stánicz szerint a gyülekezési jog a véleménynyilvánítás szabadsága alá tartozik, melynek a legfontosabb elve, hogy az tartalom- és értéksemleges. „Nincs olyan, hogy egyik előrébb van, mint a másik, fogalmilag kizárt, hogy egy vélemény helyes vagy helytelen legyen, az Alaptörvény szerint még a bántó, sértő, meghökkentő vélemény is alkotmányos védelmet élvez” – figyelmeztetett az alkotmányjogász.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!