Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Tavaly júliusban jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter, hogy az Árpád hídon történő gyorshajtásból fakadó halálos baleset hatására megkezdték a KRESZ gyűjtőnéven ismert közlekedési szabályrendszer felülvizsgálatának előkészítését, mert az jelenleg nem ad megfelelő választ a megváltozott közlekedési viszonyokra. Ezzel több évtizedes adósságot törlesztenek.
Ahogy az Index arról beszámolt, szakértőkből létrehozott munkacsoportok dolgoznak azon, hogy 2025. március 31-ig elkészítsenek egy olyan anyagot, amelyet benyújthat a kormány az Országgyűlésnek. Korábban bemutattuk már a humán munkacsoport javaslatait, és szakértőkkel is egyeztettünk a lehetséges módosításokról. Most a szabályalkotók a gyalogosokra, kerékpárosokra és a mikromobilitási eszközhasználókra vonatkozó szabályok tervezett módosításait mutatták be, és hangsúlyozták, hogy az új KRESZ miatt nem kell majd újravizsgáznia a jelenleg vezetői engedéllyel rendelkezőknek.
Szét kell választanunk a szabályozással kapcsolatos és a közlekedési kultúrával kapcsolatos kérdésköröket
– szögezte le dr. Kerékgyártó János, közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár, aki szerint az új szabályozás célja, hogy nagyobb biztonságot nyújtsanak a védtelen közlekedőknek, vagyis azoknak, akik karosszéria nélkül – gyalogosan, kerékpárral, rollerrel – járják az utakat.
A helyettes államtitkár szerint az új rendszernek le kell követnie az elmúlt évtizedekben végbemenő változásokat.
„Reneszánszát éli a kerékpározás, elterjedtek az e-rollerek és az egyéb e-mobilitási eszközök, illetve komoly kultúrája épült ki a gyaloglásnak is, emellett pedig a korábbi szabályozás óta jelentősen megnövekedett a forgalom. Ezeknek a különböző közlekedési módoknak az egy térben történő használatában egy olyan hangsúlyváltást szeretnénk elérni, amely rávilágít arra, hogy a védtelen közlekedők számára nagyobb védelmet kell biztosítani, és nekik is helyük és szerepük van a rendszerben – természetesen ebből fakadóan szabályok is vonatkoznak rájuk” – mondta dr. Kerékgyártó János.
„Nyilván a szabályrendszerben tükröznünk kell az előbb említett elveket, de a szabálykövetés és a közlekedő felek egymáshoz való viszonyulása, hogyan alakul a későbbiekben, abból nagyon sok vita alakulhat ki. Ebből a szempontból a szabályozás tud egy üzenetet küldeni, a többi a közlekedésben részt vevő felek hozzáállásának a kérdése” – tette hozzá a helyettes államtitkár.
Ki számít gyalogosnak?
Mindig felvetődik, hogyha egy jogi szabályozás 50 éven keresztül jól működött, akkor miért kell hozzányúlni. Azért, mert nem működött jól
– mondta Major Róbert rendőrezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara Közbiztonsági Tanszékének vezetője.
Az ezredes kifejtette, hogy a jelenleg hatályos jogszabály nem definiálja a gyalogos fogalmát, csak bizonyos esetekben jelezte, hogy ki az, aki annak minősül és ki az, aki nem. Az elsőre evidensnek tűnő kifejezés fontos szereppel rendelkezik.
„A valódi gyalogos definícióját csak formálisan lehet megadni, hiszen nyilvánvaló mindenki számára, hogy gyalogos az, aki gyalogosan közlekedik. Azonban vannak olyan eszközök, amelyekkel való közlekedés esetén továbbra is gyalogosnak számít az illető” – magyarázta Major Róbert.
Az említett csoportba tartozik minden segédmeghajtás nélküli eszköz a rollertől a gördeszkán át a kerékkel rendelkező cipőkig. Az ilyeneket használók a saját gyaloglásukat szeretnék megkönnyíteni, gyorsabbá tenni. Azonban nem kívánnak minden jelenleg hatályos jogszabályt átírni, így például a talicskát toló személyek továbbra is gyalogosnak, míg a kézikocsival közlekedők járművezetőnek számítanak majd.
A szabályalkotók egyúttal szeretnék kijavítani az eddig is alkalmazott, de ugyancsak pontatlan jogszabályokat.
„A KRESZ jelenleg az állatot hajtó vezetőt járművezetőnek definiálja. Amennyiben valaki nem akarja kiforgatni a hatályos jogszabályi rendelkezéseket, akkor érti, hogy milyen állatot lehet vezetni – például az ökröt vagy a lovat –, de a gyakorlatban problémát okozott, hogy mi van a pórázon vezetett kutyákkal, macskákkal, vadászgörényekkel és más hobbiállatokkal” – fejtette ki a szakértő, aki szerint egyértelműen definiálják majd a jogszabályban, hogy a kisállatot, hobbiállatot sétáltató személy nem állatot vezet, hanem gyalogosnak minősül.
Szintén gyakorlati problémákat okozott a járművet toló személyek helyzete. A KRESZ kimondja, hogy a segédmotort vagy kerékpárt toló személy gyalogosnak minősül, amiből az következik, hogy a személygépjárműveket toló személyek nem számítanak gyalogosnak, hanem járművezetőnek.
„Ez felvet olyan problémákat, hogyha valakinek elromlik az autója, akkor azt csak járművezetői engedéllyel rendelkező, nem ittas személy tolhatja” – hívta fel a figyelmet a problémára az rendőrezredes, aki hangsúlyozta, hogy a jövőben ők is gyalogosnak fognak számítani.
Új rendszer a a gyalogátkelőhelyeken
Az igazán fontos változtatások azonban a gyalogos-átkelőhelyeket érintik, ezek „igazi áttörést jelentenek majd a jogalkotásban”.
Már a szándéknak is elsőbbsége lesz
– fogalmazott Major Róbert, aki kifejtette, hogy a jelenleg hatályos KRESZ-ben a gyalogosnak a gyalogátkelőhelyen van elsőbbsége a gépjárművekkel szemben. Ez lényegében azt jelenti, hogy akkor van elsőbbségük, amikor már leléptek a járdáról.
„Az elmúlt évtizedekben látható, hogy egyre több járművezető megáll már akkor, amikor a gyalogos még nem lépett le a zebrának becézett gyalogátkelőre. Ez nagyon üdvözlendő, viszont szeretnénk jogszabályi kötelező erővel felruházni ezt a magatartást. Tehát a tervezet azt tartalmazza, hogy nem csak a gyalogátkelőhelyen haladó gyalogosnak van elsőbbsége, hanem a gyalogos-átkelőhelyen áthaladni szándékozó gyalogosnak is elsőbbsége van” – mondta a rendőrezredes, aki hozzátette, hogy ehhez természetesen szükség van arra, hogy a járművezető erről tudomást szerezzen, vagyis a gyalogos jelezze ezt a szándékát. Ezt pedig úgy teheti meg, ha a zebra előtt várakozik, vagy a járdán sétálva megközelíti azt.
„Ha ott áll a járdaszigeten, a gyalogos-átkelőhelynél egy személy, akkor egzakt módon megköveteljük a gépjárművezetőtől, hogy álljon meg. Természetesen előfordulhat, hogy Mari néni csak megállt sms-t küldeni a zebránál, de a biztonság érdekében azt mondjuk, hogy az autósnak le kell nyelnie a békát, hogy ezerből egyszer feleslegesen áll meg” – mondta a szakértő, aki hozzátette, elvárják, hogy a gépjárművezető észlelje, ha a járdán valaki közeledik a zebrához áthaladási szándékkal. Ilyenkor álljon meg abban az esetben, ha kereszteznék egymás útját.
Major Róbert hangsúlyozta, hogy
hasonló rendszerrel találkozhatunk nyugaton, igaz, ott nincs ennyire részletes szabályozás, inkább a közlekedési kultúrából fakadóan cselekszenek így a közlekedők.
Azt azonban a szakértő is kiemelte, hogy amennyiben a gépjármű nem zavarja a közlekedésben a gyalogost, abban az esetben áthaladhat a zebrán. Példaként egy hatsávos utat és egy azon keresztül futó gyalogátkelőhelyet hozott, amelynek első sávjában halad egy autós, miközben az út túloldalán lelép egy gyalogos a zebrára. Ebben az esetben, ha az autós még könnyedén átér a gyalogos előtt a zebrán, úgy, hogy nem akadályozza, a jogszabály megengedi neki, hogy áthaladjon a gyalogátkelőn. Az ilyen esetek miatt fontos a jogszabály minél részletesebb megfogalmazása.
„Ezért fogalmazzuk meg azt a javaslatban, hogyha egy forgalmi sávban halad egy gépjármű, akkor neki akkor kell megállnia, ha a mellette lévő forgalmi sávba látja közeledni a gyalogost. Természetesen ha távolabb van, akkor is van elsőbbségadási kötelezettsége, de ebben az esetben dönthet úgy, hogy még nem kerül vele kontaktusba, tehát áthajthat a gyalogos zavarása nélkül” – pontosította a helyzetet a rendőrezredes és felhívta a figyelmet arra, hogy amíg a járműveknél az elsőbbségadás arra vonatkozik, hogy az elsőbbséggel rendelkező járművet nem kényszerítheti a másik jármű a haladási irányának és sebességének megváltoztatására, addig a gyalogosokat még zavarni sem lehet.
„Ebből következően külön pontban definiálnánk a jármű és a gyalogos jogát az elsőbbséghez, hogy mindenki érezze, hogy a gyalogos elsőbbségi joga magasabb rendű” – jegyezte meg.
Vannak olyan helyzetek, amikor csak a kerékpárosok számára kijelölt kerékpáros-átkelőhely van felfestve az adott területen – ezekről részletesebben a kerékpárosokat érintő szabálymódosításoknál számolunk majd be –, ezeket használhatják majd a gyalogosok is, ugyanúgy, mint egy gyalogátkelőhelyet.
Az új tervezet megszüntetné az eddigi jogszabályi rendszert, amelyben külön-külön volt kifejtve az, hogy hogyan kell az autósnak és hogyan a gyalogosnak közlekednie és egy fejezetbe tennék a két szabályozást.
A hatályos jogszabály értelmében, abban az esetben, ha nincs a gyalogosok számára kijelölt járda, akkor használhatják az autóknak fenntartott úttestet, lehetőleg a forgalommal szemben, a lehető leginkább az út jobb szélére húzódva. A jogalkotók ennek kapcsán felismerték azt, hogyha valamilyen okból kifolyólag a nem gépjárművel közlekedők az úttesten való közlekedésre kényszerülnek, abban az esetben a jogszabály az úttest jobb szélére rendeli őket.
„Logikus tehát az úttest jobb szélét valamilyen elnevezéssel illetni, ezért megalkotnánk egy olyan fogalmat – amelynek nevét egyelőre nem fixáltuk, de egymás között forgalmi zónának nevezünk –, amely definiálja ezt a virtuális sávot. Ez a sáv minden úttest jobb szélén ott van, ahol ezeknek az odarendelt közlekedőknek kell közlekednie” – magyarázta a rendőrezredes, aki kifejtette, hogy azért fontos ennek meghatározása és elnevezése, mert akkor lehet, hozzá szabályokat kötni és ki lehet fejteni, hogy milyen szabályokat kell betartania […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2024/08/15/kresz-uj-kerekpar-e-elektromos-roller-kozlekedes-jogositvany/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!