Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Mint ismeretes, Magyar Péter május 31-ig adott időt arra, hogy több közjogi vezető – köztük az államfő, az Alkotmánybíróság és a Kúria elnöke – lemondjon hivataláról, ellenkező esetben eljárnak a kapott felhatalmazással és a jogi lehetőséggel az eltávolításuk érdekében.
A kétharmados felhatalmazás érthető, de milyen jogi lehetőségre célzott Magyar Péter? Két ismert és nagyra becsült alkotmányjogász is kifejtette véleményét a lehetőségekről.
Hack Péter a 2010 előtti és utáni szabályokról
Hack Péter alkotmányjogász elemzésében arra a kérdésre kereste a választ: mit tehet meg a minden eddiginél nagyobb, alkotmányozó kormánytöbbség? A választóvonalat a 2010 előtti és utáni értelmezésekben találta meg: a Fidesz által eddig alkalmazott értelmezésből az következik, hogy kétharmados szupertöbbség birtokában az új kormánytöbbség bármit megtehet, amit technikailag meg tud tenni.
Ebben az értelmezésben minden, amit lehet, azt szabad is. Ez a populista demokrácia értelmezése.
Ezzel szemben „a 2010 előtti értelmezéshez visszatérés pedig azt jelentené, hogy az új többség önmérsékletet gyakorol és nem tesz meg mindent, amit technikailag megtehetne. Ez a liberális demokrácia értelmezése.” A kérdés azért is időszerű, mert „az eredetileg is győztesnek kedvező választási rendszer 2011-es módosítása óta négy választásból négyszer kétharmados többséget szerzett a győztes”.
Hack egy újabb bejegyzésében leszögezte, hogy a jogállam meggyengült elemeit demokratikus, jogállami úton is meg lehet erősíteni, sőt valójában csak így érdemes megerősíteni. Szerinte a közjogi tisztségviselők esetében jogi értelemben különbség van azok között, akik az elmúlt 16 évben úgy nyerték el tisztségüket, hogy jelölésük és megválasztásuk a 2010 előtt is érvényes szabályok szerint zajlott, és azok között, akiknél a Fidesz-többség szakított a 2010 előtti szabályokkal, és akár a jelölés, akár a megválasztás folyamatában olyan új szabályokat hozott létre, amelyek a jogállami garanciákat gyengítő megoldást eredményeztek.
Ezen utóbbi körbe tartozik az Alkotmánybíróság elnöke és tagjai, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke. A jelenleg ezen pozíciókat betöltő személyek jelölésének és megválasztásának módja joggal kifogásolható
– állította a jogtudós, aki különválasztotta ettől a köztársasági elnök „alkalmatlanságának” kérdését, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!