Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Nagy István az Indexnek adott interjújában kitért arra is, hogy
- hogyan tudunk alkalmazkodni a megváltozott éghajlathoz;
- vannak-e tervek a víztakarékosságra;
- mekkora kárt okozott idén az aszály;
- milyen növényeket kell ültetni a Kárpát-medencében;
- kell-e tartani itthon élelmiszerhiánytól.
Eddig a katasztrófaturisták nyüzsögtek árvíz idején a töltéseken, 2024-ben azonban a politikusok adták kvázi egymásnak a lapátot. Ellenzékiek és kormánypártiak versenyeztek, ki tud több lájkot vadászni a zsákolással. Ön szerint miért lett része a politikai kommunikációnak az idei árvíz?
Megváltozott a világ, az emberek pedig nemcsak a valódi eredményeket figyelik, hanem azt is, mi zajlik a virtuális térben. Sőt, sokszor sokkal nagyobb figyelem hárul a közösségi média felületein megjelenő tartalmakra, mint arra, hogy mi is történik valójában. Ezért nem elég tenni a dolgunkat, hanem meg is kell mutatni az erőfeszítéseket és az eredményeket. Ehhez a megváltozott nyilvánossághoz nekünk is alkalmazkodnunk kell. Fontos, hogy ne elferdített, hamis képet, hanem a valóságot sikerüljön mindenkinek megmutatni. A tény az, hogy ilyen szervezetten, ekkora erővel Magyarország talán még soha nem nézett szembe árvízzel, mint idén. Az elmúlt időszakokban számos árvízvédelmi beruházás valósult meg itt nálunk, a Szigetközben: Mecséren, Dunaszentpálon, Győrújfalun is. Ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően pedig sokkal nagyobb biztonságban élhetnek az emberek, mint – mondjuk – a 2013-as árvíz előtt.
Ön a választókörzetében, a Lajtánál védekezett több napig.
Fantasztikus érzés volt látni és részese lenni annak az összefogásnak, amit az itt élők tanúsítottak. Az állami szervek munkáját az önkéntesek elhivatottsága remekül kiegészítette. Megmutattuk, hogy együttes erővel a legnehezebb akadályokat is le tudjuk győzni.
Több mint 4 millió köbméternyi víztározó-kapacitás
Egyes tudósok szerint a jövőben a hazai folyóknál fel kell készülnünk a hirtelen jött áradásokra. Készülnek-e tervek, hogy a folyók ne csak „lefolyók” legyenek, hanem a víz egy részét az egyre szárazabb Kárpát-medencében tarthassuk?
A szélsőséges időjáráshoz és a megváltozott klimatikus viszonyokhoz természetesen nekünk is alkalmazkodnunk kell. Egy nagyon fontos lépést sikerült elérnünk a szemléletváltás terén. Az árvízre már nem csupán katasztrófaként, hanem lehetőségként is tekintünk. A vízzel ugyanis folyamatosan gazdálkodnunk kell. Törvényben mondtuk ki, hogy az öntözés közérdek. Sikerült földeríteni 447 sík- és dombvidéki tározó lehetséges helyét, illetve az elmúlt években felújítottunk és építettünk is komplex tározókat, amelyek az öntözést szolgálják. Itt említhetném a magyarszéki, mátételkei, bácsborsódi vagy a harangodi tározót, amelyek együttes kapacitása meghaladja a négymillió köbmétert. Itt azonban nem állhatunk meg, tovább kell folytatni a csatornahálózat rekonstrukcióját és újabb tározók létesítését, amelyekre a költségvetési források is rendelkezésre állnak. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy mivel ütemes tempóban zajlik az apadás, az Országos Vízügyi Főigazgatóság a víz tájba juttatását tekinti az elsődleges feladatának. Az OVF területi igazgatóságai megkezdték a kezelésükben lévő állami tározók, holtágak, mellékágrendszerek, csatornák feltöltését.
A víz egyre inkább kulcskérdés lesz a mezőgazdaságban. Az Alföldön komoly kihívást jelent az egyre sűrűbben előforduló aszály. Vannak olyan agrárcégek, amelyek a legmodernebb öntözési technológiákat használják, de nem ez az általános.
Valóban, a víz kulcskérdés. Éppen ezért – azzal együtt, hogy a vízmegtartást és a talajnedvesség megőrzését szolgáló gyakorlati technológiai megoldások alkalmazására biztatjuk a gazdálkodókat – támogatjuk az öntözésfejlesztési beruházásokat is a Vidékfejlesztési Program után az új támogatási ciklusban is. Egy hamarosan megjelenő felhívással is támogatni kívánjuk a víztakarékos öntözési technológiák bevezetését, az öntözőrendszerek vízfelhasználásának optimalizálását, valamint a víztakarékos öntözési infrastruktúra és a kapcsolódó műtárgyak fejlesztését és rekonstrukcióját. Eddig is komoly sikereket értünk már el: például a Vidékfejlesztési Program keretei között több mint 1200 öntözési projektet támogattunk, összesen 177 milliárd forint összegben. A régi rendszerek szinte teljes rekonstrukciója és a 32 ezer hektáron megvalósult vagy éppen megvalósítás alatt álló fejlesztés minden érintett termelő vagy öntözési közösség számára óriási előrelépést jelent.
Mekkora károkat okozott idén az elhúzódó aszály? Megközelítette a 2022-es fekete évet?
Szerencsére az extrém 2022-es év történelmi léptékű aszályrekordját nem közelítettük meg idén. Akkor 1,4 millió hektár volt a bejelentett aszálykárral sújtott területek nagysága, ez év szeptember közepére ez mintegy 462 ezer hektárt tett ki.
Új növények a szubmediterrán Kárpát-medencében
Csaknem kétezer éve, a <a href="//index.hu/belfold/2024/08/31/racz-lajos-szegedi-tudomanyegyetem-klimavaltozas-idojaras-jegkorszak-magyar-tudomanyos-akademia/" […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!