A Felelős Szülők Iskolája a februárban meghirdetett „a gyerekkor nem applikáció” kampányának keretében tartott online szakmai diskurzust. Tibenszky Moni Lisa, az iskola alapítója, két kamasz fiú édesanyja elmondta: valós probléma, hogy a gyerekeket egyre nehezebb kiszakítani a virtuális valóságból. „De mit tehet a szülő vagy akár a tanár, hogy az internethasználat ne legyen káros hatással a gyerekek fejlődésére, mentális egészségére?”– hangzott el a kérdés.
Kóros lehet a videójáték-függőség
Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus szerint fontos különbséget tenni a függőségek között: van kémiai, azaz szerhasználat miatt kialakuló, valamint viselkedésbeli addikció.
A játékfüggőség az utóbbi csoportba tartozik, amit a pszichiátria is kategorizál már, a legújabb diagnosztikai rendszerben megjelenik az online játékzavar fogalma, az egészségügyben külön BNO-kódot kap ez a betegség. Évről évre újabb függőségekkel bővül a diagnosztizálható zavarok köre, csak a kellőképpen problematikusak kapnak olyan címkét, amelyre ambuláns vagy kórházi kezelés előírható
– húzta alá. Az addiktológus kiemelte, hogy a viselkedéskontrollért felelős frontális lebeny tinédzserkorban fejlődik a legintenzívebben.
Akik ebben az életkorban próbálnak ki valamilyen szert, addiktív cselekvést, azok nagyobb arányban válnak függővé. Ennek van részben biológiai oka, ha az agy jutalmazórendszere alulműködik, akkor a túlhajtott önjutalmazással fogja az illető a szükséges kielégülést megtapasztalni, a kontrollvesztés miatt iszik majd meg 5-6 sört, vagy játszik 5-6 órát. Minden függőség valamiféle hiányt pótol, az agy ugyanúgy reagál a magányra, mint az éhségre
– magyarázta a szakértő a tizenéveseknél egyre nagyobb arányban megjelenő játékfüggőség pszichológiai hátterét. Mint fogalmazott, a többi addikcióhoz hasonlóan az online játék megvonása is mentális tünetekkel, ingerlékenységgel, depresszív hangulattal, szorongással járhat, felülírhatja a tinédzser önmagához, barátaihoz, családjához való viszonyát. A szakértő azt is elárulta, hogy évről évre növekszik az addikciókat kezelő terápiákra jelentkezők aránya, tehát a problémabelátásban érzékelhető a javulás.
A felnőttek sem tudják kontrollálni internethasználatukat
Steigervald Krisztián generációkutató rámutatott, hogy a gyerekek nem kütyükkel a kezükben születnek, a szülők adják nekik oda az eszközt, tőlük tanulják a technológiához való viszonyulást.
Mi, felnőttek teremtettünk nekik egy olyan behuzalozott világot, ami online és offline is egyben, viszont nem alkottunk szabályrendszert ennek kezelésére
– fogalmazott. A szakértő szerint még a szülőknek is újdonság, hogy bárhonnan és pillanatok alatt megérkezik hozzánk az információ, hogy egyszerre több platformon is jelen lehetünk. „Olyan szintű csodát élünk meg, hogy mi sem tudjuk kontrollálni magunkat, akkor hogyan várjuk el, hogy az önmagát kereső tinédzser erre képes legyen?” – vetette fel. A szakértő szerint a szülők általában kétféle megközelítéssel próbálják kezelni a helyzetet: túlságosan megengedő módon egyfajta digitális cumiként kezelve, vagy nagyon konzervatívan, mondjuk, a televízió 3 éves kor alatti és a mobiltelefon 12 éves kor alatti tiltásával.
Mary Aiken amerikai törvényszéki cyberpszichológus írta: lehet, hogy nem is internetfüggőségről van szó, csak még nem ismerjük ki magunkat a digitális jelenlétben.
Digitális heroin
„Az okostelefont szokták digitális heroinnak hívni, mert a cselekvésre azonnali visszajelzést ad, amit az agy jutalmazásként értékel, ezért nagyon addiktív lehet”– emelte ki Kapitány-Fövény Máté. Az […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!