2022. május 25., szerdaMa Orbán napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 385,00 Ft | USD: 360,00 Ft | CHF: 374,00 Ft
2022.05.25. Orbán Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 385,00 Ft | USD: 360,00 Ft | CHF: 374,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / James Orr: A keresztény világnézet segít, hogy jó állampolgárok legyünk

Hirdetés

James Orr: A keresztény világnézet segít, hogy jó állampolgárok legyünk

Ön egy menő ügyvédi irodában dolgozott, mielőtt váltott volna, hogy vallásfilozófiával foglalkozzon. Mi volt az oka ennek a szokatlan lépésnek?

Az elsődleges ok az volt, hogy felnőttként tértem meg, és lettem keresztény. Elhagytam az agnosztikus világnézetemet, és ahogy egyre többet tanulmányoztam a keresztény világnézetet, rájöttem, ehhez mekkora szükség van a filozófiára.

Azért nem minden keresztény hagyja el az állását. Hogyan érett meg önben ez a döntés?

A hétvégéken egyre több időt töltöttem filozófiai könyvtárakban, és egy idő után a feleségem felhívta rá a figyelmemet, hogy míg a bátyám azon alkudozik az ő feleségével, hogy Chelsea-meccsekre mehessen, én folyton a könyvtárakba szeretnék elkéredzkedni. Azt javasolta ezért, hogy menjek vissza az egyetemre. Ha belegondol, ez nem kis gesztus. Kevés olyan asszony van, aki miután hozzámegy egy vállalati jogászhoz biztos megélhetéssel, azt javasolja, hogy legyen ismét pénztelen diák a férje. Örökké hálás leszek a feleségemnek ezért a nagylelkűségéért.

Hirdetés

Érdekes, hogy az intellektuális érdeklődése megerősítette a vallásosságát. Nem pont fordítva szokott ez lenni?

Francis Bacon mondta, hogy egy kis filozófia az ateizmus felé tereli az embert, de a sok filozófia már a vallás felé. Ma valóban létezik egy olyan felületes megközelítés, ami szerint a szellemi érdeklődést az ateizmussal köthetjük össze. Ez nem mindig volt így.

Az a fajta materializmusra épülő ateizmus, amivel manapság találkozunk, egy olyan furcsa, babonásnak mondható filozófia, amit a filozófiatörténet során nemigen vettek komolyan.

Korunkban az értelmiségi létet sokan a szekularizációhoz kötik, de ez egy olyan elitista nézet, ami arra a feltevésre épül, hogy a technológia és a kereskedelem fejlődésével, a kapitalizmus kibontakozásával a világ egyre szekularizáltabbá válik majd. Ez volt az uralkodó szociológiai nézet a hatvanas-hetvenes években, de ez a feltevés mára teljesen megbukott, és éppen azt látjuk, hogy a világ egyre vallásosabbá válik. Igaz, azok a vallások, amelyek ma a hagyományos vallások szerepét átvennék, sokkal megfoghatatlanabbak, és inkább arra törekszenek, hogy kitöltsenek egy egzisztenciális űrt az élet értelmét kereső követőik lelkében, de nem sikeresek ebben.

„A természettudomány sok mindenre nem alkalmas”

Mi lehet az oka annak, hogy a modern ember is a transzcendens felé fordul, noha jobban érti a világot, mint a régi korok embere, ráadásul biztonságban is élhet?

Régen azt mondták, hogy az ember homo credens, hívő lény. Már Arisztotelész is arról írt, hogy ami megkülönböztet minket az állatoktól, az a bennünk élő vágy arra, hogy megértsük a körülöttünk lévő világot, és az élet értelmét megtaláljuk. Az értelemkeresésünk több, mint puszta biológiai szükséglet. Szeretnénk magunkat elhelyezni a világban, és ez a törekvés mindig is a transzcendens felé való nyitottságra vezette az emberiséget. Már az ősemberről is megállapíthatjuk, hogy valamilyen értelemben vallásos volt. Nem tudjuk, hogy a csodálatos lascaux-i barlangrajzok pontosan milyen célt szolgáltak, de a kutatók nagy része egyetért abban, hogy rituális jelentőségük volt.

HNT 0241

Fotó: Nagy Tamás / Index

Nem az lenne a kézenfekvő, hogy a különböző vallások és rítusok helyett a mai ember a tudományos világnézet felé forduljon inkább?

Soha nem fogjuk tudni levetkőzni azt a belső késztetésünket, hogy az élet mélyebb értelmét megtaláljuk. Ma sokan a tudományban vélik felfedezni ezt az értelmet, de a természettudomány sok mindenre nem alkalmas. Például a matematikának nem képes értelmet adni. Szükségünk van matematikára a fizikához, de a fizikai világból nem tudjuk a matematika nyelvén leírt következtetéseket levezetni. Roger Scruton hangsúlyozta gyakran, hogy

tökéletesen le tudjuk írni a fizika és a biológia nyelvén, hogy mit jelent egy mosoly, de mégsem vagyunk képesek ezáltal megragadni, hogy mi is az emberi mosolygás lényege.

A tudomány nem képes az erkölcs megmagyarázására sem, és a fizika nem tudja helyettesíteni a metafizikát, mint azt maga a fogalompár elnevezése is mutatja. A fizika a saját létezésének megokolására sem képes. Le tudja írni a tér és az idő természetét, de nem képes megválaszolni a kérdést, hogy miért van tér és idő. Mindezek alapján állítom, hogy a ma uralkodó tudományosnak mondott világkép – amely úgy írja le az embert, mint valami robotot, ami a darwini evolúció nyertese, és aminek minden cselekedete determinált – nem képes megmagyarázni, mit jelent tudatos alanynak, személynek lenni.

Ön az MCC meghívására érkezett Budapestre előadást tartani. Miről beszélt a hallgatóságnak?

A vallás és az identitás kapcsolatáról beszéltem. Arról, hogy mára az identitás egy társadalmi kulcsfogalommá vált, ami már geopolitikai téma is lett, hiszen például Oroszország és Kína egyre gyakrabban élcelődik például azon, hogy a woke-ideológia és identitáspolitika miként gyengíti meg a nyugatot. Civilizációnkban összeomlott a hagyományos – a vallásra, a családra és a hazafiságra épülő – világkép, ami biztosított számunkra egyfajta eleve adott identitást. Ha ezt az önazonosságot megtagadjuk, akkor vákuum keletkezik, és magunknak kell új identitást kitalálnunk.

Mégis mivel lehetne betölteni ezt az űrt, amiről beszélt?

Manapság a faji, a nemi és a szexuális identitással igyekeznek helyettesíteni az ember hagyományos önazonosságát. Szerintem ez annak az embernek a segélykiáltása, aki elvesztette a kapaszkodóit az életben. Természetesen vonzó lehet, hogy olyan csoporttal azonosítjuk magunkat, ami az egész világra kiterjed, és nem csak a szűk családunkra, a helyi vagy a vallási közösségünkre, ugyanakkor egzisztenciálisan ezek az identitások nem tudják kielégíteni az embert,

mert azok a kötelékek, amik ezeket az új identitáscsoportokat összekötik, messze nem olyan szorosak, mint amik a családtagokat vagy egy vallási és nemzeti közösséget kötöttek össze.

Olyan – egyébként erkölcsi értelemben semleges – jellegzetességek mint az ember bőrszíne vagy biológiai neme, esetleg a szexuális irányultsága, nem alkalmasak arra, hogy rájuk építsük a személyes önmeghatározásunkat.

HNT 0212

Fotó: Nagy Tamás / Index

Ön hogyan definiálná az identitást?

A latin identitas szó egyszerűen azonosságot jelent. Szerintem az identitásunk alatt azt kell érteni, hogy miként helyezzük el magunkat a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2022/05/12/james-orr-a-kereszteny-vilagnezet-segit-hogy-jo-allampolgarok-legyunk/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Így dobta magát arcon egy terméskővel egy férfi

Így dobta magát arcon egy terméskővel egy férfi

A BRFK XVIII. Kerületi Rendőrkapitánysága lopás miatt folytat eljárást egy 30 éves dunaharaszti férfi ellen, …