Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A 2026-os országgyűlési választásokig az Index választási blogján a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet. Igyekszünk a dolgok mélyére nézni, hogy tisztábban lássunk: melyik körzetben kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. A sorozat harmadik részében Heves vármegyét vesszük szemügyre, a módszertanról ebben a cikkünkben olvashat.
A vármegyék rangsorában lakosságát (kb. 136 ezer fő, 2025) és méretét (3637,25 km²) tekintve is csak a 15. helyezésre elegendő, mégis csúcs lehet Hevesben élni, mert ugye itt található Magyarország legmagasabb pontja, a Kékestető (1014 m).
A Zieglerként Agárdon napvilágot látott Gárdonyi Gézát már befutott íróként az „egri remeteként” is emlegették. A híres regényéből készült Egri csillagok (1968) filmet Várkonyi Zoltán mégsem itt, hanem Hevestől messzi helyszíneken, a Balatonon, Bulgáriában és a Pilisben, főleg Pilisborosjenőn forgatták –, ahol még az egri vár díszletét is felépítették. Hogy még tovább tetézzük, Hevesben létezik egy Balaton nevű falu is. De legalább az egri bikavér helyben készül több helyi vörösborfajta házasításával (sommelierek kedvéért: cuvée). Sőt, fehér borokat is termelnek, például az egri leánykát is megkóstolhatjuk a Szépasszony-völgy valamelyik borospincéjében. Az édesszájú antialkoholistáknak pedig ott vannak a Stühmer csokoládégyár termékei, melyet 2014 óta az Egerhez közeli Makláron gyártanak. Az első hazai csokigyárként a márka hódító útja egyébként már 1868-ban megindult. A különösen egészségtudatos szénhidráttagadó antialkoholisták és a halevő ínyencek kedvence pedig a szilvásváradi sebes pisztráng lehet, mely a jó vizű Szalajka-völgynek köszönhetően az EU-s oltalmat élvező ehető állatok (szakszerűen: élelmiszerek) közé is bekerült.
A Köztér 106 lépés c. műsorában Pelyach Gergely a helyi turizmus kihívásairól, illetve a szőlőtőkékre nézve az aranyszínű sárgaság terjesztésével halálos veszedelmet jelentő amerikai kabócákról is beszélt Juhász Ádám egerszalóki borásszal. Ezután pedig Talabér Krisztiánnal, a Magyar Társadalomkutató egyik igazgatójával elemezték ki Heves vármegye politikatörténeti érdekességeit és aktuális erőviszonyait.
Gyűrűk Urába illő megye
Heves Magyarország északi részén, az Észak-magyarországi régióban helyezkedik el. Területe földrajzilag rendkívül változatos, mivel egyszerre foglal magába hegyvidéki, valamint alföldi tájakat. Északi részén a Mátra és a Bükk hegység vonulatai emelkednek, melyek a túrázók, illetve természetfotósok nagy kedvencei. Délen ezzel ellentétben az Alföld peremvidéke, a Hevesi-sík húzódik. Egyedi természeti látványosság az egerszalóki sódomb, amely Európában is ritkaságnak számít. Erre pedig számtalan turisztikai szolgáltatás épül.
A Mátra fontos turisztikai és klimatikus jelentőségű terület sípályákkal (Kékestető, Mátraszentistván), patinás kastélyszállókkal (Parádsasvár), továbbá szanatóriumszerű régi hotelekkel, melyek hírnevét a híres parádfürdői gyógyvíz is táplálja. Itt található az egykori recski kényszermunkatábor, a „magyar Gulag”, az ÁVH (Államvédelmi Hatóság) hajdan rettegett kőbányája, melynek helyén nemzeti emlékpark létesült. Többek közt itt raboskodott Faludy György költő, műfordító, aki toll és papír híján a rabtársaival tanultatta meg fejben írt recski börtönverseit, melyet később az ő visszaemlékezéseik alapján írt le majd adott ki.
Turizmus, turizmus, turizmus, bor
Heves vármegye területét már a kőkor óta lakják, a kora középkorban pedig a honfoglaló magyarok váltották az avarokat. Anonymus Gesta Hungarorum c. középkori krónikájában említik először írásban a vármegyét („Árpád vezér és övéi megindulván az Egur [Eger] vizéig jövének”). Területét a trianoni békediktátum nem érintette, csak az 1950-es megyerendezés –, de Tiszafüredet legalább a jász-kunok és nem a kisantant csatolta el bosszúból.
Gazdaságát hagyományosan a mezőgazdaság, az ipar és az idegenforgalom határozza meg. A termékeny alföldi területeken gabonaféléket, zöldségeket, valamint takarmánynövényeket termesztenek, míg a dombvidékeken jelentős a szőlő- és bortermelés. Az ipar főként Gyöngyös (pl. a faipari Mátraparkett) és Hatvan (pl. a bezárt cukorgyár helyébe jött a német Robert Bosch) környékén összpontosul, ahol élelmiszeripari, gépipari, illetve elektronikai üzemek működnek. Jelentős szerepe volt az energiatermelésnek is, különösen a visontai lignitbányászat és hőerőmű révén. A turizmus egyre fontosabb gazdasági tényező, különösen az egészségturizmus, a borturizmus, de népszerű az aktív pihenés területén is.
A vármegyében élnek palócok, az ő jelenlétüket nemcsak a tornácos parasztházak, hanem a palócleves is jelzi, melyet Gundel János Mikszáth Kálmán tiszteletére tett fel a híres pesti vendéglő étlapjára. Hogy is mondta a korábbi országgyűlési képviselő, író, „gasztroisten” a korának egyik Fördős Z-je: „Ez az étel palóc, mint én.”
Vörösből mélynarancsba
A rendszerváltás utáni politikatörténetét színekben leírva 2010 után a megye vörösről narancsra váltott, bár egy kis ideig némi Jobbikos zöld is feltűnt. Még régebben Hevesben volt megyei MSZMP-s tanácselnök Fekete-Győr Endre, a Momentum korábbi elnökének nagyapja.
1994-ben már az SZDSZ színeiben Gyöngyösön szerzett egyéni mandátumot a helyi születésű Fodor Gábor. Ezt a bravúrt a szintén gyöngyösi születésű Vona Gábornak már nem sikerült megugrania, de több szélsőjobbos félkatonai múltú vezető jobbikos politikus (Sneider Tamás, Zagyva György Gyula) is a megye szülötte. Közülük a legtöbbre az eleve mérsékeltebb Mirkóczki Ádám vitte, aki egy cikluson (2019-2024) keresztül botrányoktól övezve ugyan, de vezette Egert.
A Jobbik átmeneti sikerét a 2002 után romló gazdasági és közbiztonsági helyzet mellett a magyar–cigány együttélési nehézségek is előidézték.
Utóbbi következménye a 2011-es gyöngyöspatai ügy volt, ahol a Jobbikhoz kötődő, később feloszlatott Szebb Jövő Polgárőr Egyesület és a náluk szélsőségesebb Véderő félkatonai egységei is feltűntek
A nagyobb városok közül Egert 2006-ban, Hatvant pedig 2010-ben bukta el a balos polgármestere. Mindenesetre az érdekes, hogy Gyöngyöst 2019-ig az MSZP-s Hiesz György vezette.
A magyar történelem talán legtöbbet megénekelt sikeres eseménye, Eger 1552-es várvédelme, amikor Dobó István vezetésével a védők sikeresen visszaverték a török túlerőt. A kortárs Tinódi Lantos Sebestyén dalban, Székely Bertalan festményen (Egri nők), Gárdonyi Géza pedig regényben (Egri csillagok) tette halhatatlanná az eseményt. A török hódoltság idején a térség jelentős károkat szenvedett el, cserébe maradt egy minaret a városban, de a város végig megőrizte egyházi és kulturális fontosságát. Napjainkban gazdasági jelentőség helyett inkább a turisztikai vonzereje kiemelkedő, az viszont a vidék viszonylatában mindenképpen megsüvegelendő. Csak 2024-ben 608 698 vendégéjszakát regisztráltak Egerben, és ez a szám 2025-ben egészen biztosan növekszik majd.
Mandátumbecslés: 01. OEVK (székhely: Eger)
A választókerület a megyei jogú városok körében a kisebb, 50 ezer fő alatti lakosságúak körébe tartozó vármegyeszékhelyt Egert, a Hevesben ötödik legnépesebb járásközpontot Füzesabonyt, és további 25 községet foglal magában. Például Egerszalókot a híres sóhegyével, Novajt a híres népszokásaival, Maklár a csokival és Noszvaj a falusi turizmusával, valamint az ország Csernus […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/csatater/2026/01/28/valasztas-2026-mandatum-becsles-heves-varmegye-kozter/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!