Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 
„Részemről az igazságszolgáltatási mérföldkő teljesítése a következő feladat” – válaszolta Varga Judit januári, lapunknak adott interjújában arra a kérdésünkre, hogy mi a következő lépés a Magyarországgal szemben támasztott uniós elvárások teljesítésénél.
Az igazságügyi miniszter azt is elárulta, hogy ennek teljesítési határideje március 31. Azóta meg is jelent az „Egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenálló képességi tervhez kapcsolódó módosításáról” címet viselő csomag, ami itt olvasható.
Jelentős reform?
Hack Péter arra a kérdésünkre, hogy mekkora változást hozhat a magyar igazságszolgáltatásban a beterjesztett csomag, elmondta:
A beterjesztett javaslat önmagában is lényeges változásokat hozhat, és ha az Országos Bírói Tanács és a civil szervezetek részletészrevételeit is figyelembe veszik, akkor ez még inkább igaz.
Az ELTE ÁJK tanszékvezetője kifejtette: a rendszerváltás után a bíróságok igazgatásának reformjára 1997-ben, az MSZP–SZDSZ koalíciós kormányzás idején került sor, „az addigi lényegében miniszteriális, kormányzati igazgatást bírói önigazgatás váltotta fel. Ez azt jelenti – folytatta Hack Péter –, hogy 1998-tól a bíróságok személyzeti ügyeiben és a gazdálkodási kérdésekben is egy 15 tagú testület, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács döntött. A testület vezetője hivatalból a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt, kilenc tagját a bírák választották, csak öt tagja nem volt bíró, ők a legfőbb ügyész, az ügyvédi kamara elnöke, az igazságügy-miniszter és két országgyűlési képviselő. Ezt az önigazgató modellt elfogadása idején az akkori ellenzék nem támogatta.
„Az önigazgató modell volt hatályban Magyarország EU-csatlakozása idején. A működése tizenkét évében ez a modell valóban megerősítette a bírói függetlenséget, ugyanakkor a bíróságok működésének hatékonyságával kapcsolatban számos ponton kudarcot vallott. Ez valójában nem meglepő, a tisztán vagy meghatározóan bírói önigazgatással működő rendszereknél ez tipikus probléma, a bírók maguk közül hajlamosak olyan vezetőket választani, akik inkább a bírák érdekeit képviselik, és nem annyira a bíróságokat ügyfélként igénybe vevő polgárokét” – húzta alá a jogtudós.
Hack Péter hozzátette:
2011-ben a Fidesz–KDNP kormány olyan reformot hajtott végre, amely a függetlenség rovására az igazgatási számonkérhetőséget és hatékonyságot kívánta erősíteni. Az elfogadott javaslat és a későbbi törvénymódosítások viszont már indokolatlanul nagy befolyást teremtettek a kormány számára az igazságszolgáltatás működésébe, és így a jogállamiság sérelmének veszélyét jelentették.
Ugyanakkor a kritikusok – jelezte Hack Péter –, köztük az Országos Bírói Tanáccsal és civil szervezetekkel, az előterjesztett változásokat nem tartják elegendőnek, „gyakorlatilag teljes mértékben vissza akarják állítani az önigazgató rendszert, oly módon, hogy az igazgatási kérdések – az OBT teljes körű vétójoga mellett – gyakorlatilag a kizárólag bírókból álló testület kezébe kerülnének. Ebben az esetben az Országos Bírósági Hivatalnak […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
