Január 18-án, szombaton életük legnagyobb feladatára készülnek azok a negyedikes, hatodikos és nyolcadikos tanulók, akik középfokú oktatási intézményben képzelik el a jövőjüket, ugyanis délelőtt 10 órakor kezdetét veszi a központi írásbeli vizsga. A közelgő megmérettetéssel kapcsolatban rengeteg kérdés merült fel – a kivételes bánásmódot igénylő tanulóktól kezdve a használható segédeszközökön át egészen a vizsgán ajánlott öltözetig –, ezért megpróbálunk egy kis lámpást gyújtani a kérdések tengerén, hogy ezt követve eligazodjanak a szülők és a diákok, még mielőtt elmenne a kedvük az egésztől.
A legfontosabb, hogy a jelentkezőknek magyar nyelvből és matematikából kell bizonyítaniuk rátermettségüket, és mindkét tárgyból 50–50 pontot érhetnek el. A felkészülésre már csak azért is szükség volt, mert az elmúlt években mindkét tárgyból átlagosan elég kevés pontot sikerült gyűjteniük a diákoknak. Ráadásul egy olyan statisztika is megfigyelhető, miszerint a fiatalabbak még sokkal jobban igyekeznek, mint az idősebbek. Ezt támasztja alá, hogy a 2024-es felvételiken a
- negyedikesek magyarból 30, matematikából 36,9 pontos átlaggal végeztek;
- hatodikosok 30,3 és 27,3 pontot szereztek átlagosan;
- nyolcadikosok 28,5 pontot magyarból, matematikából viszont mindössze 21,1 pontos átlaggal zárták a felvételit.
„Semmi meglepetés nincsen sajnos abban, hogy a magyar rendszerben a diákok tanulási teljesítménye ilyen nagy mértékben megzuhant” – állapította meg Ercsi Kriszta, a Civil Közoktatási Platform szóvivője, kiemelve, hogy a 2012-ben elfogadott Nemzeti alaptanterv nem a megoldás felé vezető út, valamint a diákok és a pedagógusok is túl vannak terhelve.
A feladatlapokat készítő – gyakorló pedagógusokból álló – bizottságok a Nemzeti alaptanterv alapján állítják össze a feladatsorokat. Munkájukban alapelv, hogy nem részesítik előnyben egyik jelenleg forgalomban lévő tankönyvcsalád anyagát sem. Azzal is számolnak, hogy az egyes iskolákban a tananyag feldolgozása nem egyforma ütemű, ezért a feladatlapok elsősorban az adott évfolyamot megelőző évfolyamok tematikus anyagára építenek
– közölte az Oktatási Hivatal.
Magyarból és matematikából is 10–10 feladatot kell megoldani a jelentkezőknek, mindkettőre 45–45 percük lesz, és a két feladatsor között 15 perc szünetet kapnak, hogy át tudjanak állni agyban a másik tantárgyra, illetve kicsit ki tudják fújni magukat a feladatlap leadása után. Nézzük, mire lehet számítani!
Ó, Rómeó, miért vagy te Rómeó?
Magyarból több olyan dolog is van, amire mindenképpen számíthatnak a jelentkezők, teljesen mindegy, hogy éppen hányadik osztályba felvételiznek. Ezek közül a legegyértelműbb, hogy a helyesírás csak és kizárólag a helyesírási, illetve fogalmazás feladatoknál számít bele a pontozásba, egyéb esetben csak javítják, de nem vonnak le érte pontokat. És ha már a fogalmazás szóba jött, akkor az is 100 százalék, hogy minden évfolyamnak kell majd egyet írnia – ráadásul ez éri a legtöbb pontot, egészen pontosan tízet –, emellett szövegértési feladat is biztosan lesz.
Innentől viszont már korosztályonként eltérhetnek a feladatok, a negyedikesek számíthatnak a szavak betűrendbe sorolására és szólások-közmondások felismerésére is, a hatodikosok a magánhangzó- és mássalhangzótörvényekre, a nyolcadikosok pedig a különböző szószerkezetek és mondattípusok felismerésére – legalábbis az Eduline szerint.
Az Oktatási Hivatal oldalán közzétett feladatsorokat esetleg megérheti átnézni, hiszen a hivatal elmondása szerint „aki azokat a feladatokat meg tudja oldani, annak az idei példákkal sem lesz problémája”. Emellett azt is közzétették, hogy mik az elvárások és a leggyakoribb hibafaktorok a javítás során, úgyhogy nézzük is gyorsan, mire kell figyelni a legtöbb pontot érő fogalmazásnál:
- a tartalom – például mennyire eredeti az ötlet, megfelel-e a fogalmazás az adott szövegtípus kritériumainak, van-e a szövegben önellentmondás;
- a szöveg szerkesztettsége – például van-e bevezetés, tárgyalás, befejezés;
- a stílus – például milyen gazdag a tanuló szókincse, megfelel-e a szóhasználata a köznyelvi normának, van-e nyelvhelyességi hibája;
- a helyesírás – itt számít, hogy mennyi és milyen súlyos helyesírási hibát vét a jelentkező;
- és a külalak.
Szintén fontos még, hogy nincs megkötés arról, hogy nyomtatott vagy írott betűket használ a tanuló a feladatlapok kitöltésénél, viszont az Oktatási Hivatal felhívja a figyelmet, hogy minden esetben egyértelműnek kell lenni, ugyanis „ha a felvételiző olyan betűformát és/vagy írásmódot alkalmaz, amely nem teszi lehetővé a helyesírási kérdések egyértelmű eldöntését, akkor a válaszai ebből a szempontból hibásak lesznek”.
A negyedikeseknek itt, a hatodikosoknak itt, a nyolcadikosoknak pedig itt éri meg körülnézni még, ha ennél is több információra vágynak a feladatokkal kapcsolatban.

2×2 néha 5
A matematika a problémásabb a két tárgy közül – ez látható volt a fenti átlagpontokból is –, legalábbis a nagyobbak számára mindenképpen. Míg a negyedikesek sokkal jobban teljesítettek matematikából, mint magyar nyelvből, addig a hatodikosoknál már megfordult az eredmény, és a magyar nyelv nyert egy kicsivel, a nyolcadikosoknál viszont már sokkal rosszabbul sikerültek a matematika-feladatlapok.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!