A belügyi biztos a levelében aggályosnak nevezte, mivel szerinte az orosz és belarusz állampolgárok biztonsági kockázatot jelenthetnek az EU-n belüli személyek és termékek közötti szabad mozgást és nyitott határokat lehetővé tevő schengeni egyezményben részt vevő tagállamok számára, ezért augusztus 1-jén levélben kérte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy a felmerült aggályokra adjon választ augusztus 19-ig.
Johansson szerint a két ország állampolgárai akár kémkedést vagy más biztonsági fenygetést jelenthetnek a schengeni országok számára, Pintér Sándor által jegyzett levél szerint ugyanakkor nincs ok az aggodalomra. Mint a magyar belügyminiszter fogalmaz,
Magyarország részéről a Nemzeti Kártya iránti kérelem elbírálása esetén ugyanazon migrációs és biztonsági szűrésekre kerül sor, mint más tartózkodási engedélyek esetében. A Nemzeti Kártya kiállítása a vonatkozó európai uniós előírások figyelembevételével és a felmerülhető biztonsági kockázatok megfelelő mérlegelésével történik
– írja válaszlevelében, hozzátéve, hogy Magyarország továbbra is nagy jelentőséget biztosít saját nemzetbiztonsága, valamint az egész schengeni övezet védelmének. Pintér hozzátette, Magyarország az EU és a schengeni övezet külső határának védelmével már így is hozzájárul az övezet biztonságához, valamint az egyezmény működéséhez.
A kormány szerint nem jelentenek nemzetbiztonsági kockázatot a jelentkezők
A levél mellékletében a belügyminiszter minden felmerült kérdésre és aggályra választ ad. A programban résztvevő államok bővítése kapcsán a kormány válaszában kifejti, milyen magyar és uniós jogszabályok betartása szerint került sor.
Emellett a kormány azt is elárulta, a döntésre az aktuális gazdasági helyzethez igazítva munkaerőpiaci és versenyképességi szempontok miatt került sor. Hozzátéve, a mostani döntés semmilyen módon nem érinti az orosz és belarusz állampolgárok nemzet- és közbiztonsági átvilágítását,
mivel a kormány a döntést megelőzően ezt is mérlegelte, és csak úgy mint eddig, a jövőben is ugyanazon migrációs és biztonsági ellenőrzésekre kerül sor, mint más tartózkodási engedélyek esetén.
Pintér válaszában kifejti, az Európai Unióban élő orosz és berlausz állampolgárai kevesebb mint egy százaléka él Magyarországon, ennél jóval többen élnek Németországban, de Spanyolországban, Olaszországban, Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban is.
Ebből következően a biztonsági ellenőrzéseket a magyar Kormány a korábbival megegyező szinten tartja, az említett állampolgárok számossága pedig nem jelent nagyobb kockázatot, mint a többi tagállamban
– fogalmaz a levél, hozzátéve, hogy a kormány nem számít arra, hogy a Nemzeti Kártyára jelentkező orosz és belarusz állampolgárok száma számottevően meghaladná a korábban igényelt tartózkodási engedélyek számát, valamint mivel egyrészt sem nagysában nem számít több igénylőre, másrészt pedig az átvilágítást nem egyszerűsítik, ezért nem jelent fokozott biztonsági fenyegetést a Nemzeti Kártyával rendelkezők a schengeni övezetre.
Maximum két évig kaphatják meg az oroszok a Nemzeti Kártyát, ami hosszabbítható
A levélben a kormány kifejti, hogy a kérelmezőknek milyen szempontoknak kell megfelelniük, hogy kérelmét pozitívan bírálják el, azaz munkavégzés céljából […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!