Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 
Ahogy arról beszámoltunk, május 5-én, azaz hétfőn kezdődik az érettségi, ahol 1157 helyszínen több mint 142 ezren – csaknem 30 ezerrel többen, mint 2024-ben – mutathatják meg, hogy mit tanultak az elmúlt években. Viszont ez a két, kihívásokkal teli hónap rengeteg kérdést vet fel mind a szülők, mind a diákok, mind az érettségizni kívánó idősebbek előtt, ezért úgy gondoltuk, hogy összeszedünk minden hasznos információt azzal kapcsolatban, hogy mire lehet számítani a vizsgákon, a köztes időben és a vizsgák után.
Előtte viszont néhány számadat, hiszen az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az idei vizsgaidőszakban
- összesen több mint 142 ezer diák érettségizik,
- 3385 érettségi vizsgabizottság működik közre,
- 1157 helyszínen tartanak vizsgákat,
- a végzős középiskolások száma meghaladja a 71 ezret,
- magyar nyelv és irodalomból középszinten 77 972 fő, emelt szinten pedig 2278 tanuló ad számot tudásáról,
- matematikából középszinten 73 318-an, emelt szinten 7798-an érettségiznek,
- történelemből középszinten 72 834, emelt szinten 8484 diák vizsgázik,
- angol nyelvből középszinten 46 788-an, emelt szinten 27 742-en,
- német nyelvből középszinten 11 096-an, emelt szinten 3061-en érettségiznek.
Mettől meddig lesz az érettségi?
Az írásbeli érettségi vizsgák 2025. május 5-én kezdődnek, és május 23-án érnek véget.
Néhány kiemelt tantárgy vizsgaidőpontja:
- Magyar nyelv és irodalom: május 5., 9:00
- Matematika: május 6., 9:00
- Történelem: május 7., 9:00
- Angol nyelv: május 8., 9:00
- Német nyelv: május 9., 9:00
A részletes vizsganaptár a többi tárggyal itt érhető el.
A szóbeli érettségi vizsgák két időszakban zajlanak:
- Emelt szintű szóbelik: június 3–11. között
- Középszintű szóbelik: június 16. és július 2. között
Mi történik az írásbeli és a szóbeli között?
Jó esetben a diákok készülnek a szóbeli megmérettetésre. Viszont az előzetes kalkulációk szerint az írásbeli vizsgák kijavított dolgozatait várhatóan 2025. június 23–24. között lehet megtekinteni. Ekkor van lehetőség az értékelés megismerésére és esetleges észrevételek benyújtására. A pontos időpontokat és helyszíneket az iskolák határozzák meg, és erről előzetesen tájékoztatják a vizsgázókat.
Ha a vizsgázó nem tud megjelenni a megtekintésen, egy szabályos meghatalmazással rokona vagy ismerőse is megtekintheti a kijavított dolgozatot. Természetesen a meghatalmazott másolatot is készíthet a dolgozatról. Ha senki nem nézi meg a dolgozatát, a vizsgázót az írásbeli vizsga eredményéről az érettségi vizsgabizottság tájékoztató értekezletén fogják tájékoztatni.
Mikor hirdetnek eredményt?
A végleges érettségi eredményeket 2025. július 2-a után teszik közzé, hiszen addig tartanak a szóbelik. Ekkor viszont már a szóbeli vizsgák eredményei is beépülnek a végső értékelésbe.
Mik az elvárások magyarból?
A 2025-ös magyar nyelv és irodalom érettségi számos fontos újdonságot tartogat a diákok számára, hiszen a vizsga szerkezete az elmúlt évek változásai után jelentősen átalakult. Az írásbeli vizsga két fő részből áll: az első részben szövegértési és nyelvtani ismeretekre alapuló feladatok (40 pontért), valamint irodalmi tesztek (20 pontért) várják a vizsgázókat, a második részben pedig szövegalkotási feladatot kell megoldaniuk (szintén 40 pontért). Az első rész szövegértési feladatai az értő olvasást és az anyanyelvi tudatosságot mérik, míg az irodalmi ismeretek között műfajok, szerzők és címek felismerése kapott helyet, a lexikális tudás került előtérbe.
A második részben a diákoknak két feladat közül kell választaniuk: műértelmezést vagy témakifejtő esszét kell írniuk, körülbelül 500–800 szavas terjedelemben. Fontos változás, hogy az összehasonlító műelemzés lehetősége megszűnt, így a tanulóknak mélyebb, önálló értelmezői gondolkodásra kell összpontosítaniuk. A sikeres teljesítéshez elengedhetetlen a szövegalkotási készség, az irodalmi művek ismerete, valamint a világos, helyesírási szempontból is szabályos fogalmazás.
Mivel 200 éve született Jókai Mór, többen is arra számítanak, hogy mindenképpen előkerül a szerző valamelyik feladatrészben. Egy magyartanár úgy fogalmazott, hogy „Jókai Mór annyira alapvető eleme a magyar irodalomnak, hogy akkor sem lenne meglepő egy vele kapcsolatos kérdés vagy feladat, ha nem lenne emlékév.” De 120 éve született József Attila költő és 125 éve Fekete István, Márai Sándor és Szabó Lőrinc is.
A vizsga mind emelt, mind középszinten 240 perces lesz, ebből az első rész 90 perc, a második pedig 150. A szóbelin középszinten 15, emelt szinten 20 perc áll rendelkezésre a válaszadásra.
A középszintű szóbeli tételek listája ide kattintva, míg az emelt szintű szóbeli tételek listája ide kattintva érhető el.
Mire számíthatunk matekon?
A 2025-ös magyarországi matematika érettségi a korábban bevezetett változások fényében idén is új követelményrendszer szerint zajlik. A diákok egy két részből álló feladatsort oldanak meg: az első rész rövid válaszokat igénylő, alapvető készségeket mérő feladatokból (45 perc alatt 30 pontért), míg a második rész komplexebb, hosszabb kifejtést igénylő példákból áll (135 perc alatt három darab 9–12 pontos feladattal és 2 darab 17 pontos feladattal).
A változtatások célja az volt, hogy életszerűbb, gyakorlati tudást mérjenek, és valamelyest könnyítsenek a korábbi túlterhelt követelményrendszeren.
A követelmények egyszerűsítésével bizonyos témakörök kikerültek az érettségi anyagából, így például nem kell már ismerni a magasság- és befogótételt, az ívmérték fogalmát, a skaláris szorzatot, valamint a valós számok halmazán értelmezett trigonometriai összefüggéseket. Szintén nem kérnek számon másodfokú egyenletrendszerek megoldását, és egyszerűsödtek a körre vonatkozó koordinátageometriai feladatok is. Ezek a változások főként a középszinten vizsgázók helyzetét könnyítik, bár az emelt szintű vizsga követelményeiből is kikerültek ezek az összetevők.
A diákoknak a felkészülés során érdemes hangsúlyozottan figyelniük a gyakorlati tudásra, a szöveges feladatok értelmezésére, valamint a bizonyítási feladatok megoldására, mivel ezek továbbra is kulcsfontosságú elemei az érettséginek. A korábbi évek feladatsorai, különösen a 2024-től érvényes minták, jó alapot biztosítanak a gyakorláshoz.
Az Oktatási Hivatal szerint így néz majd ki a feladatok megoszlása:
- Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok – 20 százalék
- Számelmélet, algebra – 25 százalék
- Függvények, az analízis elemei – 15 százalék
- Geometria, koordinátageometria, trigonometria – 25 százalék
- Valószínűség-számítás, statisztika – 15 százalék
Emelt szinten a diákok 240 percet kapnak, amelyet tetszőlegesen oszthatnak el a két feladatrész között. A szóbeli ezen a szinten 20 perces.
Mi a lehetséges jövő történelemből?
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!