Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Értesüléseink szerint benyújtották a Budapest Pride szervezői a rendőrségnek a kérelmet a június 28-i felvonulásuk megtartására, aminek a fő útvonala a korábbi évekhez hasonlóan az Andrássy út lenne – leszámítva a 2022-es felvonulást, amikor a Mi Hazánk elhappolta előlük a helyszínt és a rakpartra kényszerültek. Rendőrségi forrásunktól azt az információt kaptuk, hogy a kérelmet az illetékesek kielemezték és értékelték, majd arra a következtetésre jutottak, hogy
az Andrássy út helyett a Kincsem Parkot fogják javasolni a szervezőknek az esemény megtartására.
Az indoklás szerint a Nemzeti Lóverseny Pálya „kellően biztonságos, nagy, vonulni lehet rajta és garantálható, hogy gyermekek nem találkoznak a rendezvénnyel”. Úgy tudjuk tehát, hogy a felvonulást nem tiltják be, de Budapest belvárosából száműznék egy körülzárt területre.
A Budapest Pride-ot már 30. alkalommal kívánják megrendezni a magyar fővárosban, azonban 2025-ben olyan akadályok gördültek a rendezvény megtartása elé, amire korábban még nem volt példa. Orbán Viktor február 22-én a Várkert Bazárban tartott évértékelő beszédében robbantotta a bombát, amikor kijelentette, hogy „a Pride szervezői ne bajlódjanak az idei felvonulás szervezésével, az kidobott pénz és idő”. A miniszterelnök beszéde után az ellenzéki oldal egy emberként háborodott fel, a szervezők pedig közleményben fogalmazták meg, hogy őket nem lehet betiltani, mert „az LMBTQ-közösség létezése egyidős az emberiséggel”.
A betiltással kapcsolatos reakciók után (a februári állapot szerint az Alaptörvény erre nem is adhatott volna lehetőséget) Gulyás Gergely igyekezett hűteni a kedélyeket: elárulta, hogy a kormány nem dolgozik a Pride betiltásán, de a rendezvényt el kell vinni egy zárt helyszínre gyermekvédelmi szempontok miatt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter tehát még februárban jelentette ezt ki, amit a mostani rendőrségi értesülésünk alá is támaszt.
Történelmi botrány, tüntetések és az arcfelismerő rendszer
Az egyértelmű volt tehát, hogy a magyar kormány a Pride addig ismert formáját nem kívánja a továbbiakban biztosítani, ennek megfelelően reagáltak is a kormányzati szereplők, egyre világosabbá téve, hogy a Budapest belvárosán átvonuló tömeg látványát száműzni fogják a közterekről. Azonban – ahogyan azt feljebb már említettük – ehhez ekkor még nem volt meg a megfelelő jogi háttér. Erre azonban nem kellett sokat várni, az Országgyűlés honlapján március 17-én jelent meg a gyülekezési jogról szóló törvényt módosító javaslat, ami arról szól, hogy tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sért.
Egy nappal később már kivételes eljárásban tárgyalták a javaslatot az Országgyűlésben, amit a kormánypártok és a Mi Hazánk támogatásával el is fogadtak. Ez a parlamenti nap azonban minden bizonnyal bevonul a magyar történelemkönyvekbe, ugyanis ritkán látható botrány alakult ki az Országházban: a Momentum politikusai – Hadházy Ákos független képviselővel kiegészülve – a szavazást füstgyertyákkal próbálták megzavarni, ami miatt a Fidesz képviselője, Bányai Gábor sürgős orvosi ellátásra szorult. Kövér László házelnök pár nappal később pedig szintén történelmi jelentőségű ítéletet hozva 11 és 24 millió forint közötti büntetéseket osztott ki, valamint 6–12 ülésnapról kitiltotta a parlamentből az érintetteket.
A gyülekezési törvény elfogadása után Hadházy Ákos tüntetést szervezett, olyannyira, hogy a tiltakozásokat azóta is rendszeresen megtartják minden héten.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!