Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Mekkora a jelentősége az Országgyűlés által az előző héten elfogadott, az Európai Bizottsággal egyeztetett igazságügyi módosításokat tartalmazó csomagnak? – kérdeztük Hack Pétertől.
A jogtudós kifejtette, hogy „az elfogadott új szabályozás egy tizenkét éve zajló vita lezárását jelenti. 2011-ben az akkori Orbán-kormány előterjesztésére az Országgyűlés módosította a bíróságok igazgatásának rendjét. 1998-tól kezdődően a bíróságok igazgatásának olyan rendszere működött, amit a szakirodalom »önigazgató modellnek« nevez, vagyis a bíróságokat érintő személyi döntések (kinevezések, előléptetések), és a bíróságok gazdálkodása egy 15 tagú testület, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) hatáskörébe tartozott. Ebben a testületben tíz bíró volt és öt külsős tag (az igazságügyminiszter, a legfőbb ügyész, az Ügyvédi Kamara elnöke és két országgyűlési képviselő). Mivel az OIT a döntéseit egyszerű többséggel hozta, 1998 és 2012 között gyakorlatilag minden érdemi kérdést a bírák által választott bíró tagok döntöttek el”.
Ez a modell kifejezetten megerősítette a bíróságok, és a bírák függetlenségét, ugyanakkor – más országok önigazgató modelljéhez hasonlóan – adós maradt a bíróságok munkájának hatékony szervezésével, ez leginkább az ügyek elhúzódásában volt tetten érhető
– hívta fel a figyelmet Hack Péter, hozzátéve: „A Fidesz-többség által 2011-ben elfogadott, és 2012-ben hatályba lépett módosítás az igazgatási döntéseket egy újonnan létrehozott hivatal, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének hatáskörébe utalta. Az OBH elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kétharmados többséggel választotta meg 9 évre, az első elnök Handó Tünde lett, aki 2019-ig, alkotmánybíróvá történt megválasztásáig töltötte be ezt a tisztséget. Míg az igazgatási döntések az OBH elnökéhez kerültek, addig az ítélkezés egységéért a legfőbb bírói fórum, a Kúria lett felelős. A Kúria elnökét is a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés ugyancsak kétharmados többséggel választja, úgyszintén kilenc évre”.
Hack Péter azzal folytatta, a 2011-es törvény az OBH mellett létrehozott egy ellenőrző szervet, a bírák által választott 15 tagú testületet, az Országos Bírói Tanácsot (OBT), „az elmúlt 5-7 év az OBH elnöke és az OBT közötti folyamatos konfliktusokról szólt. Az OBT tagjai – és szakértők is – úgy ítélték meg, hogy az OBH elnöke túl széles jogosítványokkal rendelkezik, és rajta keresztül a kormányzati többség veszélyeztetheti a bíróságok függetlenségét, és ennek az elnöki hatalomnak nincs kellő kontrollja”.
Konfliktusok forrása lett a Kúria új elnökének, Varga Zs. Andrásnak a megválasztása, mivel az OBT nem támogatta a korábbi legfőbb ügyész helyettes, és alkotmánybíró megválasztását, mivel Varga Zs. Andrásnak nem volt bírói gyakorlata. Ezek a konfliktusok súlyosan megterhelték a bíróságok munkáját, és lényegesen rombolták a bíróságok tekintélyét, és a bíróságok függetlenségébe vetett bizalmat is aláásták
– sorolta a jogtudós.
A legfontosabb változások
Hack Péter szerint az új […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
