Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A középkori királyi jogosítványokra visszavezethető egyéni kegyelmi jogot az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnök gyakorolja. A magyar jog szerint háromféle államfői kegyelem létezik:
- eljárási kegyelem,
- végrehajtási kegyelem
- és kegyelmi mentesítés.
Ebből a szempontból Novák Katalin döntése, amivel kegyelemben részesítette K. Endrét, a bicskei gyerekotthon korábbi igazgatóhelyettesét, akit a bíróság kényszerítésért jogerősen három év négy hónap börtönre ítélt, végrehajtási kegyelemnek minősül.
Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a köztársasági elnököt megillető kegyelmi jogkör nem jogorvoslati fórum, a kérelemben foglaltak mérlegelésekor az államfő nem az ítéletet (az elítélt bűnösséget vagy a büntetés mértékét) vizsgálja felül, hanem olyan egyéb szempontokat mérlegel, amelyekre a bíróság nem lehetett tekintettel. Az elnöknek még csak indokolnia sem kell a döntését. Határozatával szemben, amely egészen 2024-ig csak úgy válhatott érvényessé, ha azt az igazságügyi miniszter ellenjegyezte, nincs helye semmiféle felülvizsgálatnak.
Eltörölték a miniszteri ellenjegyzést
A kegyelmi botrány kipattanása után az Orbán-kormány javaslatára elfogadták az Alaptörvény tizenharmadik módosítását, amely kizárta annak a lehetőségét, hogy olyan személy kapjon elnöki kegyelmet, aki kiskorúak sérelmére követett el szexuális bűncselekményt, vagy ilyen bűncselekményben bármilyen szinten közreműködött. Szigorították a pedofilok büntetését is: nem évülnek el a bűncselekmények, nincs feltételes szabadlábra helyezés és reintegrációs őrizet, és soha nem kaphatnak tiszta erkölcsi bizonyítványt az elkövetők.
Eltörölték az elnöki kegyelem ellenjegyzését, azaz a mindenkori igazságügyi miniszternek manapság már nem kell ellenjegyeznie az elnöki döntést.
A K. Endre ügyét leleplező Fülöp Botond ügyvéd, a Vidéki prókátor néven ismert jogász hétfői Facebook-bejegyzésében a kegyelmi döntések miniszteri ellenjegyzésének visszaállítását sürgette, mert jelenleg olyan államfői döntés születhet, amelyért politikai értelemben senki nem vállal felelősséget. Ez alkotmányjogi szempontból abszurd helyzet. Az ügyvéd nem értett egyet az államfői döntés indoklásának nyilvánosságra hozatalával sem, mert a kegyelmi kérvényről szóló döntés a köztársasági elnök diszkrecionális jogköre, amelynek éppen az a lényege, hogy az államfő saját belátása szerint dönthet. Fülöp Botond emellett arra is reagált, hogy Magyar Péter szerint az iratokból kiderülhet a kegyelmi kérvényt benyújtó ügyvéd személye. Mint a Vidéki prókátor hangsúlyozta: egy ügyvédet sem érhet hátrány az általa vállalt megbízás vagy ügyfele személye miatt. Magyar Péter korábbi ígérete ellenére nem is hozta nyilvánosságra, ki volt az az ügyvéd, aki lobbizott, és a kérvényt benyújtotta.
Engedékenység és zéró tolerancia
A rendszerváltozás óta mintegy 32 ezer kegyelmi kérelmet bíráltak el, amelyekből kevesebb mint 1700 esetben született pozitív döntés.
Vagyis átlagosan száz ügyből ötben kapott zöld utat a kérelmező.
A legtöbb kegyelmet Göncz Árpád (1990–2000) adta, 1245-ször, míg Mádl Ferenc (2000–2005) 138, Sólyom László (2005–2010) 106, Schmitt Pál (2010–2012) 23, Áder János (2012–2022) 120, Novák Katalin (2022–2024) 40, Sulyok Tamás (2024–) 4 alkalommal élt ezzel a jogkörével.
A statisztika alapján az államfői joggyakorlat az elmúlt három és fél évtizedben a kezdeti megengedő, humanitárius-politikai megközelítéstől fokozatosan mozdult el az igen konzervatív és szigorú elbírálás felé. Sulyok Tamás gyakorlatilag zéró toleranciát hirdetett: 2026. január 1. és április 30. között 314 ügyből 314 elutasítás született.
Híres kegyelmi ügyek
A rendszerváltozás óta nem egyedül K. Endre kegyelmi ügye kapott nagy nyilvánosságot. A törökbálinti zendülő katonák ügye például 1992-ben járta be a magyar sajtót. Azt történt ugyanis, hogy 1991 áprilisában húsz törökbálinti sorkatona kimerültségre hivatkozva nem volt hajlandó őrségbe menni. Ezért ellenük zendülés bűntette miatt nyomozás indult, majd a bíróság különböző időtartamú börtön- és fogházbüntetéseket szabott ki. Az igazságügyi tárca elutasító javaslattal terjesztette fel az államfőnek a katonák kegyelmi kérvényét. Göncz Árpád akkori köztársasági elnök előzetesen úgy nyilatkozott, ha elé kerülnek a kegyelmi kérelmek, elfogadja őket. Mégis kompromisszum született: három családos sorkatona kegyelmet kapott, a többiek esetében viszont az államfő nem talált elegendő indokot arra, hogy eltérjen Balsai István igazságügyi miniszter javaslatától.
Egy másik ilyen ügyben a rendszerváltozás utáni első kémper vádlottja több mint egy évtizeden át háborítatlanul szolgáltatott ki katonai adatokat a jugoszláv hírszerzésnek. A titkokért cserébe a családja […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!