Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Európában ragad a szegény országoknak szánt gabona
A háború kitörése után, valamint annak elhúzódása nyomán az egyik legnagyobb dilemma az volt, hogy hogyan lehet biztosítani a Közel-Kelet és Észak-Afrika élelmiszer-biztonságát. Ennek érdekében egyezett meg egymással – török közvetítéssel – az ukrán és az orosz fél arról, hogy humanitárius folyosót nyitnak a Fekete-tengeren, amelyen keresztül az ukrán gabona el tud jutni a mediterrán térségbe.
Hogy miért ilyen kulcsfontosságú ország Ukrajna? A Föld legjobb minőségű termőföldje a magas humusztartalmú csernozjom, amely a világon nagyrészt a kelet-európai sztyeppén található.
Ukrajna a világ csernozjomterületének körülbelül 25 százalékát birtokolja, és a világ negyedik legnagyobb gabonaexportőre.
A humanitárius folyosó megnyitása ellenére azonban a gabona nem jut el Afrikába és a Közel-Keletre, hanem Európában marad. Az Agrárminisztérium sajtóközleménye szerint Brüsszel továbbra is tétlenül nézi, hogy a szolidaritási folyosón Észak-Afrikába és a Közel-Keletre szánt ukrán gabona Európában ragad komoly piaci zavarokat okozva ezzel.
A minisztérium közleménye szerint folyamatos az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékek élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzése, eddig 156 élelmiszeripari vállalkozásnál történt vizsgálat. Nagy István agrárminiszter kijelentését ugyanakkor nem támasztotta alá semmivel a közlemény, szerkesztőségi értesüléseink szerint az ezzel kapcsolatos adatok összesítése még meg sem történt.
Az UBM Csoport, Magyarország egyik meghatározó gabonakereskedő cége közölte, a héten bejelentett élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzésektől függetlenül is minden kirakott tételt bevizsgál a londoni székhelyű GAFTA (Gabona- és Takarmánykereskedelmi Szövetség) által akkreditált, független ellenőrző céggel a takarmánybiztonsági, illetve a GMP-előírások (GMP: Good Manufacturing Practice, azaz a termékbiztonság és az egyenletes termékminőség érdekében alkalmazható módszerek) alapján.
Az ukrán gabonatermelés és a termények eljuttatása az Európai Unióba több szempontból is problémás. Az egyik az, hogy
az alacsony ukrajnai és a magas európai termelési költségek miatt az olcsó ukrán termény agyonnyomhatja a közép-európai, benne a magyar agrárszektort is, másrészt az ukrán földeken a gabonát olyan szerekkel kezelik, amelyek nem felelnek meg az uniós szabványoknak.
Amerikai tőke az ukrán mezőgazdaságban
Ha ránézünk az alábbi műholdképekre, akkor láthatjuk, hogy az ukrán termőföldek tele vannak szabályos, nemegyszer egy-két kilométer átmérőjű, szabályos körökkel. Ezeknek a nagy része Herszontól északra, Ukrajna déli és középső termőterületein található.
Vámosi Gábor, a Cornmill Hungary Kft. ügyvezető igazgatója az Index megkeresésére elmondta, hogy
ezek amerikai típusú, centrális öntözőrendszerek, amelyeket Európában nemigen használnak.
Ezzel szemben az unióban, ezen belül Magyarországon elsősorban a lineár öntözési forma terjedt el, de itthon is akadnak olyanok, akik az előbbi rendszert használják.
Az ukrán mezőgazdaság a befektetett amerikai tőkének köszönhetően elképesztő technológiai fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedben mind a gépesítés, mind az öntözés terén.
Vámosi elmondta azt is, hogy ezeknek az öntözőrendszereknek a lényege az, hogy a kör közepére egy kutat fúrnak, ahova jellemzően mesterséges víztározókból vezetik a vizet, majd onnan a körkörös öntözősávokba, így a sűrűn vetett terménynek szinte nem marad öntözetlen része. Bár ennek köszönhetően a termésátlagok akár másfélszeresek is lehetnek, ugyanakkor ez a módszer a talajvizet jobban lenyomhatja, így a tiszta, vízzáró réteg alatti ivóvizet nehezebb lehet később kinyerni.
A gépesített technológia terén szintén nagy a fejlődés Ukrajnában, azonban iparági szakértők szerint ennek mértéke a magyarországit egyelőre nem haladja meg. Az ukrán mezőgazdasági szektor felépítésével kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy
a termőföldek mérete miatt a gazdaságok nagyobbak, és akár több ezer hektáron, 20-30 kombájnnal is dolgoznak.
Tiltott vegyszerekkel kezelik az unióba érkező ukrán gabonát
A probléma nem ezzel van, hanem a vegyszerekkel. A Cornmill Hungary Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte, a génmódosított (GMO-s) takarmánynövények olyan toxinokat termelnek, amelyek megölik a kártevőket, és ezáltal kevesebb növényvédőt kell használni a termesztés során. Mivel azonban a GMO-s gabona […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2023/02/18/mezogazdasag-ukrajna-elelmiszerbiztonsag/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!