Szijjártó Péter immáron tíz éve Magyarország külügyminisztere, ezzel pedig Európában a leghosszabb ideje hivatalban lévő tárcavezető.
A komáromi születésű politikus 2002 óta a Fidesz országgyűlési képviselője, 2022-ben a hatodik parlamenti ciklusát kezdte meg. A Fidesz kommunikációs igazgatójaként 2006 és 2010 között dolgozott, 2010-től két évig a miniszter szóvivőjeként, majd 2012 és 2014 között a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkáraként. Külgazdasági és külügyminiszter-helyettes volt 2014 júniusától szeptemberéig, majd ezt követően 2014. szeptember 23-tól lett Magyarország külgazdasági és külügyminisztere.
Emlékszem, egy jó barátom azt mondta nekem, amikor kiderült, hogy külügyminiszter leszek, hogy ez a legnyugisabb állás, ha nincs háború. A történelem úgy íródott az elmúlt tíz évben, ahogy íródott. Én azt gondolom, a legfontosabb az, hogy a magyar külpolitikának folyamatosan magyar külpolitikának kell lennie
– mondta Szijjártó Péter az M1-nek adott nyilatkozatában. Hangsúlyozta, továbbra is olyan szuverén külpolitikára van szükség, amely a magyar nemzeti érdek érvényesítését tűzi ki célul.
„És ezért nem fogadhatjuk el azt, hogy megpróbálnak rászorítani minket arra, hogy mások szemüvegén keresztül nézzük a dolgokat. Nekünk magyar szemszögből kell nézni a világ dolgait, és ennek megfelelő döntéseket kell hoznunk. Tehát azt tudom ígérni, hogy ameddig lehet, már ameddig végezhetem ezt a munkát, addig mindig is egy szuverén és magyar külpolitika megvalósítására fogok koncentrálni, amely csakis a magyar nemzeti érdekek érvényesítését tartja szem előtt” – mondta.
A politika mellett a sport is jelentős szerepet játszott az életében, ugyanis 2011 és 2016 között igazolt futsaljátékos volt, két NB I-es és 85 NB II-es mérkőzésen lépett pályára.
Ez történt, amióta hivatalban van
A 2014. január 1. és 2024. június 30. közötti időszakban a Külügy alá tartozó Befektetési Ügynökség támogatásával összesen 2169 befektetési projekt valósult meg Magyarországon. Ezek összesen több mint 52 milliárd euró befektetési volument és mintegy 156 ezer új munkahelyet jelent a magyar nemzetgazdaság számára.
A magyar gazdaság nyugati orientációját – a konnektivitásunk növelésének céljából – keleti és déli irányba diverzifikáltuk. Mindez a kormány programjának megfelelően nem a nyugati gazdasági kapcsolatok rovására történt, hanem annak kiegészítéseképpen.
Magyarország 2023-ban soha nem látott, 149,6 milliárd eurós export értéket ért el, amely 77 százalékkal és 65 milliárd euróval magasabb, mint 2014-ben (84,5 milliárd euró). A magyar export – euró alapon számolva – 2014 óta (a 2020-as koronavírus miatti leállás kivételével) minden évben meghaladta az előző évi összeget, vagyis minden évben rekordot döntött. Az is kiemelendő, hogy az egyenleg terén a 2022-ben mért 9 milliárd eurós hiányból, a 2023-ban 9 milliárdos többletet sikerült elérni egy év alatt, ami 18,1 milliárd eurós növekedést jelent.
Magyarország határszakaszain 2014-ben 92 határon átnyúló közúti kapcsolat volt, és azóta 26 újat épített ki a kormány szomszédos országokkal, így jelenleg Magyarország teljes határszakaszán immáron összesen 118 közúti kapcsolat üzemel. Ezen felül a magyar–román határszakaszon tíz határátkelőhely ideiglenes nyitvatartással valósult meg. A belső schengeni határokon csak útkapcsolat, a külső schengeni határokon az útkapcsolattal határátkelőhely is létesült, a schengeni szabályoknak megfelelően.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2018 óta felel a magyar űrszektor koordinációjáért, és előterjesztette Magyarország első Űrstratégiáját, amelyet a Kormány 2021. augusztus 18-án elfogadott. Az Űrstratégia jövőképe, hogy hosszú távon Magyarország aktív szereplője legyen az űrszektor globális értékláncának, és elért pozíciójánál fogva egyes fejlesztési területeken regionális vezető szerepet töltsön be. Magyarország 45 év elteltével, 2025-ben ismert kutatóűrhajóst küld a világűrbe. Emellett húsz országgal és nemzetközi űripari céggel írt alá a hazai űrkutatás, valamint űripari cégek nemzetközi együttműködését fejlesztését célzó szándéknyilatkozatot és egyetértési megállapodást.
Tíz év össztűz a miniszterre
Szijjártó Péter vezető kormánypárti politikusként sok kritikát kapott.
1. Kapcsolatok Oroszországgal és kritikák a Nyugattól
Szijjártó Pétert, ahogy a magyar kormányt is, gyakran bírálják az orosz kapcsolatok miatt, különösen az ukrajnai háború kitörése után is fenntartott együttműködésért, főleg az energiapiacon. Brüsszelben több uniós tagállam úgy véli, hogy Magyarország akadályozza az egységes fellépést Oroszországgal szemben.
2. Kritika az ENSZ emberi jogi tanácsában
Szijjártó Péter 2021-ben az ENSZ emberi jogi tanácsában védte Magyarország migrációs és emberi jogi politikáját, amelyet több nemzetközi szervezet és ország bírált. A jogvédő szervezetek szerint a kormány politikája több ponton sérti a menekültek és bevándorlók jogait.
3. A pandémia idején kritizált vakcinabeszerzések
Szijjártó Péter jelentős szerepet játszott abban, hogy Magyarország a nyugati vakcinák mellett orosz Szputnyik V és kínai Sinopharm […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!