2022. május 25., szerdaMa Orbán napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 385,00 Ft | USD: 360,00 Ft | CHF: 374,00 Ft
2022.05.25. Orbán Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 385,00 Ft | USD: 360,00 Ft | CHF: 374,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Így jutottunk el a negyedik kétharmadig

Hirdetés

Így jutottunk el a negyedik kétharmadig

Orbán Viktor a 2022-es választásokig 16 évet töltött ellenzékben, és 16 évet kormányon. A Fidesz elnökének mérlege az idei győzelem után billen pozitívba, az 1998–2002 közötti kormányzást követően 2010-től legalább 2026-ig miniszterelnökként vezetheti Magyarországot. 

Az ellenzék 2010 óta különböző választástechnikai megoldásokkal próbálkozott, ahogy korábbi cikkünkben összegyűjtöttük, részleges összefogással, teljesen külön indulva és teljes szövetségben is ugyanaz az eredmény született: kétharmados Fidesz–KDNP-s országgyűlési többség.

Kétharmados visszatérés

A 2006-os országgyűlési választások után Gyurcsány Ferenc az MSZP és az SZDSZ támogatásával alakított kormányt. A miniszterelnök 2006. május 26-án, a szocialista frakció balatonőszödi ülésén tartott beszédet, amely később őszödi beszéd néven vonult be a magyar politikatörténetbe.

Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet

Hirdetés

– többek között így fogalmazott Gyurcsány Ferenc.

A 2006. szeptember 17-i kiszivárgást tüntetések és zavargások, a magyar televízió székházának ostroma, majd kemény rendőri fellépés követte, de Gyurcsány Ferenc nem mondott le.

2007-ben írták ki a Fidesz–KDNP által kezdeményezett népszavazást, ami a vizitdíj, a képzési hozzájárulás és a kórházi napidíj megszüntetéséről szólt. A 2008. március 9-i referendumon a Fidesz–KDNP a díjak eltörlése mellett kampányolt, mindhárom kérdésben Orbán Viktorék álláspontját támogatták a részt vevő választók, 80 százalék feletti aránnyal. Ez komoly vereség volt az akkori kormánypártoknak.

A kormány népszerűsége csökkent, a koalíciós kapcsolat feszültté vált, végül Gyurcsány Ferenc az MSZP 2009. március 21-i kongresszusán új miniszterelnök keresésére tett javaslatot. A kormányfő azzal indokolta lemondását, hogy érzése szerint személye a miniszterelnöki poszton akadályává vált a szükséges reformoknak és pártja politikai sikerességének.

Azt hallom, azt üzenik nekem, hogy a változásokhoz szükséges összefogásnak, a változáshoz szükséges stabil kormánytöbbségnek és az ellenzék józan magatartásának én magam vagyok az akadálya. Remélem, hogy így van, hogy csak én magam vagyok az akadály. Mert ha igen, akkor ezt az akadályt én most megszüntetem. Azt javaslom, hogy alakítsunk új kormányt, új kormányfő vezetésével

– fejtette ki Gyurcsány Ferenc akkori beszédében.

A Gyurcsány Ferenc kijelölt miniszterelnököt szállító gépkocsi megérkezik Balatonőszödön a kormányüdülőbe, ahol megkezdődött a Magyar Szocialista Párt frakciójának kétnapos ülése 2006. május 26-án

A Gyurcsány Ferenc kijelölt miniszterelnököt szállító gépkocsi megérkezik Balatonőszödön a kormányüdülőbe, ahol megkezdődött a Magyar Szocialista Párt frakciójának kétnapos ülése 2006. május 26-án

Fotó: Beliczay László / MTI

A kormányfő a távozáshoz a konstruktív bizalmatlansági indítvány eszközéhez nyúlt, miközben a Fidesz az Országgyűlés feloszlatását és előrehozott választás kiírását kezdeményezte, utóbbit az MSZP és az SZDSZ elutasította.

A miniszterelnöki casting végén Bajnai Gordon, a korábbi nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter április 14-én vette át a kormányzást.

Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölti bemutatkozó beszédében, március 30-án egyértelművé tette, hogy megszorítások jönnek:

Nyíltságra, egyenességre van szükség. Fájni fog, minden családtól áldozatot és lemondást kíván a válságkezelés. Minden magyar családot, minden embert érinteni fog, de lesz eredménye.

Bajnai Gordon többször hangsúlyozta azt is, hogy a válságkezelésen túl nem kíván politizálni, ezt sporthasonlattal élve így magyarázta: „Kapus vagyok, nem fogok cselezni, nem török csatárszerepre. Védeni fogok.”

A 2010-es választásokon az őszödi beszéd, a 2006-os események, a gazdasági válság és a válságkezelő, megszorító intézkedések után csak a Fidesz–KDNP győzelmének mértéke volt a kérdés.

Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc 2008. november 19-én

Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc 2008. november 19-én

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Az MSZP Mesterházy Attila miniszterelnök-jelöltségével futott neki a választásnak, de a lemondott kormányfő, Gyurcsány Ferenc is a befutó, negyedik helyet kapta meg a listán.

Az akkor még kétfordulós választási rendszerben és 386 fős Országgyűlésben is kétharmados többségbe került a Fidesz. Orbán Viktor mögé 262 képviselő sorakozott fel, az MSZP 59, új szereplőkként a Jobbik 47, az LMP 16 fős frakciót alakíthatott.

Az első forduló után lemondott Dávid Ibolya az MDF, a második forduló után Lendvai Ildikó, a szocialisták elnöke.

Alkotmányozás és új választási rendszer

A 2010-es választási sikert követően, a kétharmados felhatalmazás birtokában a Fidesz elkezdte felépíteni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.

A Fidesz új alkotmányt írt, végül 2011. április 18-án a magyar Országgyűlés 262 igen, 44 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el Magyarország Alaptörvényét.

Orbán Viktorék átalakították a választási rendszert is, számos pontban jelentős változás történt, többek között:

  • 386-ról 199-re csökkentették az Országgyűlés létszámát.
  • Választójogot kaptak a határon túli magyarok.
  • Kétfordulós helyett egyfordulós lett az országgyűlési választás.
  • Megszűntek a területi listák, kizárólag országos listán és egyéni választókerületekben lehet mandátumot szerezni.

Az új választási rendszert az ellenzéki pártok azóta is a sorozatos kudarcaik egyik okaként emlegetik. A baloldal már a 2014-es választásokra készülve felismerte, hogy a választási rendszer logikájából fakadóan a Fidesszel szemben egy nagy ellenzéki tömbre lehet szükség ahhoz, hogy versenyben legyenek.

A centrális erőtér működött, a Fidesztől jobbra és balra is álltak olyan pártok, amelyek egymással akkor még képtelenek voltak összefogni. Ráadásul a 2010-es választások után tovább osztódott az ellenzéki térfél, az LMP-ből kiszakadt a Párbeszéd Magyarországért, a szocialisták soraiból távozó Gyurcsány Ferenc létrehozta saját pártját, a Demokratikus Koalíciót.

Végül a politikai paletta baloldali része szövetségbe tömörülve próbálkozott. Az MSZP, az Együtt, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért és a Magyar Liberális Párt közös listával, közös miniszterelnök-jelölttel – aki Mesterházy Attila lett – futott neki a 2014-es választásoknak.

A vörösiszap-katasztrófa Kolontáron 2010. október 17-én

A vörösiszap-katasztrófa Kolontáron 2010. október 17-én

Fotó: Huszti István / Index

Az Orbán Viktor vezette kormánynak a gazdasági válságból való kilábaláson túl más kihívásai is akadtak a ciklusban.

A 2010-es vörösiszap-katasztrófában Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések egy részét maró hatású zagy öntötte el. Az ipari szerencsétlenség halálos áldozatokat követelt, és gazdasági, ökológiai károkat okozott a térségben.

A 2013-as árvíz Magyarországon is súlyos áradásokkal járt, a katasztrófavédelem akkori adatai szerint a legsúlyosabb napokban több mint tízmillió homokzsákot és 242 ezer köbméter homokot használtak fel. A védműveken többször feltűnt Orbán Viktor is. Az árvíz közvetlenül 206 ezer embert veszélyeztetett, közülük 1570 embert kellett kitelepíteni.

A megáradt Vasonca-patak által elöntött utcák Halmajon 2013. június 25-én

A megáradt Vasonca-patak által elöntött utcák Halmajon 2013. június 25-én

Fotó: Vajda János / MTI

A kormánypártok 2013–2014-es csodafegyvere a rezsicsökkentés volt, ami a közszolgáltatások végfogyasztói árainak jogszabályok által megszabott mértékű csökkentését jelentette. A rezsicsökkentés közel tíz évvel később, a 2022-es kampányban is főszerepet játszott az elszabaduló energiapiaci árak miatt. A „Magyarország jobban teljesít” szintén fontos kampánymondata volt Orbán Viktoréknak.

A 2014-es volt az a kampány is, amelyben először jelent meg a vizuális politikai kommunikáció azóta rendszeresen visszatérő szereplője: a bohóc. Az akkori plakátokon a bohóc Gyurcsány Ferencet ölelte át, aki mellett Mesterházy Attila, Bajnai Gordon és Hagyó Miklós állt, alattuk a felirat: „Nem érdemelnek több esélyt.”

Mesterházy Attiláék már 2014-ben azzal kampányoltak, hogy „új korszakot nyitunk”, a Jobbik a „kimondjuk, megoldjuk” szlogen köré építette kommunikációját, míg az LMP megbízható, tiszta erőként jellemezte önmagát.

Az új korszak nyitása elmaradt, a Fidesz–KDNP 133 képviselővel újra kétharmados többségbe került az Országgyűlésben, a baloldali összefogás 38, a Jobbik 23, az LMP öt mandátumhoz jutott.

A harmadik kétharmad

Nagyjából ugyanannyi magyar örült, mint ahány szomorkodott a 2018. áprilisi <a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2022/05/02/valasztasok-orszaggyules-parlament-ketharmad/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Felgyújtotta a saját házát egy kaposvári férfi

A férfi régóta rossz viszonyban volt a környéken élő testvéreivel. Tavaly szeptemberben egy fejszével átment …