Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 
Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet idősebb fia születési dátumának megállapítása nem egyszerű. Hunyadi László 1431-ben vagy 1433-ban született, attól függően, hogy halála idejére nézve a 24 vagy a 26 éves kort fogadjuk el – kezdte lapunk kérdésére Pálosfalvi Tamás. A forrásokban mindkét évszám szerepel, előbbi esetben apjának itáliai tartózkodása előtt, utóbbi esetben hazatérte után született. Öccsénél, Mátyásnál legalább tíz évvel idősebb volt.
A történet további részei is homályosak. Pálosfalvi Tamás szerint Hunyadi László gyermekkoráról, neveltetéséről semmit nem tudunk, és az sem bizonyítható, hogy Zrednai János (Vitéz János) nevelte volna.
A kutató azzal folytatta, hogy „Hunyadi Lászlót 1448-ban akarták először eljegyezni Cillei Ulrik gróf leányával (Brankovics György szerb despota unokájával), Erzsébettel, de ez akkor nem jött létre”. A források arról is beszámolnak, hogy
a rigómezei csata után, amikor a menekülő Hunyadi Brankovics fogságába esett, László fiát kellett túszként hátrahagynia Szendrőn.
A kormányzó idősebb fia 1450-től rendszeresen szerepel a forrásokban, eleinte mint „Hunyadi vajdafi László”, a német nyelvű városi forrásokban mint az „ifjabb kormányzó”. Pálosfalvi Tamás a Hunyadi fiú székhelyéről is beszámolt: „1452-ben apja pozsonyi ispánná nevezte ki, az év végén 400 lovas élén az öreg Hunyadi nevében László fia ment V. László király üdvözlésére Bécsbe, ettől kezdve éveken keresztül apjának képviselője Északnyugat-Magyarországon, székhelyét Nagyszombatban tartotta.”
Hunyadi László 1453-tól – apjával együtt – besztercei grófnak címezte magát, az erdélyi Beszterce után, amelyet a királytól kapott a Hunyadi család. Ugyanebben az évben dalmát–horvát bánnak is kinevezték, viszont nem egyedül töltötte be a pozíciót. Bántársa az a Cillei Ulrik volt, akit a sorozatban intrikus karakterként mutattak be. László a dalmát–horvát bán tisztségétől – talán épp Cillei Ulrik nyomására – hamarosan megvált.
„1453 őszén V. László király a Szepességre törő zsoldos kompániák ellen küldte kapitányként. 1454-ben a lengyel Jan Długosz krónikája szerint Hunyadi László is a kíséret tagja volt, amelyik Habsburg Erzsébetet Krakkóba kísérte (Erzsébet IV. Kázmér lengyel király felesége lett). 1455 őszén Újlaki Miklóssal együtt a Vas megyei Németújvárt ostromolta – ebből is látszik, hogy igen komoly katonai tapasztalatra tett szert” – fogalmazott Pálosfalvi Tamás.
Hunyadi László és Cillei Erzsébet eljegyzése 1455-ben megtörtént, a vetélytárs családból származó Erzsébetet feleségül is vette, de a grófnő már valamikor 1455–1456 telén meghalt Vajdahunyadon.
„Hunyadi László gyakorlatilag fogolyként hurcolta a királyt Temesvárra”
Pálosfalvi Tamás Veit Arnpeck osztrák krónikaíró tudósítására is kitért, ebben az áll, hogy Hunyadi László 1456-ban (talán júniusban, bizonytalan az időpont), Bécsben egy lovagi tornán éles lándzsával vívott Habsburg Zsigmond herceggel, akit letaszított a nyeregből. A krónikaíró szemtanúja volt az eseménynek.
A kutató szerint az is bizonytalan, hogy Hunyadi János idősebb fia az ostrom idején ott volt-e Nándorfehérváron, de feltehetően igen.
Az ostrom (és apja halála) után mint főkapitány Futakon csatlakozott a sereg élén érkező V. László királyhoz, a táborban baráti szerződést kötött Cillei Ulrik gróffal, akit apjává fogadott, és ígéretet tett a királyi várak átadására. 1456. november 9-én mégis közreműködött a Nándorfehérvárra érkező Cillei […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!