Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A napokban jobban kínozhatják a szénanáthaszerű tünetek a parlagfű-allergiásokat. Jelentkezhet orr- és szájnyálkahártya-viszketés, orrfolyás, tüsszögés, szemviszketés – mondta a szakorvos, aki hozzátette: őszig előfordulhatnak a növény pollenjével összefüggő panaszok. A hőség hatására intenzívebb a parlagfű virágporszórása, de vannak területi eltérések a pollenterhelésben, ami lehűlés, csapadék hatására mérséklődhet – ismerteti a Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ. Egyébként napi jelentésükben nyomon követhető a várható, területenként akár eltérő pollenkoncentráció.
Az aeropollenológiai vizsgálatokat 1989-ben indították el Szegeden és Budapesten, amelyek során feltérképezték, milyen periódusokra bontható a hazai növények virágzása, melyek a levegőben található leggyakoribb virágporszemek, és ezek allergén hatása milyen erősnek tekinthető. A pollenallergiák többségéért felelős parlagfűnek 5 fajtája létezik, ebből csak egy őshonos a mediterráneumban, a többi behurcolt gyomnövény.
Száz éve érkezett Amerikából
Hazánkban az Észak-Amerika déli régióiból, főként az Arizonából származó ürömlevelű parlagfű terjedt el. Az 1920-as évektől tartják számon, de igazi, robbanásszerű növekedése az elmúlt 30-35 évre tehető. A botanikus kertekben ugyan már az 1700-as években is megtalálható volt – az allergológus szerint nem zárható ki, hogy némely esetben innen kiszabadulva kezdett terjedni – a vizsgálatok szerint fő betelepülése az 1860-as években kezdődött. Valószínűsítik, hogy az amerikai búza és burgonya importjával érkezett Európába.
A korai terjedés elsősorban kikötők, illetve vasútvonalak környékén volt megfigyelhető. Az európai kikötőkből, például Rijekából és Horvátországból a Dunántúl felé, Triesztből és Genovából Észak-Olaszország felé, valamint Marseille-ből a Rhône völgye felé terjedt. Napjainkban a parlagfűvel leginkább fertőzött három régió Európában: a Rhône völgye, Észak-Olaszország és kiváltképp a Kárpát-medence.
Következő jelentős behurcolási időszaka az első világháború idejére tehető, mégpedig a hadsereggel érkezett lovak takarmányával. Magyarországra a Délvidék felől jött be, erre utal népi rácfű vagy szerbfű elnevezése; először Orsovánál észlelték, a 20 század elején. Az 1920-as évektől a faj fokozatosan az egész Alföldön, majd a Dunántúlon is elterjedt. A Kárpát-medence klímájának melegebbé válásához sok más növénnyel szemben jól alkalmazkodott, ezért már az egész országban megtalálható, a legnagyobb példányszámú kártevő gyomnövénnyé vált. Közismert neve onnan ered, hogy leggyakrabban utak és vasúti sínek mentén, elvadult parlagon hagyott területeken nő gyorsan, és szorít ki minden más fajt.
„Míg 1968-ban még egyetlen parlagfűpollent sem találtak Szegeden, a ’90-es évek végére már a világon legmagasabb pollenkoncentrációt itt mértek. Mivel virágzása hosszan elnyúló, ezért az egyes években akár 90-125 napon át van jelen a pollenje a levegőben, és évente 45-60 olyan nap van, mikor értéke az allergiás határérték feletti”– fejtette ki Temesszentandrási György.
Csak a tünetek mérsékelhetők
A szakorvos leszögezte: a parlagfű okozta szénanátha és asztma nem gyógyíthatók, a gyomnövény maximális irtásával lehetne megelőzni a betegséget. Mint rámutatott: aki július végétől október közepéig torokkaparást, könnyezést, szemvörösséget, szemviszketést, vizes orrfolyást tapasztal, valószínűsíthető, hogy a parlagfű pollenjére érzékeny, mivel ez az időszak egybeesik a növény virágzásával. Ezt főként Prick-bőrteszttel vagy IgE-specifikus bőrvizsgálattal igazolják.
A kezelést illetően elmondta, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2024/08/18/parlagfu-allergia-orvos-nyaralas/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!