2020. november 24., keddMa Emma napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 360,00 Ft | USD: 303,00 Ft | CHF: 333,00 Ft
2020.11.24. Emma Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 360,00 Ft | USD: 303,00 Ft | CHF: 333,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Hetvenöt éve kezdődött a nürnbergi per – Náci fővezérek a vádlottak padján

Hirdetés

Hetvenöt éve kezdődött a nürnbergi per – Náci fővezérek a vádlottak padján

A történelemben először vontak büntetőjogi felelősségre támadó háború indításáért egy legyőzött ország vezetőit. A nürnbergi per mintául szolgált a nemzetközi jogban: 1998-ban fogadták el az államok – a délszláv és a ruandai vérengzések felelőseit megbüntető nemzetközi bíróságok tapasztalatai nyomán – a népirtás, háborús és emberiesség elleni bűnök megtorlására a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot alapító Római Statútumot. Köztük Magyarország is, de a hazánk által is aláírt, majd ratifikált alapító okmányt

máig nem sikerült a magyar jogrendszerbe formálisan is beiktatni,

Hirdetés

azaz törvénnyel kihirdetni.

1943 őszén Molotov szovjet, Hull amerikai és Eden brit külügyminiszter Moszkvában aláírták a Háromhatalmi nyilatkozat a kegyetlenkedésekről című dokumentumot, amelyben felidézve a hitleri uralom által elkövetett vérengzéseket, mészárlásokat és hidegvérrel végrehajtott tömeges kivégzéseket, kilátásba helyezték a háborús bűnösök megbüntetését:

Azok pedig, akik eddig még nem mocskolták be kezüket ártatlanok vérével, óvakodjanak attól, hogy csatlakozzanak a bűnösök soraihoz, mert a három szövetséges hatalom teljes biztonsággal a világ legtávolabbi búvóhelyéig üldözni fogja őket és kiszolgáltatja őket vádlóiknak, hogy elvegyék igazságos büntetésüket. Fenti nyilatkozat semmiképpen sem érinti azoknak a főbűnösöknek az esetét, akiknek bűncselekményei nincsenek földrajzilag helyhez kötve, és akiket a szövetséges országok kormányai együttes döntésének megfelelően fognak megbüntetni.

Cordell Hull, Vjacseszlav Mihajlovics Molotov és Anthony Eden 1943-ban Moszkvában

Cordell Hull, Vjacseszlav Mihajlovics Molotov és Anthony Eden 1943-ban Moszkvában

Fotó: Keystone / Hulton Archive / Getty Images

Cordell Hull amerikai külügyminiszter a moszkvai értekezleten a rögtönítélő bíróság lehetőségét is felvetette:

Ha kedvem szerint tehetnék, akkor Adolf Hitlerrel, Benito Mussolinivel, Tódzsóval és fő cinkosaikkal nem sokat teketóriáznék, hanem rögtönítélő bíróság elé állítanám őket. És másnap virradatkor bekövetkezne egy történelmi közjáték.

Háborús bűnök és főbűnösök

A második világháború befejezése után a szövetségesek korábbi elhatározásuknak megfelelően intézkedtek a náci háborús főbűnösök felelősségre vonásáról, illetve az ahhoz szükséges nemzetközi jogszabályok megalkotásáról.

Képviselőik 1945. augusztus 8-án Londonban aláírták azt az egyezményt, amelynek melléklete tartalmazta a Nemzetközi Katonai Törvényszék alapokmányát, felsorolva – a nemzetközi jog történetében először – a háborús bűnöket:

  • béke elleni bűncselekmény: a nemzetközi szerződéseket, egyezményeket, vagy garanciákat sértő agresszív háború tervezése, előkészítése, kezdeményezése vagy folytatása, illetve az olyan közös tervben vagy összeesküvésben való részvétel, amely az előzőek megvalósítására jött létre;
  • háborús bűncselekmény: a háború jogának vagy szokásainak a megsértése, különösen a megszállt területen élő vagy tartózkodó polgári lakosság tagjainak megölése, bántalmazása, rabszolgamunkára fogás vagy bármilyen más célból történő áttelepítése; a hadifoglyok vagy tengeren tartózkodó személyek megölése vagy bántalmazása; túszok kivégzése, köz-, vagy magántulajdon fosztogatása, illetve városok, falvak katonai szükséglet által nem indokolt önkényes elpusztítása vagy lerombolása;
  • emberiesség elleni bűncselekmény: bármely polgári lakosság tagja ellen a háború előtt vagy alatt, elkövetett emberölés, kiirtás, rabszolgaságba taszítás, áttelepítés és embertelen cselekedetek, valamint a Nemzetközi Katonai Törvényszék hatáskörébe tartozó más bűncselekmény végrehajtása során vagy azzal összefüggésben politikai, faji, vagy vallási alapon történő üldözés, függetlenül attól, hogy sérti-e az elkövetés országának jogát.

Az ENSZ első Közgyűlésen, 1946. december 11-én fogadták el azt a határozatot, amely megerősítette a nemzetközi jognak a Nemzetközi Katonai Törvényszék alapokmányában és ítéletében elismert elveit. A legfontosabb „nürnbergi elvek”:

  • a személyes felelősség elve: bármely személy, aki olyan cselekményt követ el, amely nemzetközi bűncselekménynek minősül, azért felelős lesz és büntetéssel sújtható;
  • a belső jogi minősítés irrelevanciája: az a tény, hogy a belső jog nem állapít meg büntetést olyan cselekményre, amely nemzetközi jog szerinti bűncselekménynek minősül, nem mentesíti az ilyen cselekményt elkövető személyt a nemzetközi jog szerinti felelőssége alól;
  • a hivatalos minőség irrelevanciája: az a tény, hogy a nemzetközi jog szerinti bűncselekményt elkövető személy állam- vagy felelős kormányfőként járt el, nem menti őt ki a nemzetközi jogi felelőssége alól;
  • az ún. Führerprinzip elvetése: az a tény, hogy az elkövető a kormányának vagy felettesének utasítása alapján járt el, nem menti fel őt felelőssége alól, amennyiben eltérő erkölcsi választása valójában lehetséges volt;
  • a tisztességes eljáráshoz való jog: bármely, nemzetközi jog szerinti bűncselekményt elkövetésével vádolt személynek joga van a tisztességes eljáráshoz a tények és a jog megállapítására.
Újságot olvasó emberek Németországban 1946-ban

Újságot olvasó emberek Németországban 1946-ban

Fotó: Keystone-France / Gamma-Keystone / Getty Images

Hitler, Goebbels és Himmler nélkül

Nagy vita alakult ki a felek között, hogy hol, melyik városban legyen a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék. A szovjetek Németországot, azon belül is a fővárost, Berlint szorgalmazták, míg külföldi helyszínnek Londont tudták volna elfogadni. Az amerikaiak viszont ragaszkodtak ahhoz, hogy a helyszín az amerikai zónában legyen, és a britek is támogatták őket abban, hogy Münchenben vagy Nürnbergben rendezzék meg a tárgyalást.

Végül a sok felkeresett város közül Nürnberget találták a leginkább alkalmas helyszínnek, mert a per kezdetéig a helyi Igazságügyi Palotát rendbe lehetett hozni a tárgyalás lebonyolítására, a monumentális épület mögötti börtön pedig alkalmasnak látszott a vádlottak fogva tartására.

Nem egészen a terveknek megfelelően alakult a vádlottak névsora. Hiszen 

nem kerülhetett a törvényszék elé Adolf Hitler, a „Führer”, a náci propagandaminiszter Joseph Goebbels és az SS főnöke, Heinrich Himmler sem, akik öngyilkosok lettek a felelősségre vonás előtt.

A négy főügyész – az amerikai Robert Jackson, a francia Francois de Menthon, a szovjet Roman Rudenko és a brit Hartley Shawcross – az 1945. október 6-án benyújtott vádiratukban háborús bűnök miatt összesen huszonnégy náci katonai, politikai és gazdasági vezető ellen emeltek vádat és hét szervezetet vádoltak meg azzal, hogy jellegüket tekintve háborús bűnösök.

A vádlottak padjára azonban csak huszonegyen ültek,

ugyanis Robert Ley, a Német Munkafront vezetője a per kezdete előtt öngyilkosságot követett el, Gustav Krupp gyáros ellen egészségi állapota miatt beszüntették az eljárást, míg Martin Bormannt, Hitler bizalmasát nem sikerült elfogni.

[…]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2020/11/20/hetvenot_eve_kezdodott_a_nurnbergi_per_-_naci_fovezerek_a_vadlottak_padjan/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Újra érvényes a hétvégi kamionstop

Újra érvényes a hétvégi kamionstop

Szakmai szervezetek kérték november elején, hogy a közúti áruszállítás zavartalansága érdekében, a nehéz tehergépkocsik határozatlan ideig …