2022. január 28., péntekMa Károly, napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 357,00 Ft | USD: 320,00 Ft | CHF: 344,00 Ft
2022.01.28. Károly, Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 357,00 Ft | USD: 320,00 Ft | CHF: 344,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Határesetek Trianon után

Hirdetés

Határesetek Trianon után

Etnikai indokok helyett

Az első világháborút lezáró, 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződéssel Magyarország elvesztette területének 71,4 százalékát és népességének 63,5 százalékát. A Kárpát-medencében élő mintegy tízmilliós magyar anyanyelvű népességnek azonban csak a kétharmada élt az új magyar határok mögött, azaz mintegy 3,2 millió magyar anyanyelvű személy a szomszédos államokhoz került. Többségük közvetlenül az új határ túloldalán élt, vagyis a döntéshozók az etnikai elvet teljes mértékben figyelmen kívül hagyták. 

A szomszédos államok vezetői ezért etnikai indokok helyett inkább katonai, gazdasági és közlekedési érveket hoztak fel.

Hirdetés

Különösen fontosnak tartották a vasúti csomópontok és vasútvonalak megszerzését, így került a partiumi terület (Szatmárnémeti–Nagyvárad–Arad) Romániához, vagy Sátoraljaújhely vasútállomása Csehszlovákiához.

Csernus-Lukács Szilveszter történész és Nagy Noémi jogtörténész hazánk mai határainak jogforrásait elemző cikkükben rámutatnak, hogy a trianoni szerződés országhatárokra vonatkozó előírásai teljes egészében sohasem valósultak meg. Mint írják:

Trianonban az Osztrák–Magyar Monarchiával korábban hadban álló 17 állam – az Amerikai Egyesült Államok kivételével – kötött békét Magyarországgal, bár a szerződés határokra vonatkozó része csak hazánk két új (Csehszlovákia és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság) és két régi (Ausztria és a Román Királyság) szomszédját illetően volt releváns. A békeszerződés már kezdetben sem a pillanatnyi állapotot rögzítette: a Dél-Dunántúl egy része a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, míg a későbbi Burgenland magyar szabadcsapatok megszállása alatt állt.

A leghűségesebb város

Ahogy azt a soproni népszavazás centenáriuma alkalmából megírtuk, a békeszerződés Sopront és környékét a későbbi Burgenlanddal együtt Ausztriának ítélte, csakhogy az átcsatolást követően tiltakozások kezdődtek, a benyomuló osztrák csapatokat felkelők állították meg. A konfliktus megoldása érdekében a magyar és az osztrák kormány képviselői Velencében találkoztak, ahol 2021. október 13-án megállapodtak abban, hogy a magyar fél kiüríti a területet, és népszavazás dönt Sopron és a környező nyolc település (Fertőrákos, Ágfalva, Sopronbánfalva, Harka, Balf, Fertőboz, Kópháza és Nagycenk) hovatartozásáról.

Mária-oszlop a soproni Várkerületben 1954. július 7-én.

Mária-oszlop a soproni Várkerületben 1954. július 7-én.

Fotó: Langer Klára / MTI

A referendumot 1921. december 14–16-án tartották, amelyen azok a 20. életévüket betöltött férfiak és nők voksolhattak, akik ezen a területen születtek, vagy 1918. december 31-e óta ott laktak. A 26 900 szavazásra jogosultból 24 063 adta le a szavazatát. 

Sopronban a résztvevők 72,8 százaléka, továbbá három község (Fertőboz, Kópháza és Nagycenk) szavazóinak többség voksolt Magyarországra, a többiek pedig Ausztriára.

Összességében – 89,5 százalékos részvétel mellett – 65,1 százalékban döntöttek Magyarország mellett, 15 334 szavazattal 8227 ellen.

A népszavazás eredményét az osztrák kormány nem ismerte el, de a Nagykövetek Tanácsa december 23-án szentesítette az eredményt, és megadta az engedélyt a népszavazási körzet átadására. Sopront és környékét az antant képviselői hivatalosan 1922. január 1-jén adták át Magyarországnak. A nemzetgyűlés a népszavazás emlékét törvénybe iktatta, és Sopronnak a  Civitas fidelissima  (Leghűségesebb város) címet adományozta. A kormány 2001-ben döntött arról, hogy december 14-ét a hűség napjává nyilvánítja.

Somoskő és Somoskőújfalu visszatérése

A békeszerződés 29. cikke a határkijelölést nemzetközi határrendező bizottságok feladatául adta. A magyar–csehszlovák határrendező bizottságban a két érintett ország delegáltjain kívül az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Japán képviselője foglalt helyet.

Somoskő és Somoskőújfalu visszatérése szinte meseszerű. Az történt ugyanis, hogy a határrendező bizottság egyik angol tisztje éppen Budapesten volt, amikor súlyosan megbetegedett, ezért beajánlották az ország akkori egyik legjobb fül-orr-gégészéhez, Krepuska Gézához

A sikeres operáció után az orvos rábeszélte a tisztet, hogy a bizottság tagjai szálljanak ki a helyszínre és nézzék meg a két falut.

A professzor ugyanis még 1905-ben vett egy több mint kétezerholdas birtokot Somoskő és Somoskőújfalu határában, ahol kőzet- és ásványgyűjtő hobbijának is élhetett. Aztán a trianoni békeszerződés következményeként a birtoka a rajta lévő bazaltbányával együtt 1920 júniusában a határ másik oldalára került.

A magyarok Somoskőújfaluban azt kérték a határrendező bizottság tagjaitól, hogy az utcán próbáljanak meg szóba elegyedni bárkivel – szlovákul. A bizottság tagjai előtt állítólag ekkor vált világossá, hogy ez egy színmagyar falu.

A Budapestre visszatérő bizottság tárgyalásokat kezdeményezett a helyzet tisztázására, amellyel hosszas procedúra vette kezdetét. A magyarok etnikai-néprajzi és gazdasági érveket hoztak fel a két falu, […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2021/12/20/hataresetek-trianon-utan/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Kirekesztés, zaklatás, magány – még csak sejtjük, hogy mit tett a gyerekek lelkével a digitális oktatás

Kirekesztés, zaklatás, magány – még csak sejtjük, hogy mit tett a gyerekek lelkével a digitális oktatás

Ahhoz, hogy megértsük, mi történt az iskoláskorú gyerekekkel a járvány alatt, meg kell vizsgálni, hogy …