Navracsics Tibor úgy vélekedett az önkormányzatiságról, ha nem csak 1990-ig megyünk vissza az időben, akkor azt látjuk, hogy voltak olyan időszakok – például a török hódoltság –, amikor az önkormányzatok tartották meg a magyar államot, viszont ma, amikor politikáról beszélünk, majdhogynem kizárólag az országos szintre gondolunk, az önkormányzatoknak túl kevés figyelmet szentelünk.
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter erősségnek nevezte, hogy több mint háromezer önkormányzat működik Magyarországon. Az önkormányzatiság azt jelenti, hogy van egy jelentős döntéshozói tömeg helyi szinten, ami biztosítja is a magyar politika megújulási lehetőségét.
A Fidesz és a KDNP vonatkozásában különösen fontosnak tartom, ha párton belül megújulásra, új politikusnemzedékre van szükség, akkor itt vannak az önkormányzatok, a polgármesterek. Van olyan polgármesterünk, akit több mint 70 százalékkal választottak újra. Ők fontos erősségei a demokráciának is
– hangsúlyozta Navracsics Tibor.
Böröcz László is úgy látja, hogy kiváló polgármesterek, alpolgármesterek és képviselők vannak, az I. kerületi önkormányzat sem működne olyan jól, ha nem közösségben és csapatban gondolkodnának. A munkát 2020 őszén nagyon fiatal csapattal kezdték, négy évbe telt, mire eljutottak oda, hogy a választók rájuk bízzák a kerület vezetését.
A polgármester így folytatta:
Az önkormányzatiság olyan szempontból valóban különleges, hogy elsősorban nem a pártpolitikáról szól, hanem ebben az esetben az I. kerületben élők szolgálatáról. Ahhoz, hogy valaki győztesen tudjon kikerülni egy ilyen megmérettetésből, két dolog szükséges: egyrészt az itt élők problémáival kell foglalkozni, a hétköznapi ügyeket is meg kell oldani, másrészt lehet az ember akármilyen jó, ha azt nem látják, vagy nem kommunikál róla, olyan, mintha nem csinált volna semmit.
Böröcz László leszögezte, rendkívül nagy jelentősége van a csapatnak, a választáson és az önkormányzat működtetésében is akkor lehetnek sikeresek, ha közösségben tudnak gondolkodni.
Újra nagyobb szerepet kaphatnak az önkormányzatok?
A beszélgetés második témája a központosítás volt. Navracsics Tibort szerint ezzel összefüggésben elsősorban az oktatás, másodsorban az egészségügy kerül szóba. A miniszter emlékszik arra, hogy a 2010-es kormányalakítás idején – a gazdasági problémákon túl –, az egyik legnagyobb társadalompolitikai kihívás az volt, hogy az oktatási rendszer nem volt képes biztosítani az egyenlő hozzáférést, pedig az oktatási rendszernek óriási szerepe van az esélyek meghatározásában. A döntés az volt, hogy az esélyeket ki kell egyenlíteni. A kormány az iskolák közötti színvonalbeli különbséget az önkormányzatok eltérő anyagi lehetőségeinek tulajdonította, ezért hozták azt a döntést, hogy kerüljön állami kézbe a teljes oktatási rendszer, így biztosítva ugyanazt a standardot valamennyi településen.
Vannak kétségeim, hogy ez sikerült-e. Az önkormányzatok háromnegyede úgy élte ezt meg, mint egy nehéz pénzügyi tehertől való megszabadulást. Vannak viszont jobb módú önkormányzatok, akiknek presztízskérdés is volt az iskolafenntartás és az, hogy milyen iskoláik vannak. Ők azóta is veszteségként élik meg. Ebből a szempontból tizenöt év elteltével érdemes újraértékelni az oktatási rendszer teljesítményét, hogy tudtunk-e javítani az aránytalanságokon, ha tudunk, akkor megéri-e még tizenöt évig így csinálni, de ha nem javultak az adatok – ezt nem tudom megmondani, mert a tankerületek nem tartoznak a közigazgatási rendszerbe –, akkor érdemes elgondolkodni azon a lehetőségen, hogy azok az önkormányzatok, amelyek fenn tudják tartani az iskolákat, visszavegyék azokat
– árulta el Navracsics Tibor.

Szóba került a szakrendelők fenntartása is. Böröcz László arra emlékeztetett, hogy 2012-ben is volt a szakrendelők államosítására vonatkozó terv, de végül az egészségügyi kormányzat – „remélhetőleg hosszú időre” –, belátta, hogy ennek nincs alapja, „alapvetően azon az állásponton vagyok, hogy azokat a problémákat, amelyek helyben keletkeznek, a helyi önkormányzatoknak kell kezelni. Felesleges egy vagy két szinttel megemelni, mert akkor a megoldási utak hosszabbak és körülményesebbek lesznek. Van olyan önkormányzat, amelyik átadta a szakrendelőt az államnak, de a nagyobb önkormányzatok jelentős része magánál tartja”.
Böröcz László megjegyezte, az I. kerületi rendelő épülete a XII. kerületben van, de utóbbi egy fillért sem ad a működtetésbe, miközben a betegek egy része onnan jön. A polgármester szerint érdemes elgondolkodni azon, hogy átköltöztessék a rendelőt az I. kerületbe, de nehéz téma, mert valakinek tetszene, valakinek nem.
„Mondhatok-e mást, mint hogy jól van ez így? A kormány tagja vagyok”
Navracsics Tibor a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban először mosolyogva megjegyezte: „Mondhatok-e mást, mint hogy jól van ez így? A kormány tagja vagyok”. A miniszter azzal folytatta, hogy
le kell ülnünk és át kell beszélnünk, hogyan lehet átalakítani úgy, hogy nagyjából mindenkinek megfelelő legyen. Budapest általában az a szereplő, aki a szolidaritási hozzájárulást kifogásolja. Tény, a szolidaritási hozzájárulás itt azt jelenti, hogy Budapest befizet a kasszába, és ezért tulajdonképpen nem kap semmit, viszont másért kap, mert rengeteg olyan központi beruházás van, ami Budapesten valósul meg. Rengetegen jönnek ide dolgozni is, a mi számításaink szerint ötmillió ember él Budapestből, ebből 1,7 millió a közigazgatási határokon belül, és most már több mint 1,3 millió a közvetlenül Budapest testéhez tapadó településgyűrűben, de az agglomerációs övezet a Velencei-tóig nyúlik, sőt, a Balaton keleti medencéjéig.
A miniszter kijelentette: „Budapest olyan mértékben túlsúlyos szereplője az országnak, hogy meghatározza az egész ország gazdaságát és mindennapi életét. Budapest egyértelmű nyertese az uniós csatlakozásnak is, 2004-ben az uniós átlagfejlettség 129 százalékán állt, most 169 százalékon, miközben Pest vármegye 69 százalékon áll, a legfejlettebb dunántúli régiók 70-71 százalékon. Mint vidéki gyerek, nekem lehet minden szimpátiám Budapesté, de be kell látni, hogy ma a fővárosnak sokat kell vállalnia azért, hogy legyen pénz a Budapesten kívüli Magyarország felzárkóztatására. A tősgyökeres budapestiek megértését is kérem, hosszútávon Budapestnek sem jó, hogy ilyen elképesztő fejlettségi szakadék van”.
Navracsics Tibor megérti Karácsony Gergely felháborodását a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban, ugyanakkor világossá tette: „Azt nem értem, hogy nem hajlandó fizetni. Ez milyen példamutatás? Van egy törvényben meghatározott kötelezettség, ő ezt nem teljesíti, szerintem ez nem szép dolog polgári szempontból sem, nemhogy városvezetőként. Arról érdemes tárgyalni, hogy ebből Budapest kaphasson vissza a jövőben fejlesztésekre pénzt”.
Böröcz László sokkal jobban örülne neki, ha több forrásuk lenne az I. kerületben, viszont hangsúlyozta, azzal is tisztában kell lenni, hogy 2010 óta az önkormányzatok vagyoni és költségvetési helyzete rendkívül sokat erősödött. 2012-ben a kormány a főváros 200 milliárd forintnyi adósságát rendezte, valamint körülbelül ugyanekkora összeget a kerületek esetében is.
Nagyon sokat kapott Budapest. Ha valaki megnézi, hogy 2010-ben hogyan nézett ki a főváros, és ma milyen, ég és föld a különbség. Sok probléma van, sokat kell fejleszteni, de Budapest sokat kapott és az I. kerületbe is sok forrás jutott az elmúlt tizenöt évben. Örülnék neki, ha több pénzt költhetnénk el, de miniszter úrnak igaza van, 2020-ban volt egy Covid-válság, aztán az orosz-ukrán háború miatt energiaválság, stagnál az európai gazdasági környezet. Ebben a helyzetben, amikor mi is éppen a stagnálás állapotában vagyunk, a kisebb, szegényebb önkormányzatok jóval kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, mint a nagyok. Kutya kötelességünk feléjük szolidaritást tanúsítani. A mértéken lehet vitázni, de amikor a gazdaságban több pénz lesz, akkor az önkormányzatok is több forráshoz jutnak. Ha csak az iparűzési adóbevételek növekedését nézem, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!