Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „A férjem az 1990-es években Mostarban harcolt, ahol sok barátja elesett. Azóta utálom a szerbeket. A két fiamnak többször mondtam már, hogy bármilyen nemzetiségű lányt elvehetnek, kivéve szerbet” – mondta Ivana, aki családjával négy apartmanházat működtet Split környékén, valamint hatalmas olíva- és gránátalma-ültetvényeik vannak a dalmát tengerparton.
A középkorú horvát hölgy meggyőződéssel állította, hogy a Balkánon újra kitör a háború, mert – mint mondta – a szerbek meg akarják kaparintani a tengerpartot. A NATO-tag Horvátországban és Bosznia-Hercegovinában többen is hasonlóan vélekedtek, szerintük a béke csak átmeneti.
A véres leszámolás kulturális örökségként
A balkáni puskaporos hordó képzete a 19. században alakult ki. Akkoriban a térséget illető nagyhatalmi vetélkedés, nemzetállami ambíciók valóra váltása és a közösségek közötti rendkívül véres leszámolások zajlottak. Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) professzora megdöbbentő statisztikával szolgált az Indexnek: az egyik doktorhallgatója tavaly kezdte el feldolgozni a balkáni tömegmészárlások történetét. A doktorandusz adatbázisában – amely a 19. századtól kezdődik – túljutott már 730 eseten, de még nem zárta le az 1800-as éveket. A 20. század vérengzéseit még el sem kezdte gyűjteni.
A térség sajátossága, hogy az etnikumközi konfliktusok nem absztraktak. Nagyon konkrét, családok sorsát közvetlenül és többször is érintő sérelmekről van szó. Szinte mindenki érintve van ezekben. A traumák átszövik a társadalmakat, az újabb és újabb konfliktusok pedig felerősítik a sérelmeket
– nyilatkozta az Indexnek Pap Norbert Balkán-szakértő. Bár – tette hozzá a professzor – a félszigeten lassan már nem marad, aki harcoljon.
„Nem számítanék olyan háborúkra, mint amilyenek a 19-20. században voltak, de alacsonyabb intenzitású konfliktusokra mindig megvan az esély” – mondta a PTE tanszékvezető tanára. Úgy véli, a térségben elképzelhető, hogy késekkel, botokkal és gépfegyverekkel felszerelt csoportok, valamint irreguláris erők időnként összecsapjanak.
A balkáni országok számára az egyik legnagyobb kihívást az irgalmatlan mértékű kivándorlás jelenti. Helyenként már komplett falvak is kiürültek, mert lakosaik fejlettebb, nyugati országokba költöztek.
A statisztikák szerint a legsúlyosabb helyzet Észak-Macedóniában van, ahol 1990 óta a lakosság száma egyharmaddal csökkent.
Boszniában is súlyos a helyzet. Egyes becslések szerint 20-25 százalékos az elvándorlási arány.
Strandolás burkában és sörmentes étterem
A csaknem négymilliós Bosznia-Hercegovina lakosságának fele muszlim. A 20. század végén, Jugoszlávia felbomlásával a bosnyákok elkezdték felfedezni kulturális és történelmi gyökereiket. Szarajevóban, Mostarban és több vidéki kisvárosban is viszonylag gyakran látni burkába öltözött muszlim nőket. Például a Bregava folyó partján épült Stolac városkában meglepő volt együtt strandolni egy fekete burkás asszonnyal, aki pancsoló gyerekeit és középkorú férjét kísérte el. Stolac városa „halal desztináció”, vagyis az ide utazó muzulmán turisták számára kimondottan ajánlott.
Sajnálom, nálunk nincs sör. Igyon inkább egy finom kávét!
– […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!