Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A 2026-os országgyűlési választásokig az Index választási blogján a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet. Igyekszünk a dolgok mélyére nézni, hogy tisztábban lássunk: melyik körzetben kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. A sorozat következő részében Veszprém vármegyét vesszük szemügyre, a módszertanról ebben a cikkünkben olvashat.
Ha a találós kérdés az volna, hogy melyik magyar megye lehet a turisták jolly jokere, akkor Veszprém erősen esélyes lenne a jó válaszra.
Télen Eplényben lehet síelni, nyáron meg ott a Balaton. De el lehet ázni a füredi szüreti napokon valamelyik balatoni borvidék nedűjétől, miközben olyan kulturális és építészeti turistamágnesek vesznek körül, mint várak sokasága (Nagyvázsony, Sümeg, Szigliget, Várpalota, Veszprém), a festői apátságok (Tihany, Zirc), továbbá történelmi belvárosok (Balatonfüred, Pápa, Tapolca).
Veszprém vármegye lakossága nagyjából 350-360 ezer fő között mozog, ezzel az ország közepes népességű megyéi közé tartozik. A népsűrűség viszonylag alacsony, a településszerkezet pedig mozaikos. Veszprém a legnagyobb városként egyben regionális központként is működik, de jelentős városok még Ajka, Pápa, Balatonfüred, Tapolca és Várpalota. A kisebb falvak száma is magas, különösen a Bakonyban és a Balaton-felvidéken.
Etnikai szempontból a lakosság döntő többsége magyar, kisebb számban német és roma nemzetiségek is jelen vannak, főként a vidékies térségekben.
„Veszprémben minden út felfelé vezet”
A megye gazdasága sok lábon áll. Hagyományosan jelentős volt a bányászat (Nyirád, Halimba), bár ez napjainkra nagyrészt visszaszorult. A feldolgozóipar, különösen az autóipari beszállítók, elektronikai és vegyipari üzemek (Ajka, Balatonfűzfő, Pétfürdő, Várpalota) fontos szerepet töltenek be. Veszprém városában, illetve környékén ma jelentős ipari parkok működnek. A turizmus kiemelkedő gazdasági ágazat, leginkább a Balaton partján. Balatonfüred, Tihany és Badacsony országosan és nemzetközileg is ismert üdülőhelyek. De a borászat is fontos szerepet játszik a megye gazdaságában.
Veszprém vármegyére jellemző a város-vidék különbségek erősödése. Míg a Balaton környéke és Veszprém városa fejlődőképes, addig a bakonyi kistelepülések egy része elnéptelenedéssel, valamint infrastrukturális nehézségekkel küzd. A foglalkoztatottság összességében kedvezőbb az országos átlagnál, de területi egyenlőtlenségek itt is bőven megfigyelhetők. Ahogy az „őslakosok” és a főleg Budapestről ide települők közti ellentétek is.
A veszprémi székhelyű Pannon Egyetem fontos szerepet tölt be, mint felsőoktatási intézmény. Ráadásul nemcsak a város, hanem az egész vármegye társadalmi és gazdasági fejlődésére hatással van. A megye kulturális jelentőségét jól mutatja, hogy Veszprém 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa volt, ami nemzetközi figyelmet irányított a térségre, és hozzájárult a kulturális infrastruktúra fejlődéséhez. A Bakony és a Balaton-felvidék falvai őrzik a népi építészet, illetve a hagyományos életmód emlékeit. A Káli-medence és a Balaton-felvidék több települése pedig igazi művészeti központtá nőtte ki magát – a híres Káptalantóti piacról már nem is beszélve.
Mandátumbecslés: Veszprém 01. OEVK (székhely: Veszprém)
A választókerület a megyeszékhely Veszprémből, Herend kisvárosából és további 23 községből áll az ajkai, várpalotai, veszprémi és zirci járásokból. Többek közt ide tartozik a magyar St.Moritz (Eplény), vagy épp Hárskút, ahová a 2018-as választások után visszavonult a jól tejelő kecskéi közé az egykor szebb napokat látott Simicska Lajos. De, ha már híres emberek, a hungarikummá fejlődő TrollFoci egyik fele, Antal Adrián is a Királynék Városában él.
A választókerület lakosságának 28,6%-a érettségizett, 21,7%-uk le is diplomázott, 19,2%-uk szakmunkás végzettségű, míg 12,5%-uk csak az általános iskola 8 osztályát járta ki –, de mindig hangsúlyos, hogy a statisztika a 18 év alatti diákokat is tartalmazza. A választókerület népességének a 86,8%-nál van internet elérési lehetősége, mely az internet penetráció tekintetében 5-6%-kal múlja felül az ország szegényebb részeit.
A választókerületben a budai agglomerációhoz vagy Baranyához hasonlóan jelentős a katolikus sváb nemzetiség aránya.
Bándon (Bandau) például a népesség 27,4%-a még ma is német nemzetiségű. A polgármesteri székben 2014-ben például Schindler urat Steigervald úr váltotta. Úrkúton (Herrnbrunn) 15,4%, míg Csehbányán (Böhmischhütten) 17,5% a német nemzetiségűek aránya. Nyugodtan beszélhetünk tehát magyar, de még mindig sváb gyökerű falvakról a térségben. A lakosság 26,6 %-a római katolikus, utánuk következnek a reformátusok és a felekezet nélküli ateisták.
Veszprém városa 997-ben került be elsőként a „hírekbe”, amikor egy bizonyos Vajk apja halála után egy örökösödési belháborúban német lovagok segítségével legyőzte unokanagybátyját, Koppányt. A vereséget követően, a Képes krónika alapján Koppányt felnégyeltek, az egyik negyedét pedig éppen a veszprémi várkapura tűzték ki. 986 évvel később ebből a történetből született a leghíresebb magyar rockopera, a Szörényi-Bródy féle István, a király, ahol sokak szemében Koppány tűnhetett a jobb arcnak Varga Miklós hangjának dacára.
Hiába alapította meg itt az első püspökséget Szent István, a történelem viharai nem kímélték meg Veszprémet. A tatárjárást ugyan még túlélte a város, de a törökdúlás idején Dobó István egri diadala (1552) és Bécs sikertelen ostroma (1683) között mintegy tíz alkalommal cserélt gazdát a vár. A Rákóczi szabadságharc során pedig Sigbert Heister császári tábornagy engedte meg a csapatainak a szabadrablást a város elfoglalása után.
Veszprém a kiegyezés után 1870-ben vált törvényhatósági jogú várossá, mely nagyban segítette a polgárosodást.
A Horthy-korszakban megépült a viadukt (hivatalosan: Szent István völgyhíd), és komoly hadiipar is települt a városba –, ami később számos súlyos bombatalálatot eredményezett. 1949-ben törvényileg Veszprémbe költöztették a BME Nehézvegyipari Karát, amiből később létrejött a mai Pannon Egyetem.
A kommunizmus során Veszprém népessége megháromszorozódott: 1949-ben a 20 682 fő, 1990-re már 63 867-re emelkedett. A város népessége azóta az 1980-as szint alá hanyatlott – 2025-ben nagyjából 55 118 főre. De a belvárosi Húszemeletes ház – valójában csak 19 – és a történelmi centrumot körülvevő lakótelepek – élükön a Jutasi úti Haszkovóval – azonban máig velünk maradtak. Veszprém 2023-ban az Európa kulturális fővárosa címet viselte, melynek leglátványosabb eredménye a várnegyed és a belváros legszebb épületeinek kitatarozása volt, habár a Szent Mihály-székesegyház belső tereinek ultrapuritán fehérre meszelését számos szakmai és közönségkritika érte.
Herend városa a pécsi Zsolnay mellett az ország leghíresebb porcelánmanufaktúrájának szinonimája. Egyben Tokiótól São Paulóig hazánk egyik legjobb nagykövete. No, de mi köze van a herendieknek a Heti Heteshez, a Hócipőhöz és Mimi asszony szárszói toalettjéhez? A soproni születésű Stingl Vince ugyan már 1826-ban megnyitotta fajansz- és kőedénykészítő műhelyét a Balaton közelében, de a valódi fejlődést csak az hozta meg, amikor Farkasházi Fischer Móric 1839-ben megvette Stingl műhelyét. Ezzel kezdetét vette a Herendi Porcelánmanufaktúra szárnyalása. Farkasházi Fischer unokája pedig nem más, mint Farkasházy Tivadar újságíró és „humorista.”
Ovádi Péter vs. dr. Gáspár Levente
A választókerületet politikatörténetileg nyugodtan hívhatjuk billegőnek Dunaújvároshoz (Fejér 4-es) és Miskolchoz (BAZ 2-es) hasonlóan, de azért még így is kevésbé ellenzéki választókerület, mint Pécs (Baranya 1-es) vagy Szeged (Csongrád-Csanád 1-es).
2010 után, 2014-ben még Navracsics Tibor újrázott itt, aki korábbi frakcióvezetőként és miniszterelnök-helyettesként akkoriban is a Fidesz egyik legnépszerűbb politikusa volt. Navracsics 2014 végén aztán Brüsszelbe migrált az Európai Bizottság magyar biztosaként, ezért 2015 februárjára időközi országgyűlési képviselő választást írtak ki. Ezt az ellenzék támogatásával független indulóként Kész Zoltán veszprémi angoltanár és tankönyvszerző nyerte. Ahogy Hegedűs Barbara is a 106 lépés című műsorunkban hangsúlyozta, Veszprém és térsége keresztény kulturális gyökereire épít, miközben nyitott az innováció és az együttműködés felé. A magyar polgári hagyományok, az európai identitás és a helyi közösségek ereje együtt határozzák meg a térség jövőjét.
2018-ban viszont már Ovádi Péter mérnök-informatikus, a Fidesz veszprémi önkormányzati képviselője a kormánypártok jelöltjeként jelentős különbséggel (48,75% vs. 31,39%) győzte le Kész Zoltánt. 2022-re pedig már 50,48%-ra növelte előnyét az egyesült ellenzéki indulóval szemben. Ovádi 2020 októberétől állatvédelmi miniszteri biztos is lett, mely a több mint 3 millió kutya és kutyás országában ügyes imázsépítésnek számít.
A Tisza párt jelöltje dr. Gáspár Levente aneszteziológus, intenzív terápiás és szülész-nőgyógyász orvos-jogász lesz, aki erdélyi gyökerekkel rendelkezik, de már három évtizede Veszprémben és környékén dolgozik. A 2024-es EP-választáson a Fidesz-KDNP 41%-ot, a Tisza párt pedig 32,6%-ot kapott.
Veszprémet a rendszerváltástól 2006-ig az SZDSZ-es Dióssy László vezette a kevés vidéki liberális politikus egyikeként, mígnem őt is elsodorta az őszödi beszéd. Azóta a várost a Fidesz-KDNP vezeti, 2010-től pedig Porga Gyula. A 2024-es EP-választáson 191 szavazattal kapott többet a kormánypártok listája a Tiszáénál – úgy, hogy a DK listája felülteljesített (10,15%) az országos átlaghoz képest.
Veszprém 01. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és a közvélemény-kutatások alapján azonban a Tisza jelöltje, Gáspár Levente lehet inkább a befutó. Ám, ahogy írtuk Eger, vagy akár Szabolcs-Szatmár-Bereg 02-es OEVK-ban, itt is nagyon szoros eredményre lehet számítani. Egy esetleges nagyobb Fidesz-KDNP győzelem esetén pedig Ovádi Péter címvédése is valószínűsíthető (2026. 02. havi becslés).
Mandátumbecslés: Veszprém 02. OEVK (székhely: Balatonfüred)
Veszprém vármegye legbalatonibb, egyben a Balaton-felvidék és a Káli-medencét is magában foglaló választókerületének központja Balatonfüred: az északi part fővárosa. Ebben a választókerületben található három járásközpont (Balatonalmádi, Balatonfüred, Várpalota), három további üdülőváros, valamint 39 kisebb-nagyobb község. A 106 lépés című műsorunk térségről szóló adásában szó volt arról is, hogy a térség arculatát az elmúlt években a betelepülők és a helyben élők együttélése formálta: a Balaton-parton új lakók és régi közösségek keresik az együttélés egyensúlyát, míg a belső településeken a helyi identitás tudatos megerősítése vált fontossá. A folyamat nem válságot, hanem új önmeghatározást hozott: a térség megtanulta újraértelmezni hagyományait, miközben megőrizte saját értékeit.
A választókerület lakosságának 28,4%-a érettségizett, 22%-uk szakmunkás, 18,1%-uk diplomás, 13% viszont az általános 8 osztálya után kiesett az iskolapadból.
A választókerületben háromszor annyian vallják magukat németnek, mint cigány nemzetiségűnek. Érdekesség, hogy az egymás utáni népszámlálások alapján – talán az integráció reményében – egyre kevesebben vallják magukat romának. A lakosság 24,3%-a római katolikus, református 7,8%-uk, jelentős a felekezet nélküliek és a vallási hovatartozásukat nem megosztók aránya.
A választókerület többszörösen kétarcú. A nyári szezonra építő balatoni turizmus és a Balatonfüred-Csopaki borvidék miatt, nem is gondolnánk, hogy a nehézipar még mindig számottevő a térségben – Balatonfűzfőn, Pétfürdőn és Várpalotán. Utóbbival kapcsolatban kissé igazságtalan, de többen ismerik Várpalotát a magyar alumíniumról, a Nitrogénművekről vagy az inotai hőerőműről, mintsem az itt található Thury-várról vagy a Zichy-kastélyról.
Balatonfüred Kisfaludy Sándornak köszönhetően lett a reformkori polgári fejlődés egyik legfontosabb helyszíne. 1825-ben […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!