Hirben.hu Hírben jók vagyunk!
Semjén Zsolt azzal kezdte, a helyzet az, hogy a nemzetpolitikának a filozófiájáról szokott beszélni ilyenkor, de tegnap este a lelkére kötötték, hogy konkrétumokat mondjon.
2010-hez képest az első évben megtízszereztük a nemzetpolitikai támogatást. Ahhoz, hogy a magyar nemzetrészek megmaradjanak, erős Magyarország kell, ez mindennek a feltétele, utána kell az identitásmegőrzéshez való segítség, a honosítás, a gazdasági támogatás és az etnikai magyar pártok, szervezetek segítése
– hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes, a konkrétumok közé sorolva, hogy 96 nemzeti jelentőségű intézmény van, 5400 nagyobb beruházást bonyolítottak le.
Semjén Zsolt leszögezte, a magyar állam számára kulcsfontosságú, hogy a külhoni magyar gyerekek magyar iskolákba járjanak. Oktatási, kulturális, sport- és családtámogatások is vannak, „minden egyes forint, amit a magyar állam a külhonba invesztál, az ott kettő forintot generál, és a magyar gazdaságot is növeli, ez a tipikus win-win szituáció”.
A politikus elárulta: a nemzetegyesítésnek január elsejével lesz egy olyan forradalmi része, hogy VPN-rendszeren keresztül bárki a világon egyszerű regisztráció után kaphat egy IP-címet, onnantól a digitális állampolgárság alapján „virtuális nemzeti tér jön létre”, és hozzáférhetővé válik a közmédia teljes kínálata.
Potápi Árpád János szerint 2010 óta lehet radikális váltásról beszélni, a kettős állampolgárság elfogadása történelmi pillanat volt,
ha mást nem tettünk volna az elmúlt 13 évben, akkor is történelmi jelentőségű lett volna. A nemzetegyesítő folyamatot az a szavazás indította el.
Az államtitkár úgy látja, 2020 után nehezebbé vált a helyzet, jött a pandémia, aztán az orosz–ukrán háború, „két nagy szláv testvérnép háborújáról van szó, a magyarságnak ehhez semmi köze”.
Bihari Szabolcs, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke elmondta, körülbelül 500-600 ezer magyar él Nyugat-Európában, de nem lehet tudni, hogy pontosan mekkora ez a szám. Parlamenti képviseletük soha nem lesz, mert nem pártként működnek, szétszórtan élnek.
Bihari Szabolcs kitért arra is, hogy valójában kétféle párt van: globalista és patrióta, Európa nyugati és északi részén többségében a globalisták vannak hatalmon. A szövetség elnöke az EP-választáson ebben a tekintetben áttörésben nem, de javulásban bízik.
A kárpátaljai közösség él és élni akar
Bocskor Andrea kifejtette, a háború nagy terheket ró egzisztenciálisan és lelkileg a kárpátaljai magyarokra, a mindennapok része a légiriadó, a nők olyan feladatokat vettek át, amelyekre korábban azt mondták, hogy férfimunka, valamint sok idős maradt egyedül.
A kárpátaljai magyar közösség él és élni akar. Nem omlott össze sem az oktatás, sem az egészségügy. Működnek az önkormányzatok, az érdekképviselet is
– húzta alá az EP-képviselő, hozzátéve: sokaktól hallja azt, hogy ideiglenesen mentek külföldre átvészelni a nehéz helyzetet, de később szeretnének visszatérni, ezért az elsődleges feladatuk megőrizni a visszatérés lehetőségét.
Bocskor Andrea Ukrajna uniós és NATO-csatlakozási folyamatáról kiemelte, ez ráirányítja a nemzetközi figyelmet a kisebbségi jogok tiszteletben tartására is, ezért lehetőséget biztosít arra, hogy kiálljanak a jogaikért.
Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a politikai közösségük korábban megosztott volt, de felelősségteljesen álltak hozzá, amikor félre tudták tenni majdnem az összes helyi, személyi konfliktust, „a szervezetünk megerősödve tud a következő évek képviseletére felkészülni”.
A kisebbségi magyar társadalmunk nincs jó helyzetben. az általános külső […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2023/07/21/tusvanyos-tusvanyos-2023-nemzetpolitika-hataron-tuliak/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!