Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Egyáltalán nem mindegy, hogy 5-10 kilótól, 15-20-tól vagy még több feleslegtől kívánunk megszabadulni, de óva intenénk mindenkit a különböző villámdiétáktól vagy csodaszerektől. Mielőtt rákanyarodnánk a megoldáshoz vezető útra, nem árt tisztázni, hogy az elhízás társadalmi-kulturális okai igen sokrétűek és összetettek. Ahol például az elhízás elfogadottabb, ott az emberek hajlamosak lehetnek kevésbé figyelni a súlyukra. Talán még él az a korábbi hagyomány is, amely szerint a túlsúly a jólét egyik kifejezője. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy sok családban akkor jó a gyerek, ha a tányérján nem hagy semmit, még akkor is, ha már régen jól lakott.
Meghatározó tényező lehet a szegénység és az alacsonyabb iskolai végzettség, ami kapcsolatba hozható az elhízással: az olcsóbb, kalóriadús ételek gyakran kevésbé egészségesek, viszont hizlalnak.
Egy másik fontos elem, hogy a gyorséttermi kínálat könnyen hozzáférhető és többnyire olcsóbb is, mint a friss, egészséges ételek. Ez elősegítheti az egészségtelen étkezési szokások kialakulását. És persze ne feledkezzünk meg az élelmiszeripari marketingről se, mivel gyakran hirdetik a magas kalóriatartalmú, alacsony tápértékű élelmiszereket, így akár a chipseket, csokoládékat, amelyek fogyasztása jelentősen hozzájárulhat az elhízás kialakulásához. Mindennek tetejébe a modern életmód mellett elhanyagoljuk a fizikai aktivitást, miközben az ülőmunka a domináns.
Ki segít, ha baj van?
Aki nem lát jól, szemészhez fordul, akinek fáj a foga, fogorvoshoz, de kihez menjen, aki kövér? A helyes válasz: obezitológushoz. Kimondani sem könnyű, de nem árt tudni, hogy az obezitológia olyan, több szakmát érintő szakterület, amely túlsúlyos, elhízott betegek anyagcsere-állapotának felmérésével, az elhízás oki tényezőinek kivizsgálásával és ezek ismeretében a túlsúly korrekciójára irányuló terápiával segíti az elhízott betegek fokozott betegségkockázatának csökkentését.
Felvéve a harcot a pluszkilókkal, korábban kétszer is jártunk már a Szent Imre Kórház lipidológiai osztályán, a tapasztalatainkról pedig itt és itt számoltunk be. A látványos eredmények mellett sokan kétkedve fogadták, hogy ez tényleg ingyenes. Igen, az, csak beutaló kell hozzá, hogy fekvőbeteg-ellátásban az átfogó vizsgálatok mellett a napi 600 kalóriás kórházi diéta dietetikai tanácsadással és pszichológiai támogatással egészüljön ki, illetve gyógytornász által koordinált mindennapos mozgással.
A harmadik látogatás apropóján ezúttal gyakorlati tippeket osztunk meg, hogy mi a siker kulcsa a villámdiéták vagy csodaszerek helyett. Röviden az energiaszegény étrend. Kicsit hosszabban, a diéta nemcsak azt feltételezi, hogy energiaszegény legyen, hanem egyúttal zsírszegény, mérsékelten fehérjebő, hozzáadottcukor-mentes, rost- és folyadékbő is. Ezeknek a szempontoknak kell meghatározniuk a nyersanyag-válogatást és a konyhatechnológiát is, vagyis ha most szánjuk rá magunkat az életmódváltásra, azzal nem a holnapra vagy a jövő hétre szavazunk, hanem életünk hátralévő részének jobb minőségére.
Mit és mennyit együnk?
Bár felkapottak a különböző böjtök: a legnépszerűbb talán a 16:8-as időszakos, amikor a nap 24 órájából 16-ban egyáltalán nem eszünk, az étkezéseink pedig a fennmaradó 8 órás időablakra koncentrálódnak, más 36 órás vízböjttel küldi szabadságra időnként az emésztőrendszerét, de ugyanígy vannak extrémebb, 48 vagy 72 órás verziók is. Eltérő utakon is elérhető a kívánt eredmény, fontos hangsúlyozni, hogy a dietetikusok a jojóeffektus kockázatát csökkentve, a vágyott állapot fenntarthatóságának érdekében azt ajánlják:
lehetőleg hasonló időpontokban tartott és közel azonos kalóriatartalmú reggelit, tízórait, ebédet, uzsonnát és vacsorát tervezzünk minden napra.
A jojó elleni fegyverünk lehet, ha a szénhidrátbevitelt nem visszük tartósan napi 120 gramm alá, ezzel elvesszük a szervezetünk kedvét, hogy a ragyogó részeredményeink után negyed- vagy épp fél év múlva súlygyarapodással kompenzáljon.
Gyakori tanács, hogy semmiről sem kell lemondani, csak a választott mennyiségre és a fogyasztás gyakoriságára kell odafigyelni. Azzal azonban mégiscsak megkönnyítjük a dolgunkat, ha megfogadunk néhány praktikus ajánlást a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Dietetikai Szolgálat tudására, tapasztalatára támaszkova, röviden összefoglalva az alábbiakat:
Gabonafélék
- Ne finomlisztes kenyereket, péksüteményeket (pl. kakaós csiga, sajtos rúd) együnk,
- hanem teljes kiőrlésű, rozsos, graham, korpás, lenmagos kenyereket, puffasztott vagy extrudált szeleteket, zabkását.
Köretnek a rizs és a tészta rostosabb változatát (pl. barna rizs, durum tészta) válasszuk, s […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!