2021. augusztus 4., szerdaMa Domonkos napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 355,00 Ft | USD: 298,00 Ft | CHF: 330,00 Ft
2021.08.04. Domonkos Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 355,00 Ft | USD: 298,00 Ft | CHF: 330,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Gyilkosság szerelemféltésből: nehogy már!

Hirdetés

Gyilkosság szerelemféltésből: nehogy már!

Június 20-án este egy szegedi gyógyszerész, aki később öngyilkos lett, először vadászpuskával megsebesítette a szomszédjában élő nőt, majd két lövéssel kivégezte a párját. Ezután brutálisan megerőszakolta a haldokló nőt. Másnap a sajtó (egy része) világgá kürtölte, hogy szerelemféltés állt a kettős halállal végződő tragédia mögött.

Kóros szerelmi féltékenység

Felejtsük már el végre a szerelemféltés kifejezést!

Ez színtiszta eufemizmus.

Hirdetés

Azt a körülményt, hogy az elkövető egy nővel korábban érzelmi viszonyban volt, ám a szakításuk után nem bírta elviselni, hogy egykori szerelme másik férfival él, ezért kegyetlenül kivégzi mindkettőt, tévedés szerelemféltésnek nevezni. Az ilyen bűncselekmény elkövetője ugyanis

  1. nem szerelemből cselekszik;
  2. nem félti, hanem meggyalázza a szerelmet;
  3. nem a kapcsolat helyreállítására, hanem hatalma demonstrálására törekszik.

Ráadásul a szerelemféltés fogalma egyetlenegy hatályos magyar jogszabályban sem szerepel, legfeljebb jogi magyarázatokban, kriminológiai tanulmányokban, cikkekben. Sajnos a hivatalos rendőrségi közleményekben is feltűnik itt, ott, amott.

A szerelemféltés jóval inkább (kóros) szerelmi féltékenység. Haraszti László pszichiáter szerint a szerelmi féltékenység olyan negatív érzelmi reakció, amely valakinek a partnere (korábbi partnere) és egy harmadik személy (aki lehet reális, feltételezett, képzelt vagy akár múltbeli) kapcsolata által keletkezik.

A szerelmi féltékenység nem irigység és nem is rivalizálás. Sokkal inkább szenvedély. Olyan szenvedély, amelynek hatására az ember kikerül nemcsak a belső, de a külső irányítás alól is. Fékevesztett viselkedésében minden értéket felrúgva döbbenetes cselekedetekre képes.

Erkölcsileg bizonyos fokig méltányolható

A magyar büntetőjogot mindig is átlengte egy múlt rendszerekből itt ragadt macsós szemlélet, amely sokáig tudomást sem vett az áldozatvédelemről, és mintha a Büntető törvénykönyv egyes tényállásait az Elvált Büntetőjogászok Klubjában írták volna. Az ítélkezési gyakorlat is ezt a némiképp áporodott, avítt szemléletet tükrözte. 

A magyar bíróságok hosszú évtizedeken át méltányolható okból eredőnek tekintették az indulatot olyan esetekben, amikor az elkövető például a házasságtörésen tettenért felet vagy annak szeretőjét bántalmazta, netán megölte.

Szerintük ugyanis az úgynevezett szerelemféltésből elkövetett jogsértések enyhébb megítélése – legalábbis a jogalkalmazók szerint – a közgondolkodásban elfogadott volt.

Az élet és testi épség büntetőjogi védelmével kapcsolatos törvénykezést 1981 óta a Legfelsőbb Bíróság 15. számú irányelve szabta meg, amely kimondta, hogy az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapításához az indulat olyan magas foka szükséges, amelynek következtében az elkövető belső egyensúlya megbomlik, tudata elhomályosul és ennek folytán a megfontolás szokásos mértékének megtartása lehetetlenné válik.

Az erős indulat méltányolható okból fakad, ha azt külső – tehát nem az elkövető előző magatartásából eredő – okra vezethető vissza és erkölcsileg bizonyos fokig méltányolható. A méltányolható ok megítélésénél jelentősége van az elkövető és a sértett között fennálló viszonynak, érzelmi kapcsolatnak, és ezzel összefüggésben kell vizsgálni a cselekmény elkövetését, a korábbi és a közvetlenül megelőző eseményeket.

Az irányelv alapján sorra születtek olyan ítéletek (például Szegedi Ítélőtábla Bf.II.254/2003/9.), amelyek a „szerelemféltésből” elkövetett cselekményeket még akkor sem minősítették aljas indokból elkövetettnek, ha a féltékenység talaján olyan gyűlölet, bosszúvágy alakult ki az elkövetőben, hogy vélt vagy valódi riválisát megölte. Egy évtized múlva dettó: az emberölésnél az aljas indok nem állapítható meg, ha az szerelemféltésből fakad (ÍH 2014. 131.).

Számtalan esetben a „szerelemféltést” a bíróságok enyhítő körülményként értékelték, igaz, nem önmagában, hanem csak egyéb körülmények együttes fennállása esetén.

Nem szükséges elmeorvos-szakértő

2013-ban valamelyest korrigálták az ítélkezési gyakorlatot. A Kúria 3/2013. BJE jogegységi határozata megszüntette korábbi irányelvet, és részben új válaszokat igyekezett adni.

Az erős felindulásnak méltányolható okból való származása akkor állapítható meg, ha az bizonyos fokig igazolható és erkölcsileg menthető.

Az ítélkezési gyakorlat szerint ma a méltányolható ok megállapításának három feltétele van:

  1. ha az elkövetőn kívüli külső körülményből […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2021/06/27/gyilkossag-szerelemfeltesbol-vagy-mibol/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Az előválasztásra több mint kilencven jelöltet vettek nyilvántartásba

Az előválasztásra több mint kilencven jelöltet vettek nyilvántartásba

Eddig összesen 115 egyéni képviselőjelölt regisztrált az ellenzéki előválasztásra, közülük 91 jelöltet vettek nyilvántartásba − tájékoztatta …