Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 
Polt Péter legfőbb ügyész jelentéséből kitűnik, hogy a regisztrált bűncselekmények számának 2013 óta tartó, szinte folyamatos visszaesése 2021 után megállt, majd 2022-ben az előző évihez képest 8,9 százalékos, 2023-ban pedig 6,2 százalékos növekedés következett be.
Bukócégek, körhintacsalás, számlagyárak
A szakértő szerint jelentős szórás figyelhető meg az egyes gazdasági bűncselekmények statisztikái között. Az elmúlt évben nőtt a csalások száma, a 2022. évi 16 747-hez képest 2023-ban már 19 701 ilyen regisztrált eset volt, ami 18 százalékos növekedést mutat. Ezt a növekedést az ügyészség elsősorban az online térben elkövetett csalások és az adathalász bűncselekmények számának növekedésével magyarázza. Barta Péter szerint ezért is kerülhetett a kiberbűnözés elleni harc hatékonyabbá tétele az ügyészségi tevékenység fókuszába. Szintén jelentősen (42 százalékkal) nőtt a pénzmosások száma, amiben feltehetően szerepet játszott a felderítés és a nemzetközi együttműködés hatékonyságának a növekedése is.
Másrészt viszont számszakilag csökkent a regisztrált költségvetési csalások száma, csaknem 30 százalékkal kevesebb ilyen eljárás indult 2023-ban.
A feltárt ilyen jellegű bűncselekmények komplexitása és az elkövetési érték növekedése miatt az eljárások számának csökkenése azonban nem jelent feltétlenül alacsonyabb munkaterhelést a nyomozó szerveknek
– állította a csoportvezető ügyvéd, hiszen egy-egy ilyen adócsalás felderítése sokszor leplezett eszközök (lehallgatás, titkos megfigyelés) alkalmazását, külföldi társhatóságok megkeresését igényli. Nincs viszont új a nap alatt az adócsalások elkövetési módjában – folytatta –, továbbra is legtöbbször „bukócégekkel”, „körhintacsalással”, eltűnő kereskedőkkel, számlagyárakkal vagy cégtemetők segítségével tűnnek el az adóforintok.
A legrettegettebb fegyver
A beszámoló szerint az ügyészségi eljárás másik fő fókusza a bűncselekmények elkövetéséből származó vagyon minél hatékonyabb elvonására irányult.
Itt a fő cél, hogy az elkövetők megbüntetésén túlmenően a költségvetés vagy a sértettek vagyoni érdekei ne sérüljenek. Ezért amikor csak jogilag erre lehetőség nyílik, az ügyészség javaslatot tesz vagyonelkobzásra
– magyarázta Barta Péter. Abban a pillanatban viszont, amikor többéves eljárás után a bíróság megítéli a vagyonelkobzást, a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!