Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A Nyíregyházi Állatparkban van egy kis fehér épület, amelyet ma a gondozók öltözőként használnak. Reggel 6-kor itt veszik fel a munkaruhát, este itt vetkőznek le. Olyan a homlokzata, mintha bármilyen vidéki üzem szociális blokkja lehetne, egyszerű panelekből van összerakva, gyorsaság és a költséghatékonyságot szem előtt tartva. Ennek az épületnek már nincs semmi különös funkciója a 35 hektáros tölgyerdő logikájában. Az ide érkezők nem is láthatják, ugyanis egy fal mögött található, ahová csak a dolgozók mehetnek be, pedig húsz évig ez volt az állatkert igazgatósága.
Az épület eredete – ahogy Gajdos László a Mi emberünk podcast-interjújában fogalmazott – szürreális kis nyíregyházi mikrotörténet. Az 1990-es évek elején, amikor a Józsaváros lakótelepét építették panelekből, és néhány elem „leesett az autóról”. Ezekből rakták össze ezt a kis fehér épületet, először munkásöltözőnek. Aztán 1996-ban Gajdos László átalakította irodának, és körülbelül 2018-2020-ig itt dolgozott – addig, amíg az új főbejáratot és látogatóközpontot át nem adták. Akkor költözött át végre az új helyiségbe.
Húsz évig abban voltunk, és amikor jöttek a kollégák – már hihetetlen nemzetközi kapcsolatrendszerünk volt –, már szégyellni kellett. De mondtam: gyerekek, a vendég nem azért jön be, hogy nekem milyen irodám van, hanem hogy milyen állatházat lát. Először azt csináljuk meg
– emlékezett vissza Gajdos.
Ma, valahogy az élet kerek logikája szerint, megint öltöző az épület. A 30 év végén oda került vissza, ahonnan indult. Csak közben Európa egyik legjobb állatparkja épült fel köré.
Kötődik az épülethez Petró Zsuzsa, az állatkert oktatási osztályvezetője is, aki 26 éve dolgozik az állatparkban és aki körbevezetett minket.
A jegesmedvének előbb volt légkondija, mint nekünk
– mesélte.
És nem viccelt.
31
Egy WC-be zárt oroszlán
Gajdos László már tízéves kora körül bejelentette, hogy állatkert-igazgató lesz. A nyíregyházi belvárosban nőtt fel, a bíróság épületével szemben, és szokásává vált, hogy mindent hazavitt, ami élt és mozgott. A konyhában néha denevérek röpködtek, egyszer pedig negyven macska volt az udvarukon neki köszönhetően. Senki nem tudja, kitől örökölte ezt, ugyanis a családban előtte senki sem érdeklődött különösebben az állatok iránt.
A Sóstó Zoo hivatalos története 1996. szeptember 1-jén kezdődött, amikor az akkor 34 éves Gajdos László átvette a Sóstói Kultúrpark vezetését. Akkor a park egy szétbontott vidámparki mintára épített hely volt az egész, ami néhány őzzel, szarvassal, hazai apróvaddal, két medvével, valamint az igazgató szavai szerint a „világ legkisebb óriáskerekével” büszkélkedhetett. Na meg persze volt még egy WC is a területen.
Nem telt el sok idő, és Gajdos egyből nagyot mert álmodni. Ennek köszönhető, hogy még 1996 végén, pontosan december 24-én megérkezett egy oroszlánkölyök Sóstóra. Eleknek hívták, és a WC-ben töltötte az első nyíregyházi karácsonyát. Ő volt a Nyíregyházi Állatpark első egzotikus állata. Gajdos László felesége, Edit akkor szembesült igazán azzal, mire vállalkozott a férjével, ugyanis szenteste még nem állt otthon a karácsonyfa, mert Gajdos a WC oroszlánházzá alakításán dolgozott a sóstói erdő mélyén. A legendák szerint az igazgató a későbbi évek során minden tervét megvitatta Elekkel, aki egyfajta tanácsadói pozícióba lépett elő.
Az első év arról szólt, hogy az oroszlánnak ki kellett jönnie a WC-ből. Ehhez Gajdos kerített egy vállalkozót, aki adott négymillió forintot kölcsön azzal, hogy május 1-jén kéri vissza azt a bevételből, amit az oroszlánkifutó termel. Bár Elek nagy látványosság lett – köszönhetően annak, hogy a látogatók a föld alatt bemászhattak a kifutóban, és középről, egy üvegkupolából megnézhették a veszedelmesnek tartott állatot, ami újdonságnak számított –, azért egy állatkerthez többre van szükség egy szem oroszlánnál. Ezért ott, ahol nem volt mondjuk zsiráfkifutó, Gajdos kiíratta egy gyönyörű táblára, hogy „itt épül a zsiráfkifutó”. Vagy: itt zebrák lesznek. Az emberek meg jöttek, mert ha most még nincs is, egyszer csak lesz.
És tényleg lett.
Göncz Árpád köztársasági elnök 1997 augusztus végén avatta fel az állatkertet. Az év végére már 100 ezer látogatójuk volt. Megépült az első Madárház, a Magyar Parasztudvar és a Majomsziget, majd 1998-ban felvették a Nyíregyházi Állatpark nevet, közhasznú társasággá alakultak, megépült a láma- és kengurukifutó, és a hollandiai Emmen állatkertjéből megérkezett az első zsiráfpár, akiknek még abban az évben kicsinyük is született. 1999-ben a vidéki állatkertek közül elsőként nyitottak fókabemutatót, ahol a borjúfókák víz alatti úszását is meg lehetett figyelni.
Idegenvezetőnk, Petró Zsuzsa 2000-ben csatlakozott az állatparkhoz, akkor még gondozóként és zoopedagógusként. Akkor nyílt meg az ország első vidéki tengeri akváriuma, egy 5000 literes medence, ami kis túlzással a jelenlegi medencékhez viszonyítva egy lakásban tartható méret, egy díszakvárium. Az ország akkori vidéki állatkerti felfogásához képest viszont forradalomnak számított, különösen azért, mert az akváriumban úszott egy szirti cápa is.
„Pedig nem terveztem, hogy valaha is állatkertben dolgozom. Igazgató úr személyisége és (akkor még csak) elképzelései fogtak meg, valamint az, hogy ez más jellegű állatkert, mint amit eddig láttam. Az itt dolgozók csapatként tesznek a fajok megőrzéséért” – mondta Zsuzsa.
Ráadásul az igazgató úr teret ad a fejlődésre, folyamatosan tudjuk magunkat képezni, így a jelenlegi szakmai gárda több tagja már nemzetközi szaktekintély.
A 2001-es évben felépült a Magyar Őspark, a Kárpát-medence kifutórendszere, mini skanzennel, jurtával, vadászati eszközökkel. Ezt a részt Gajdos még az alapító állatok bázisán tudta összerakni, mert a hazai fajokat egyszerűbb volt beszerezni, mint az egzotikus állatokat. A magyar tarka, a szürkemarha, a racka, a hidegvérű ló, a mangalica, mind viszonylag könnyen jött. A trópusi fajokra még várni kellett. De nem sokáig.
Az emberek miatt kerültek a kihalás szélére, most az emberek próbálják megmenteni őket
A 2002-es Trópusi Ház mezőgazdasági kiállítóhelyiségből épült.
Az alapépület megvolt, az igazgató úr pedig meglátta benne a fantáziát
– mondta Zsuzsa, miközben a régi cápamedence mellett mentünk el, amely ma már édesvízi élőhely.
A Trópusi Házzal jött be a borneói orangután – a Föld legnagyobb fán élő emlőse – a maga indonéz kontextusában. Még abban az évben kibővítették a komplexumot a Mediterrán Kerttel és a Majomerdővel, ahol madagaszkári makik között lehetett és lehet a mai napig sétálni. Éppen a hetekben születtek gyűrűsfarkú maki kölykök, akiket meg is csodálhatnak az ide látogatók.
A Sarkvidék Panoráma 2003-ban épült meg, ahol a vidéki állatkertek közül elsőként pingvinek és jegesmedvék mutatkoztak be, majd 2004-ben fehér tigris érkezett, 2005-ben pedig az első vastagbőrű, egy fiatal szélesszájú orrszarvú bika.
Aztán jött a 2006-os év, a Vastagbőrűek Éve.
A »pici« Nyíregyházi Állatpark hirtelen hatalmas afrikai elefántokat kapott
– mesélte Zsuzsa.
Akkor adták át az ország első vidéki elefántházát, és ezzel a parkból tenyészközpont lett. Ez a kifejezés elsőre nem hangzik pozitívan, de ma már az állatkertek fontos szerepet játszanak abban, hogy a kihalás szélére sodródott állatfajokat megmentsék. Ebben pedig a világ legjobbjai között van a Nyíregyházi Állatpark.
Az emberek miatt kerültek ezek az állatok a kihalás szélére, úgyhogy az emberek feladata a megmentésük. Néha persze szélmalomharcnak érzi az ember, de nemcsak egy-egy faj megmentése a fő feladat, hanem a társadalom szemléletének megváltoztatása is, mert azzal lehet nagy eredményt elérni. Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan. És ez nem csak egy jól hangzó szlogen
– jegyezte meg Zsuzsa.
2006-ban felépült a törpevíziló-ház is. Két új tehén érkezett a szélesszájú orrszarvúhoz, két indiai orrszarvú, és megnyílt az ország első állatkerti szállodája, a Hotel Dzsungel.
2007 márciusában megszületett Jumanee, az ország első afrikai elefántborja. Ugyanebben az évben épült meg a kaliforniai oroszlánfókás bemutató rész is, majd 2008-ban átadták a Dél-Amerikai Házat – főlakó Pedró, a tapír –, és kezdődött a Zöld piramis és a Tarzan ösvénye építése. 2009-ben andoki és maláj medvék jöttek, valamint csatlakozott egy fehér oroszlán, három ázsiai elefánt is.
A három ázsiai elefánt – Modhi, Jázmin és Tanja – eredetileg egy spanyol állatkertben élt, ahol egy angol lord volt a tulajdonos, aki kártyán nyerte meg az egész intézményt. Aztán a spanyol park csődbe ment 2010-ben, és a nyíregyháziak épp akkor adták át a Zöld piramist. Gajdos és csapata gyorsan lépett, befogadták az otthon nélkül maradt elefántokat, és az állatok ma is itt vannak. Igaz, már nem mai lányok, ugyanis 1966-os, 1970-es születésűek.
„Pont a napokban jött két német elefántspecialista, és el voltak ájulva, hogy ilyen matuzsálemi életkorú állatok milyen jó egészségügyi állapotban vannak” – mesélte büszkén Zsuzsa.
A 2010-es Zöld piramis-projekt közben önmagában is fordulópontot jelentettek, ugyanis felhelyezték az állatkert térképre Nyíregyházát. A piramis lett Magyarország és Közép-Európa első biodómja. Itt négyezer négyzetméteren és három szinten csodálhatják a látogatók az indonéz esőerdőt.
A piramisnak van egy ócenárium része is, amelyben található egy 500 ezer literes nagy akvárium, amelyben homoki tigriscápák, dajkacápák és homokpadi cápák élnek. Közöttük sétálhatnak át a látogatók egy üvegfolyosón.
Elég nagy váltás az első, 5 ezer literes medencéhez képest, ennek ellenére amikor Gajdos megálmodta az ócenáriumot és bejelentette, hogy szeretne egy félmillió literes medencét, amiben sétálhatnak a látogatók a cápák között, hiába hangzott hihetetlennek, senki nem nevette ki.
Tudjuk, hogy ő soha nem viccel. Van egy mondás, amit Igazgató úr gyakran hangoztat: »Nem tudtuk, hogy lehetetlen, ezért megcsináltuk«. Az állatparkban mindenki tudja, hogy ő tényleg megcsinál mindent, mindegy, hogy mennyire képtelennek hangzik első hallásra.
Egy-egy újabb újdonság megálmodása előtt kikéri minden szakterület véleményét, hogy olyan tartástechnológiában legyenek az állatok, amely kiváló mind az állatnak, mind a látogatók szemszögéből. Ezek a fejlesztések meg is hozták a gyümölcsöt, hiszen számos olyan fajt sikerül szaporítani, mely igazi kuriózum.
Az átjáró falai háromszor tízcentis üvegből készültek, egyedi megrendelésre.
A Zöld piramist Bajnai Gordon avatta még megbízott miniszterelnökként, 2010 májusában. Az épületért az állatkert nemzetközi innovációs különdíjat kapott és közben önfenntartó és nyereséges lett.
A karmester
A Sóstó Zoo egyik belső jellemzője, hogy Gajdos kinevelt egy olyan felsővezetést, amelyben mindenkinek megvan a saját területe, és ő maga „karmesterként” dolgozik. A „karmester” feladata összetett vezetői feladat: hiszen felel az intézmény teljes működéséért, az állatok jólétéért, a szakmai és természetvédelmi programokért, valamint a gazdasági és szervezeti irányításért, de csapatában megosztódnak a feladatok. Van olyan szakember, aki az állatorvosi, zoológiai, botanikai, állatjóléti, üzemeltetési, gazdasági és oktatási részlegért felelős.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!