Ami a franciáknak a napóleoni időkben készült Code Civil, vagy a németeknek a Bürgerliches Gesetzbuch (BGB), az a magyaroknak a Polgári törvénykönyv (Ptk.). Sok jogász szerint a Ptk. még talán a mindenkori alkotmánynál is meghatározóbb jogszabály, hiszen behálózza a mindennapokat, kihat ügyes-bajos dolgainkra.
Vegyünk egy egyszerű példát. Amikor az olvasó menetjegyet vásárol, és felszáll a vonatra, és most tekintsünk el attól, hogy az késik-e, vagy sem, meg sem fordul a fejében, hogy polgári jogviszony alanya lett, hiszen a pénztárnál („félárú vonatjegyet kérek másodosztályra, Miskolcig”), vagy éppen a jegyautomata használatával egyszerre kötött személyszállítási és biztosítási szerződést. A szerződés két fél akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A közlekedési cég célja félreérthetetlen: a szolgáltatását bocsátja áruba meghatározott összegért. Aki a pénztárnál kifizeti a menetjegy árát, és átveszi a bilétát, elfogadja a feltételeket. A felek akarata így hát kölcsönös és egybehangzó.
Megőrizte a régi kódex felét
A polgári törvénykönyvek általában több emberöltőre szólnak. Az úgynevezett régi, 1959-es Ptk. is több mint hatvan éve született, és bármennyire meglepő, bizonyos helyzetekben még ma is alkalmazni kell a szabályait. Például az új Ptk. hatálybalépése (2014. március 15.) előtt született végrendeletekre a régi Ptk. szabályozása az irányadó.
Az új Ptk. egyébként a régi kódex felét megőrizte, negyedét korrigálta, másik negyedét pedig megváltoztatta.
A törvény – legalábbis eredetileg, mert az elmúlt évtizedben többször is módosították – összesen 1596 paragrafusból áll, szemben a régivel, amely „csak” 689-ből. Igaz, 2014 előtt a családjogi, a társasági jogi, a termékfelelősségi és a szövetkezeti jogi szabályozás külön törvényben szerepelt.
Újdonságok az öröklésben
- Az elhunyt házastársa a törvényes öröklési rend szerint már nem a hagyaték felét, hanem egy gyermekrészt örököl. Az elhunyt tulajdonában lévő, házastársával közösen lakott ingatlant a berendezési és felszerelési tárgyakkal együtt a leszármazók öröklik, de az özvegynek holtig tartó haszonélvezeti joga van.
- Csökkent a kötelesrész mértéke, amely már nem az egy örökösre jutó hagyatékrész fele, hanem harmada. Erre az örökhagyó leszármazója, házastársa és szülője tarthat igényt, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örökösei vagy végintézkedés hiányában azok lennének, de az örökhagyó végintézkedéssel kizárta őket az öröklésből.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2024/11/28/polgari-torvenykonyv-orokles-konferencia-mokk-kuria-toth-adam/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!