Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Mikor kell elrendelni árvízvédekezési készültséget?
A jogszabály szerint a készültség egyes fokozatait (I–III.) és az ezeknek megfelelő intézkedések végrehajtását akkor kell elrendelni, ha az áradó víz az adott fokozatra mértékadó vízállást elérte, és további áradás várható. Fontos hozzátenni, jeges árvíz veszélye vagy a heves vízjárású folyók gyors áradása esetén, továbbá, ha a védművek állapota ezt indokolja, vagy a felkészülési idő növelése szükséges, a mértékadó vízállástól függetlenül magasabb készültségi fokozat is elrendelhető.
Abban az esetben, ha az áradó víz az eddig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és még jelentős áradás várható, vagy ha elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, esetleg töltésszakadás veszélye fenyeget vagy az bekövetkezett, a vízügyi igazgató – a védelmi bizottság elnökének egyidejű tájékoztatásával – az Operatív Törzs vezetője útján haladéktalanul köteles a miniszternek javaslatot tenni a rendkívüli készültség elrendelésének kezdeményezésére.
A készültség egyes fokozatait akkor kell megszüntetni, ha az apadó víz a fokozatra mértékadó vízállás alá csökkent, és újabb áradás nem várható, illetve a készültség elrendelésének oka megszűnt.
Mit jelent ez a Magyar Honvédség számára?
A Magyar Honvédség (MH) keretein belül az „árvízhelyzeti készültség” egy felkészülési folyamatban való magasabb szintre lépést jelent. Vagyis azt, hogy aktivizálják az MH által működtetett Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszer (HKR) vezetési elemei, valamint a katasztrófavédelmi feladatokban való közreműködésre előre kijelölt munkacsoportokat.
Ez a vezetési elemeknél a folyamatos ügyeleti szolgálatra való áttérést, a munkacsoportoknál az eszközök működőképességének ellenőrzését, azok feladatra való felkészítését, a szükséges eszközökkel való esetleges málházását, a személyi állomány felkészítését, esetleges laktanyán belüli vagy kívüli készenlétbe helyezését jelenti, hogy minél előbb elindulhassanak, ha szükséges.
Ki milyen intézkedéseket vezethet be? Kinek, mi a jogköre? Mettől meddig terjed a jogköre a kormánynak és az önkormányzatoknak?
Az árvízvédelemmel kapcsolatos kormányzati és önkormányzati jogköröket, feladat- és hatásköröket a vízgazdálkodási törvény szabályozza. Az önkormányzati védvonalakon az önkormányzatok szervezik a védekezést, az állami védvonalakon az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A helyi önkormányzatok feladata a legfeljebb két település érdekében álló védművek létesítése és a helyi védekezés ellátása.
Az önkormányzatok árvízvédelmi munkáját a kormány által létrehívott operatív törzs segíti, amelynek a szakmai hátterét az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a szervezést-irányítást a Katasztrófavédelem biztosítja. Az operatív törzsben részt vesz a Magyar Honvédség, amely 12 ezer fővel és technikai eszközökkel áll rendelkezésre.
A rendőrség a javak biztosításában, a rend fenntartásában, illetve a vízügyi rendőrség hajókkal a védekezésben is részt vesz. Az Országos Mentőszolgálat kiemelt szolgálatot biztosít az érintett területeken, és a területileg illetékes kórházak is felkészülnek vérellátással és műtőkapacitással, amiért pedig az országos kórház-főigazgató felel.
15
Tehát több operatív törzs van?
Erre nehéz válaszolni. A közbeszéd jellemzően ilyenkor a kormányzati operatív törzsre gondol, ahonnan Orbán Viktor miniszterelnök […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2024/09/18/szajbarago-arviz-keszultseg-rendkivuli-allapot-budapest-kormany/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!