Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Utolsó szakaszába lépett a kampány: a Fidesz és a Tisza a tömegek nagyságán túl a mozgósítás és a kommunikációs tér feletti kontrollért versenyez. Az elemző szerint a siker kulcsa az lehet, hogy ki tudja egyszerre felrázni saját szavazóit, elérni a bizonytalanokat, és hatékonyan ötvözni az utcai jelenlétet az online mozgósítással. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.
A Pillanatkép állandó politikai elemzőjét, Nagy Attila Tibort ezen a héten arról kérdeztük, milyen politikai lendületet adott március 15-e a kormányoldalnak és a Tiszának, illetve kirajzolódik-e, hogy bármelyik fél tartósan napirendet tudott a tömegrendezvényéből építeni. Szó esett arról is, hogy a kampány véghajrájában milyen szerepet töltenek be az országjárások: elsősorban mozgósítási eszközként működnek-e, vagy alkalmasak új szavazók megszólítására is, különösen a bizonytalanok körében. Arra is rákérdeztünk, miben különbözik Orbán Viktor és Magyar Péter országjárásainak politikai célja, milyen kockázatokkal jár a közvetlen választói jelenlét, valamint hogy kampánytechnikai szempontból mennyiben tekinthetők döntő eszköznek ezek az események. Emellett azt is vizsgáltuk, mennyire válik az országjárás médiatartalommá: az események tényleges hatása számít-e inkább, vagy az, ahogyan azok megjelennek a közösségi médiában és a sajtóban.
Új front nyílt a Fidesz és a Tisza között
Március 15-e után újabb számháború alakult ki a Fidesz és a Tisza között. Nagy Attila Tibor szerint ez azért bír jelentőséggel, mert a két, széles társadalmi támogatottsággal rendelkező politikai erő ezzel is azt kívánja demonstrálni, hogy a többség mögötte áll.
A Fidesz nemcsak fotókat és videókat tett közzé a Békemenetről, hanem a kormánypárti sajtó, valamint véleményformálók és influenszerek is azt hangsúlyozták, hogy valóban ezen a rendezvényen jelentek meg többen. Ennek alátámasztására a Magyar Turisztikai Ügynökség – vagyis egy állami, nem független szervezet – mobiltelefonos cellainformációkon alapuló adataira hivatkoztak. Ezzel szemben a Tisza a budapesti Hősök terén készült, jelentős tömeget mutató felvételekre támaszkodik, miközben ellenzéki felületeken szakértők sorra érvelnek amellett, hogy Magyar Péterék rendezvénye volt nagyobb, és a Békemenet elmaradt a várakozásoktól
– mutatott rá az elemző. Hozzátette: a magyar politika mára olyan állapotba jutott, hogy nincs olyan intézmény vagy szakértő, akinek becslését mindkét oldal egyaránt elfogadná.
Nagy Attila Tibor szerint sem Magyar Péter, sem Orbán Viktor március 15-i beszédében nem jelent meg olyan politikai szlogen, amelyet az országjárások során következetesen tovább építenének. Példaként említette, hogy a Tisza elnöke a következő napok fórumain nem bontotta ki részletesebben a „polgári Magyarország” koncepcióját, noha ünnepi beszédében több alkalommal is utalt rá.
A miniszterelnök ugyanakkor továbbvitte az Ukrajna és a háború kérdését a Kaposváron indított országjárásán, továbbá belpolitikai üzenetekkel egészítette ki beszédét: szóba került az anyák fokozatosan bővülő adómentessége, a 13. havi nyugdíj fenntartása, valamint a 14. havi nyugdíj első részlete is. Az elemző szerint ez annak beismeréseként is értelmezhető, hogy a kampány nem épülhet kizárólag külpolitikai témákra, hanem olyan belföldi kérdéseket is érintenie kell, amelyek a választók szélesebb körét közvetlenül érintik.
Orbán Viktor kaposvári és egri beszédeiből az is kiderült, hogy a Fidesz kampánya nehezen kezeli az állami közszolgáltatások – az egészségügy, a vasúti közlekedés, a szociális ellátórendszer és az oktatás – problémáit, amelyek az Orbán-kormány egyik gyenge pontjait jelentik, és egyben támadási felületet biztosítanak Magyar Péter számára.
Nagy Attila Tibor úgy véli, hogy a miniszterelnök beszédeiben tudatosan háttérbe szorulnak ezek a témák. Ukrajna és Volodimir Zelenszkij kampányba emelése szerinte annyiban sikeres, hogy a napirend meghatározásában a Fidesz kezdeményezőbb pozícióba került. Ám sok választó éppen a fékek és ellensúlyok rendszeréhez való viszony, a NER-hez köthető gazdasági elit gyarapodása, a közszolgáltatások problémái és a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!