Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Kapisztrán János, olaszul Giovanni da Capestrano, 1386. június 24-én született a Nápolyi Királyság területén, Capestrano városában. A személye most a nagy sikereket maga mögött tudó Hunyadi című televíziós sorozat miatt lett érdekes. Főhősünk édesapja német származású katonatiszt volt, aki Itáliába költözött, így a fiatal Kapisztrán nemcsak itáliai, hanem német családból is származott. Fiatal korában jogi tanulmányokat folytatott, és sikeres politikai karriert épített.
Perugia városában kormányzó lett, és aktívan részt vett az itáliai háborúkban. Életének e szakasza azonban nem maradt mentes a válságoktól. 1415-ben, a nápolyi király háborúiban vett részt, ám eközben fogságba esett. A fogság alatt Kapisztrán életét alapjaiban megváltoztatta egy mély lelki fordulat. Jakab Attila történész az Indexnek így fogalmazott Kapisztrán Jánosról: „A fogság alatt átértékelte korábbi, bűnökkel terhelt életét, viszonyulását az anyagi javakhoz, és megtért.”
Nélküle nem lett volna nándorfehérvári diadal
Kapisztrán János élete a XV. század első felére esett, Jakab Attila szerint egy olyan korszakra, amikor Európa politikai és vallási válságokkal küzdött. Nyugat-Európában a százéves háború dúlt, mely már évtizedek óta rontotta a kontinens stabilitását. Közép-Európában a huszita háború folyt, és a törökök terjeszkedése egyre nagyobb fenyegetést jelentett a keresztény világnak. A törökökkel vívott harcok, különösen az 1456-os nándorfehérvári diadal, amelyet Kapisztrán is meghatározó módon befolyásolt, a keresztény világ túlélésének kulcsfontosságú eseményei voltak. Ahogyan Jakab Attila mondta: „A huszita háborúk és a bizánci bukás az egész keresztény világra megrázkódtató hatással voltak.”
Miután 1416-ban belépett a ferences rend obszerváns ágába, Kapisztrán élete teljesen új irányt vett. A szigorú vallásos elvek és a kolduló rendek vonzották, így az életét a vallásos prédikációknak szentelte. Az obszerváns ferencesek rendje a vallásos fegyelem és szegénység szigorú követését tűzte ki célul, és ebben Kapisztrán jeleskedett. Továbbá, a fiatal szerzetes a jogi tudását is hasznosította az egyházi ügyek intézésében. Jakab Attila kiemeli, hogy Kapisztrán „a Klerikusok tükre című művében világosan fogalmazott a vallásos élet szabályaival kapcsolatban”, ami a rendi szabályzatok kidolgozásában is szerepet játszott.
A ferencesek történetében Kapisztrán neve különleges helyet foglal el, ő vezette a „spirituálisok” (fraticelli) mozgalmának felszámolását. E mozgalom, amely a rend szigorúbb, de gyakran eretnek vonásait képviselte, a XV. század elejére már olyan mértékben elharapódzott, hogy Kapisztrán komoly erőfeszítéseket tett a rend megtisztítására. Ennek az „eretnekség” a felszámolása nemcsak vallási, hanem politikai szempontból is kulcsfontosságú volt, hiszen a ferences rend a pápai hatalom egyik fontos bástyája volt.
Kapisztrán legismertebb szerepe a 1456-os nándorfehérvári csatához kapcsolódik, ahol a törökökkel vívott harcban egyedülálló módon formálta a keresztény erők lelkesedését és vallási indíttatású harci szellemét. Jakab Attila történész szerint „Kapisztrán nem csupán fellelkesítette, hanem gyakorlatilag ‘fanatizálta’ a tömeget”. A csata végkimenetele, végül a törökök visszavonulását eredményezte,
és ez nagymértékben Kapisztrán személyének és […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!