Hirben.hu Hírben jók vagyunk! - Mohandász Karamcsand Gandhi – híveitől kapott tiszteletnevén Mahátma Gandhi –1869. október 2-án született egy jómódú család sarjaként a nyugat-indiai Porbandarban.
- A hindu szokásokhoz híven már 13 éves korában elvette a vele egyidős Kasztúrbáít, akitől később öt gyermeke született.
- 1888-tól és 1891-ig Londonban jogi tanulmányokat végzett. Sikeres vizsgái után hazatért Indiába, ahol ügyvédi vizsgát tett.
- 1893-ban egy indiai kereskedőcég ügyvédjeként Dél-Afrikába utazott, ahol családjával – kisebb megszakításokkal – huszonegy évet töltött.
- 1915-ben tért vissza családjával Indiába. Új politikai módszert vitt hazájába, ami három alapelven nyugodott: az igazságtalan törvényeknek nem kell engedelmeskedni, azokat meg lehet szegni; mindig erőszak nélkül kell cselekedni; valamint a cél nem szentesíti az eszközt.
Miért éppen Gandhi?
Gandhit az erőszak-nélküliség szószólójaként ismeri az egész világ, s így vált a békés ellenállás jelképévé – mondta Kovács Örs. Fiatal jogtanácsosként Dél-Afrikában az indiaiak képviseletét ellátva számos később alkalmazott módszert – például a bojkottot, adómegtagadást, sztrájkot – kipróbált, és ekkor alakította ki filozófiai rendszerét, melyre egész pályafutása épült. Képes volt egységbe kovácsolni az erősen széttöredezett indiai társadalmat: a kasztrendszer, a vallási különbségek, a hagyományos férfi-női szerepek mind hátráltató tényezői voltak a közös, összehangolt cselekvésnek. Gandhi mégis képes volt arra, hogy felülemelkedjen ezeken a különbségeken, s az egyes identitások mögött azt lássa és láttassa a szemben álló felekben, ami közös: az emberit.
Nem csupán a saját táborát forrasztotta egységbe, hanem emberséggel fordult ellenfelei felé is.
Gandhi tudta, hogy az indiai közösség gondolkodására csak vallási érvekkel lehet hatni, mivel ezek alkották honfitársai ismeretanyagát, erkölcsi szabályait. Angliai jogi tanulmányai, dél-afrikai tartózkodása segítette őt a britek kiismerésében is – folytatta a történész. – Tudta, mit miért csinál egy-egy akciója során.
Erőszakmentes önfeláldozás
A forgatókönyv nagyjából ugyanúgy alakult minden politikai tömegakciója, satjagraha esetén: a törvényes, bár erkölcsileg kifogásolható hatósági tettek ellen először csak valamilyen írásos formában (petíció, levél, értesítés, tárgyalások kezdeményezése) tiltakoztak. Kudarc esetén a tiltakozó mozgalmat tömegmozgalommá emelték, ahol megeskették a tömeget az erőszakmentességre. Az erőszakmentesség követése akkor vált heroikussá, amikor ellenállt az erőszaknak. Az erőszakmentes önfeláldozás hatalmas méreteket öltött. Ez kölcsönhatásban állt Gandhi hihetetlen kisugárzásával, és beszédein, írásain keresztül fáradhatatlanul nevelte, tanította közelebbi és távolabbi környezetét.
Következetessége, egyszerűsége, aszketikus hajlamai, azaz emberi tulajdonságai tiszteletet váltottak ki az emberekből, sokan váltak követőjévé.
Gandhinak fontos volt a vallás, a konfliktusok és a számos bebörtönzése idején gyakran alkalmazott böjtöt is.
Ebben szerinte megtisztul az ember lelke és gondolata, ezáltal magasabb tudatállapotba kerül. Ismertsége, népszerűsége – amit nagyban köszönhetett a vele szemben fellépő brit hatóságoknak is – megkerülhetetlen tényezővé tette, ráadásul erőszakmentes módszere is vonzóvá/eladhatóvá tette a politikáját. Miközben például Churchill egyenesen ki nem állhatta Gandhit és módszereit. Pedig Gandhi volt az első a világon, aki az erőszakmentesség elvéből politikai eszközt formált, és a politikai célok elérésének fegyverévé tette. Mindenütt az igazságtalanság és imperializmus megalkuvás nélküli ellenfeleként és az elnyomottak és kizsákmányoltak védelmezőjeként tekintettek rá.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2023/01/30/gandhi-india-fuggetlenseg-merenylet/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
