Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Erdő, erdő, erdő, de nem a marosszéki kerek, ahogy azt a népdal tartja, hanem néhány éven belül a rögvalóság, hiszen a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) egyedülálló kezdeményezése révén három magyarországi nemzeti park területén telepítenek erdőt az egyetemi polgárok szakemberek segítségével.
Sokunknak már szinte hiányérzetünk van, ha egy napig nem hallunk a klímaváltozásról. Érezzük áldatlan hatásait nap mint nap. A négy évszakból a téltől szépen lassan elköszönünk, az utóősz átkúszik szépen lassan az előtavaszba, a nyarak egyre forróbbak és aszályosabbak.
A folyamatot természetesen a MOME sem tudja megállítani, de a maga eszközeivel lassítani igen.
A karbonsemlegesség nem egy ad hoc, néhány napja kitalált fogalom, ez a cél szerepel a 195 ország és az EU által is aláírt párizsi megállapodásban is. Ez azt jelenti, hogy a globális felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fokra való korlátozásához – amely az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület véleménye szerint egy biztonságos küszöbérték – elengedhetetlen, hogy a XXI. század közepéig elérjük a karbonsemlegességet.
Az Európai Bizottság 2019 decemberében mutatta be az európai zöld megállapodást, amely kijelöli az utat Európa számára a karbonsemlegesség felé 2050-ig. A célt az európai klímarendeleten keresztül éri el az EU, amely kötelező értékeket szab meg.
Előremennek
A MOME előremegy, már 2030-ra szeretné ezt a célt a campuson elérni.
Az alapítványunk, ami a MOME fenntartója, számos területen ambicionálja azt, hogy a többi felsőoktatási intézmény számára is példát tudjon mutatni. Nemcsak az egyetem belső fejlesztésével foglalkozunk, de azzal is, hogy bizonyos területeken mintát adjunk, példát mutassunk másoknak
– mondta lapunknak Böszörményi-Nagy Gergely, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány elnöke.
Az egyik ilyen célkitűzésük az, hogy a MOME kevesebb mint egy évtized alatt működését száz százalékban nettó karbonsemlegessé tegye. Ez kimondva és leírva is nagyon szép és nemes szándék, de az alapítvány elnöke is elismeri: könnyű megígérni, de nagyon nehéz megvalósítani. Böszörményi-Nagy Gergely sorolja: ennek vannak olyan feltételei, amiket a campuson kell végrehajtani az alapítvány által idén tavasszal meghirdetett MOME ZERO programon belül. Érdemben kell csökkenteni a károsanyag-kibocsátásukat, minél több energiát kell beszerezniük megújuló energiaforrásból, meg kell szüntetniük az élelmiszer-pazarlást, a papíralapú adminisztrációt, és számos további változtatást kell bevezetniük.
Ezzel együtt ha mindezt megteszik, még akkor is marad egy jó adag károsanyag-kibocsátása az egyetemnek, és azzal is kezdeni kell valamit.
A hallgatók, a dolgozók ide fognak járni, ha mással nem, akkor busszal, becsomagolt élelmiszereket fognak fogyasztani, és használni fogják az egyetem technológiai műhelyeit, hi-tech gépparkját is. Mindenképpen lesz károsanyag-kibocsátás, amit eltüntetni nem, csak kompenzálni lehet. És hogyan lehet a legjobban? Annyi és olyan erdők telepítésével, amelyek felnövekedve »megesznek«, elfogyasztanak annyi szén-dioxidot, amennyit a MOME a működése során a légkörbe juttat
– mondja Böszörményi-Nagy Gergely.
Ekkor jött a gondolat, hogy erdőtelepítő akciót indítanak magyarországi nemzeti parkokban. A tíz nemzeti parkból szakmai szempontok mentén, saját erdőmérnök tanácsadó segítségével végül hármat választottak ki, a Balaton-felvidéki, a Duna-Dráva és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkot, akikkel december 8-án írtak alá együttműködési megállapodást, amelyet Böszörményi-Nagy Gergely, a MOME Alapítvány elnöke, Fülöp József, a MOME rektora, Kun Zsuzsanna, a MOME vezérigazgatója, Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója, Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója és Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatója látott el kézjegyével.
A második legjobb pillanat
Ahogy azt a MOME Alapítvány elnöke az aláírás előtt elmondta, egy fa elültetésére a legjobb pillanat húsz éve volt, a második legjobb pedig most van. Mégpedig többek között azért, mert a következő évtizedekben Magyarország arculatát, mindennapjait és lehetőségeit, a saját jövőjére gyakorolt befolyásának mértékét alapvetően átalakítja a klímaváltozás.
Megváltozik a vízháztartásunk, mezőgazdaságunk és vele önellátási képességünk is
– emelte ki Böszörményi-Nagy Gergely. Hozzátette: flóránkból, faunánkból régóta ismert és szeretett állatok és növények tűnnek el, miközben egészen újak jelennek meg. A tudatunkban eddig csak távoli vidékekhez kötött betegségek megjelenésére is fel kell készülnünk, másból, máshogyan nyerjük majd az energiát.
Ezt a folyamatot a következő nemzedékeknek, a Z és az utána következő alfa-generációnak nemcsak értenie, de értelmeznie is tudni kell. Képessé kell válnia arra, hogy konkrét, kézzelfogható lépéseket tegyen Magyarország élhetőségének megőrzéséért
– tette hozzá az alapítvány elnöke.
Hálás szerep jutott Puskás Zoltánnak, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatójának. Két okból is. Egyrészt mert 2023-ban a Kis-Balatonnál, egészen pontosan Garaboncon történik majd a projekt első telepítése, másrészt először ő kapott szót, így elmondhatta, hogy övék az ország legszebb és legváltozatosabb nemzeti parkja. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy egy ilyen, természeti értékekben gazdag területen ne lenne fontos az új élőhelyek létesítése. A Zala megyei Garaboncon egy öthektáros, elhanyagolt szántóterületen terveznek majd elsősorban mézgás égert és kocsányos tölgyet telepíteni a következő év őszén.
Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója a kollegiális barátság okán annyit jegyzett meg: az ő nemzeti parkjuk legalább olyan szép, mint előzőleg szólott tisztelt kollégájáé, aki rögtön rá is bólintott.
Anélkül hogy a teljes szakmai részletekbe belemennénk, elmondta: olyan területet kerestek és keresnek a telepítésre, ahol szerintük is erdőnek kellene lenni, de valamiért most nem az van.
Ha megtaláljuk és […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
