2021. január 24., vasárnapMa Timót napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 293,00 Ft | CHF: 331,00 Ft
2021.01.24. Timót Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 293,00 Ft | CHF: 331,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Érdemes közvélemény-kutatásokat hamisítani?

Hirdetés

Érdemes közvélemény-kutatásokat hamisítani?

A pártpreferenciákról szóló méréseknek már a pőre publikálása is befolyásolja azt a véleményklímát, amelyet eredetileg csupán feltérképezni lett volna hivatott. Ám abban nincsen egyetértés, hogy pontosan miként is teszi mindezt.

Az alaphelyzet pofonegyszerű: mindenki vezetni szeretne az efféle mérésekben. És nem elég, hogy vezessen, mellé még azt is szeretné, hogy mindenki tudja is, hogy pillanatnyilag ő vezet. Több ez, mint szimpla hiúság.

Csorda és bumeráng

Ősi megfigyelés, hogy amint az emberek azt csinálhatnak, amit csak akarnak, akkor általában egymást kezdik utánozni. Nem csoda hát, hogy ha azt látják, hogy a többségnek van egy bizonyos véleménye, akkor sebesen megindulnak a nyáj után. Persze sosem mindenki, de azért jó sokan.

A közvélemény-kutatási eredmények napvilágra kerülésének konkrét esetében ez azt jelenti, hogy elkezdenek az esélyesebbhez húzni. Nevezhetjük ezt csoportnyomásnak, konformizmusnak, divatmajmolásnak vagy bármi másnak, a lényeg, hogy

Hirdetés

felugrálnak a gyorsabban haladó szekérre.

Az utánfutó-hatásnak (bandwagon effect) is nevezett jelenség legalaposabb kifejtését és igazolását Larry Bartels amerikai politikai politikatudósnak köszönhetjük a nyolcvanas évekből.

Olyannyira megalapozott társadalomdinamikai tézis ez, hogy még a választások után is rendre jóval többen emlékeznek úgy, hogy tulajdonképpen a győztesre szavaztak, mint ahányan valójában a győztesre szavaztak. 2010 a klasszikus honi példa erre: a Tárki korabeli kutatása szerint

a választók 64 százaléka állította utóbb, hogy az 53 százalékot kapott Fidesz-KDNP-re szavazott listán az első fordulóban.

Bizony, ilyen az ember. Meg amolyan is. Létezik ugyanis egy ezzel ellentétes, szakirodalmilag szintúgy pedánsan dokumentált hatás: a veszteshez csapódásé. Carl Hovland pszichológus-propagandakutató nyomán ezt

bumeráng-hatásnak

nevezzük az ötvenes évek óta.

Kijön a pártok erősorrendje a választások előtt, mire a győztesnek látszó alakulat hívei megnyugodnak, hátradőlnek, „elalszanak”, a második helyen lévők táborát viszont eltökéltebbé teszik, feltüzelik, mozgósítják a vészjósló számok, megint mások pedig (akik addig […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/agitpop/2021/01/09/erdemes_kozvelemeny-kutatasokat_hamisitani/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Budapestnek kell az új dunai híd, de a dugódíj nem

Budapestnek kell az új dunai híd, de a dugódíj nem

A nyilatkozatháború azzal kezdődött, hogy Karácsony Gergely főpolgármester a Facebook-oldalán azt írta, négyszáz forintos dugódíjjal …