Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az uborka nagykereskedelmi ára kilogrammonként 1600 forintra ugrott a január 12-vel kezdődő héten az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint. A spanyol tölteni való paprika egy év alatt 25 százalékkal, a kaliforniai paprika pedig 13 százalékkal drágult.
Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az Indexnek elmondta, a drágulás fő oka egyértelműen a kínálat átmeneti szűkülése, nem pedig a kereslet kiugró bővülése.
„Magyarországon a télen fogyasztott kígyóuborka döntő része Spanyolországból, Andalúziából, főleg Almería térségéből érkezik, ahol novemberben szokatlan hidegfront, viharok és fényhiány vetették vissza a hozamokat” – mondta Apáti Ferenc.
A decemberben és január elején uralkodó hideg, fényszegény, borús időjárási körülmények nemcsak Spanyolországot, hanem más hajtató körzeteket is érintettek, így például Marokkóban a Souss Massa régiót.
„Dél-Spanyolországot és Afrika északnyugati részét két viharzóna, az Emilia és a Francis is elkapta. Előbbi Andalúziában jégesőket okozott, több üvegház is megsérült, utóbbi pedig özönvízszerű esőzésekkel járt” – részletezte a szakértő.
A szokatlanul alacsony hőmérséklet és a borús idő lassította a kötődést, csökkentette a hozamot, helyenként pedig komplett üvegházak is kiestek – ha csak átmenetileg is – a termelésből a jég által okozott károk miatt.
Nem arról van szó, hogy az állományok jelentős része megsemmisült volna, inkább csak hozamcsökkenés, valamint az állományok fejlődésének lelassulása történt
– hangsúlyozta Apáti.
Február elején normalizálódhat a helyzet
A szakértő szerint ilyenkor látszik, milyen gondot tud okozni, hogy Európa téli uborka-, paprika-, saláta- és paradicsomkínálatának nagy része ugyanabból a néhány térségből származik.
„Amikor ezekben a régiókban valamilyen zavar lép fel, a teljes importpiac áruellátása szűkössé válik, és az árak átmenetileg megugranak” – mondta.
A következő hetekben, de legkésőbb február elején az időjárás normalizálódása és melegedése várható, ami több napfénnyel is jár. Ez várhatóan az átlagos árszintet is korrigálja.
Sőt elképzelhető az is, hogy átesünk a ló túloldalára, és a lelassult állományok egyszerre érnek be, ami hirtelen áresést is eredményezhet. A mostani szezon egészére azonban valószínű, hogy a szokásosnál magasabb árszint lesz jellemző
– tette hozzá Apáti Ferenc.
90 százalékban importból van uborka télen
A téli zöldségellátás jelentős része import, főleg Spanyolországból, kisebb részben Hollandiából és Lengyelországból érkezik. Az utóbbi években egyre meghatározóbb szerepet tölt be Európa ellátásában Marokkó és Egyiptom is.
„Kígyóuborkánál Magyarországon a decemberi, januári időszakban amúgy sincs számottevő mennyiségű hazai áru a piacokon. Januárban még csak telepítések zajlanak, az első szedések legkorábban február közepén, végén indulnak” – mondta a FruitVeB elnöke.
A fogyasztás viszont stabil a téli időszakban is, de ilyenkor ennek ellátása bő 90 százalékban importból történik.
„A hajtatott zöldségek terén meglévő téli importfüggőség tőlünk független, klimatikus körülményekre vezethető vissza. A téli fényszegény körülmények között nem tudunk hatékonyan termelni” – hangsúlyozta Apáti Ferenc.
A paradicsom, különösen a fürtös és koktél típusok, valamint a jégsaláta és más fejes saláták is jelentős drágulást mutatnak, mivel jellemzően ugyanazokból a dél-spanyol térségekből érkeznek, mint az uborka és a paprika.
„A hideg és a fényhiány ezeket a kultúrákat is érintette, így a hozamcsökkenés itt is árnövekedést okozott. Emellett a cukkini és a padlizsán ára is bőven az ilyenkor megszokott szint felett alakul, a spanyol paprikánál pedig már korábban, novemberben, december elején bekövetkezett drasztikus áremelkedés” – sorolta a szakértő.
Méregdrága lenne a téli hazai termelés
Van-e esély arra, hogy a hazai téli termelés bővítésével csökkenthető legyen ez a függőség?
A szakértő szerint elméletben a fűtött fólia- és üvegházi felület pótmegvilágítási rendszerekkel történő bővítése csökkenthetné az importfüggőséget, gyakorlatban azonban a beruházási és üzemeltetési költségek jelentik a fő akadályt.
Ezek méregdrága termelési módok lennének. A téli időszakban inkább importálunk, nem is tudnánk ebben az időszakban versenyezni a spanyol és észak-afrikai gazdaságokkal, mert ezek az országok ebben az időszakban természetes fénnyel és nagyobbrészt fűtetlen termesztőházakban, sokkal olcsóbban tudnak termelni
– fogalmazott.
A korszerű, energiahatékony hajtató létesítmények építése, a fűtés, világítás, tápanyagellátás és klímaszabályozás kialakításának tőkeigénye óriási. Jellemzően ezt nagyobb, integrált termelői kör képes megvalósítani, a kisebb gazdaságok számára a kockázat túl nagy, a megtérülési idő túl hosszú.
Magyarországon az utóbbi néhány évben jelentős mértékben bővült a korszerű hajtató létesítmények, üvegházak területe. Kígyóuborkát már 130 hektár feletti területen hajtatnak, a teljes hazai termés 45 ezer tonna körül van, amiből 8 ezer tonnát még exportálnak is.
„A hazai igények kielégítéséhez még csaknem 20 ezer tonnás importra is szükség van, ami főleg a téli időszakra koncentrálódik” – mondta Apáti Ferenc.
Energiaár-sokk: a holland gazdaságok csökkentették a termelést
Az sem segített, hogy a háború hatására kiugróan emelkedtek az energiaárak. Az energiaár-sokk után sok hajtató gazdaság, főleg Hollandiában csökkentette a beültetett felületet, alacsonyabb hőmérsékletre fűtötte fel az üvegházat, vagy késleltette az állományok telepítését.
A magas gáz- és villamosenergia-költség beépül az árakba, így a spanyol, holland téli zöldségek nagykereskedelmi árai is jóval a korábbi évek átlaga fölé kerültek. Ez a költségnyomás a magyar importárakban is megjelenik, és összességében rontja a fűtött üvegházi termelés versenyképességét a kevésbé energiaigényes szezonális termeléshez képest
– magyarázta a FruitVeB elnöke.
Tavaszi fagyok elvitték a termés kétharmadát
A zöldség-gyümölcs piacot idén több strukturális tényező is különösen érzékennyé teszi. Apáti Ferenc szerint a gyümölcsöknél elmondható, a tavalyi országos termés kétharmadát elvitték a tavaszi fagyok.
„Különösen aggasztó, hogy vannak olyan típusú fagyok – széllel járó, szállított fagy –, amelyek ellen lényegében minden fagyvédelmi technológia hatástalan. Ilyenek voltak a 2025. áprilisi fagyok is” – mondta.
A fagyok nemcsak Magyarországon, hanem a környező országokban is károkat okoztak, számos országban drámai mértékben csökkent a termés, még Törökországban is.
Emellett szinte minden évben problémát jelent az aszály, mert a hazai gyümölcsösök nagyobb része nem öntözött. Ez a probléma a 90 százalékban öntözött szántóföldi zöldségeknél kevésbé okoz gondokat, de a gazdatársadalom elöregedése és az egyre fokozódó munkaerőhiány minden ágazatot, még a feldolgozóipart is sújtja.
Ennek következménye, hogy egyes jelentős kézimunkaerő-igényú kultúrák mára gyakorlatilag eltűntek. Ilyen például a málna, ahol a harminc évvel korábbi hétezer hektár helyett mára mindössze hetven hektár maradt az egész országban
– hozta fel példaként a FruitVeB elnöke.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet felmérése szerint ma 350 ezer ember dolgozik a teljes […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/belfold/2026/01/25/uborka-ar-bolt-zoldseg-gyumolcs-import-termeles-mezogazdasag/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!