2022. szeptember 26., hétfőMa Jusztina napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 406,00 Ft | USD: 419,00 Ft | CHF: 425,00 Ft
2022.09.26. Jusztina Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 406,00 Ft | USD: 419,00 Ft | CHF: 425,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Elolvastuk, mivel készült Orbán Viktor Kötcsére

Hirdetés

Elolvastuk, mivel készült Orbán Viktor Kötcsére

A magyar politikai megosztottság keretei között szokatlannak tűnhet, hogy egy szociáldemokrata szinte ugyanazokat az irányokat fogalmazza meg, kérdéseket teszi fel, dilemmákat próbálja megválaszolni saját hazája és Európa számára, mint egy kereszténydemokrata. Klaus von Dohnanyi útmutatása és Helmut Kohl egykori német kancellár felhívása pont erre példa. A német politikában persze nem elképzelhetetlen a szociáldemokraták és a kereszténydemokratát koalíciós kormányzása, mint ahogy nem is egyszer került már erre sor az elmúlt évtizedekben.

Von Dohnanyi és Kohl mindketten a saját szemükkel láthatták, milyen pusztítást hagyott maga után a II. világháború. Von Dohnanyi 1928-ban született, Kohl 1930-ban. Utóbbi bátyja a háborúban vesztette életét, előbbi édesapját, Hans von Dohnanyit a Hitler elleni merényletben való részvétele miatt a háború vége előtt kivégezték.

Helmut Kohl magyarul is megjelent, Aggodalom Európáért című kötetéről nemrégiben írtunk az Indexen. Esszéjének középpontjában Európa és az Európai Unió jövőjének kérdése áll, de a Nyugat és Oroszország, illetve Európa és az Egyesült Államok viszonyáról, továbbá az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatban is kifejtette gondolatait. Kohl még 2014-ben vetette papírra vitaindító felhívását, amikor Moszkva visszacsatolta Oroszországhoz a Krím félszigetet, a német újraegyesítés atyja 2017-ben halt meg.

Összhangban az érdekek

A most 94 éves Klaus von Dohnanyi Nemzeti érdekekÚtmutatás a német és az európai politika számára a globális átalakulások korában című könyve idén jelent meg Németországban és Magyarországon (a Habsburg Ottó Alapítvány kiadásában) is. Az európai érdekek és az Oroszországhoz való hozzáállás kérdésében hasonló következtetéseket fogalmaztak meg. Itt fontos leszögezni, mindkettőjük gondolatait úgy érdemes értékelni, hogy még a február 24-én indított orosz háborús agresszió előtt jegyezték le azokat.

Hirdetés

További közös pont, hogy 2017-es haláláig Helmut Kohl baráti viszonyt ápolt Orbán Viktorral, aki bevezetőt írt az egykori német kancellár esszéjének magyar megjelenéséhez. Klaus von Dohnanyi szintén a magyar kormányfő német barátai közé tartozik, az elmúlt években többször is megvédte, vagy megértően nyilatkozott politikájáról. Orbán Viktor a kormányoldal zárt körű kötcsei találkozója előtt a Facebook-oldalán képet osztott meg, amelyen a politikai igazgatójával, Orbán Balázzsal látható, amint a Karmelitában készültek a pikniken tartandó beszédére. Bár a képen lévő felirat részben kitakarta, de felismerhető, hogy a kormányfő íróasztalán Klaus von Dohnanyi könyve volt, és minden bizonnyal nem véletlenül.

Orbán Viktor olvasmányairól már többször írtunk cikket az Indexen, az idei tusványosi beszédében két könyvet is ajánlott, George Friedman Vihar a csönd előtt című munkáját és Jean Raspail Szentek tábora című regényét. Ebből merített, amikor „kevert fajú világról”, illetve arról beszélt, hogy „nem akarunk kevert fajúvá válni”. A kijelentések aztán nagy visszhangot váltottak ki, bécsi látogatásán reagálva Orbán Viktor többek között azt mondta, előfordul, hogy néha félreérthetően fogalmaz.

Klaus von Dohnanyi egykori német szövetségi oktatási és tudományos miniszter, volt hamburgi főpolgármester (b) és Orbán Viktor miniszterelnök (j) beszélget a miniszterelnöki dolgozószobában, az Országházban 2012. október 4-én

Klaus von Dohnanyi egykori német szövetségi oktatási és tudományos miniszter, volt hamburgi főpolgármester (b) és Orbán Viktor miniszterelnök (j) beszélget a miniszterelnöki dolgozószobában, az Országházban 2012. október 4-én

Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Klaus von Dohnanyi könyvének tartalma szintén összeegyeztethető a kormányfő és a kormányoldal kommunikációjával (akárcsak többnyire Kohl esszéje is). A magyar kormány nem hisz az Oroszország elleni szankciók sikerében, és azokat az európai érdek ellen valónak tartja, a szankciós politika felülvizsgálata mellett érvel, illetve diplomáciai lépéseket sürget a béke érdekében.

Idei tusványosi beszédében Orbán Viktor arról beszélt, hogy az Ukrajnában zajló háborút csak orosz–amerikai tárgyalások tudják lezárni, és „amíg nem lesz orosz–amerikai tárgyalás, addig nem lesz béke sem”. Azt is kijelentette, hogy a szankciókkal az orosz energiaforrásokat átterelték Kínába, emellett az amerikai nagy cégek is jól jártak, és csak az Európai Unió jár rosszul.

Európa békét, az USA hatalmat akar

A Nemzeti érdekek című könyvében Von Dohnanyi sokszor ismételt tétele, hogy az európai érdek nem ugyanaz, mint az amerikai, és erről nyíltabban kellene beszélni a transzatlanti partnerség érdekében. Előszavában azt írta: Németország és Európa a biztonsági és külpolitikai kérdésekben nem szuverén, Európának az Egyesült Államok szabja meg az irányvonalat. „De vajon ők figyelembe veszik a mi érdekeinket is?” – olvasható a kérdés Von Dohnanyitól.

Esszéjében Helmut Kohl megengedőbben, óvatosan bírálta az Egyesült Államok politikáját, és alaptételnek nevezte, hogy Európának szorosan ki kell tartania az amerikaiak mellett, minden nézeteltérés, véleménykülönbség ellenére, a velük kialakított szilárd partnerségnek és barátságnak ugyanis „nincs semmiféle alternatívája”.

Klaus non Dohnanyi ennél jóval kritikusabb, az egykori szociáldemokrata miniszter szerint az Egyesült Államok Kína karjaiba taszította Oroszországot, és „a világban az ázsiai háborút vizionáló szóbeszéd járja”. Arra hívta fel a figyelmet: a német és az európai érdek az, hogy Európa biztonsága érdekében mérséklő hatással legyenek az Egyesült Államok Ázsia-politikájára, és amennyire csak lehetséges, távol tartsák Európát az amerikai konfliktusoktól.

Azt azért Von Dohnanyi is hozzátette: könyvét az Egyesült Államok jó barátjaként és csodálójaként írta, éppen ezért aggodalmas az alapállása, de megveti az „olcsó Amerika-ellenességet”. Majd könyvében részletesen kitért rá, hogy értékei alapján mélységesen idegen egymás számára a mai Európa és a mai Egyesült Államok.

„Európa békét, az Egyesült Államok pedig hatalmat akar” – fogalmazott Von Dohnanyi, aki szerint az Egyesült Államokban egyre terjed az a nézet, hogy a világot és a világ kormányait nem lehet katonai eszközökkel megváltoztatni a „nyugati” érdekeknek megfelelően.

Tehát az Egyesült Államok ma azzal próbálkozik, hogy céljait gazdasági hadviseléssel érje el, és »közös értékekre« hivatkozva más államokat is bevonjon a gazdasági háborúiba. Az éles kardot »szankcióknak« hívják, és egyre gyakrabban alkalmazzák, általában az európai partnerekkel való konzultáció nélkül

– írta az egykori szociáldemokrata miniszter.

Érvelése szerint ezeknek a szankcióknak a hatása megkérdőjelezhető, és el kellene végezni az elemzésüket. „Németországnak és Európának mindig mérlegelnie kell a saját érdekeit, mielőtt részt vesz az Egyesült Államok által követelt szankciókban” – összegezte Von Dohnanyi a könyvében.

20220915 093434

Fotó: Nótin Tamás / Index

Nyílt vita kell az Oroszország-politikáról

Az egykori szociáldemokrata miniszter arra figyelmeztetett – részben elkésve –, hogy Európában csak az oroszokkal együtt, és nem ellenük lehet tartós a biztonság:

Európa valójában csak addig van biztonságban, amíg Oroszország maga nem érdekelt az agresszióban. […] Csak a diplomácia és az Oroszországgal való együttműködés teremthet biztonságot Európa számára.

Noha Európát a NATO védi, és ennek így is kell maradnia, Von Dohnanyi sürgős feladatnak határozta meg, hogy a szövetség egészítse ki a stratégiáját a hangsúlyos, diplomatikus enyhülési politikával.

A Krím annektálásáról azt írta: a nemzetközi jog szerint nem igazolható, még akkor sem, ha Vlagyimir Putyin állandóan a kijevi kormány bűnösségére utal. Hibának mégis azt rótta fel, hogy a NATO 2008-ban kinyitotta az ajtaját Ukrajna és így a Krím számára. Von Dohnanyi rámutatott, az orosz belpolitikai és történelmi szemszögből nézve elfogadhatatlan kilátás volt egy orosz elnök számára, hogy Szevasztopol az amerikai NATO-hadihajók kikötőjévé váljon.

Az Egyesült Államok Ukrajnához fűződő érdeke, ahogyan végső soron az összes többi kelet-európai régióhoz fűződőé is, nem az emberi jogok vagy a demokrácia iránti elkötelezettségből áll, hanem egy Oroszországot behatárolni szándékozó geopolitikai stratégia része

– állapította meg Von Dohnanyi a […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2022/09/16/klaus-von-dohnanyi-europa-egyesult-allamok-orszorszag-orban-viktor-kotcse/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Magyarország elkötelezett haderőfejlesztési programjának folytatása mellett

A bilaterális találkozón – amely az első ilyen volt a két miniszter között – a …