Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az MSZP szombati kongresszusa – az MSZP Országos Elnökségének javaslatára –, úgy döntött, hogy a párt nem indul a 2026-os országgyűlési választásokon. Az egyéni mandátummal rendelkező Kunhalmi Ágnes, Vajda Zoltán, Hiller István, valamint Szabó Sándor rajthoz áll a választókerületében. Az MSZP azt javasolja, hogy minden választókerületben a várhatóan legtöbb szavazatot elérni képes ellenzéki jelöltet támogassák.
Hosszú út vezetett a szegfű hervadásához. A Magyar Szocialista Párt az első szabad választáson 10 százalék feletti eredménnyel jutott a parlamentbe, viszont 1994-ben már majdnem 33 százalékot ért el, választást nyert, és miniszterelnököt adott az országnak Horn Gyula személyében. Az 1998–2002 közötti ciklus az első Orbán-kormányt hozta, viszont az MSZP továbbra is erős maradt, sőt 2002-ben az SZDSZ-szel karöltve, Medgyessy Péterrel az élen visszatért a hatalomba. Medgyessyt elsodorta a D–209-ügy és a koalíciós vita, következett Gyurcsány Ferenc, aki 2006-ban győzelemre vezette az MSZP-t.
A 2006–2010 közötti ciklusban több ügy is az MSZP bukásának irányába mutatott: Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, a kiszivárgást követő tüntetések és a rendőri fellépés, a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság, valamint az egyre erősebb Fidesz, amit többek között a 2008-as népszavazás – a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról –, eredménye is mutatott. Gyurcsány Ferenc lemondott, Bajnai Gordon követte a miniszterelnöki székben.
A Fidesz–KDNP 2010-ben elsöprő, kétharmados parlamenti többséget eredményező győzelmet aratott a választáson. Az MSZP – Mesterházy Attila vezetésével –, 19,3 százalékig jutott. A 2014-es országgyűlési választáson – újra Mesterházy Attilával az élen –, baloldali/liberális összefogással álltak rajthoz a szocialisták. Az MSZP dominálta szövetség tagja volt az Együtt, a DK, a Párbeszéd, és a Magyar Liberális Párt. Sikerült átlépniük a 25 százalékos támogatottságot a választáson, viszont ez is messze volt a Fidesz–KDNP eredményétől. 2018-ban az MSZP és a Párbeszéd duója Karácsony Gergely listavezetésével már csak 11,9 százalékot kapott.
Az európai parlamenti választások is azt mutatták, hogy zsugorodik az MSZP, és már a baloldali ellenzéki térfélen belül is elveszítette a főszereplői státuszt. A 2014-es EP-választáson még 10,9 százalékon volt a párt, ez 2019-re lecsökkent 6,61 százalékra. A szocialistákat – a Fidesz–KDNP-n kívül – már az MSZP-ből korábban kiszakadt, Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció, valamint a Momentum is megelőzte.
A 2022-es országgyűlési választáson újra szövetségben, további öt párttal együtt indult az MSZP, viszont a miniszterelnök-jelöltet nem a szocialisták adták. A választás a Fidesz történetének legnagyobb sikerét hozta. Az MSZP parlamenti párt maradt több egyéni képviselővel. A szocialisták korábban komoly önkormányzati bázissal is rendelkeztek, több városnak adtak polgármestert, viszont itt is történt átrendeződés, például Botka László, Szeged polgármestere, valamint Nemény András, Szombathely polgármestere is kilépett a pártból.
Az MSZP az eddigi utolsó erőfelmérőn – a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választásokon – sem tudott feltámadni. Az EP-választáson a DK–MSZP–Párbeszéd szövetség 8,03 százalékot ért el, a szocialisták brüsszeli képviselő nélkül maradtak, miközben egy új ellenzéki erő, a Tisza Párt 29,60 százalékot szerzett.
Már 2010 előtt elkezdődött a hanyatlástörténet
„Az MSZP hanyatlástörténete már 2010 előtt elkezdődött, a folyamatot érdemes pártpolitikai és ideológiai, eszmetörténeti síkon is vizsgálni” – kezdte lapunk kérdésére Zsiga Bulcsú.
A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője a pártpolitikai dimenzióról kifejtette:
Az MSZP kifelé igyekezett egységet mutatni, de amíg nagy párt volt, léteztek eltérő irányok annak mentén, hogy ki milyen értelemben baloldali, voltak a népiek, a klasszikusabb irányt képviselők, valamint a reformerek. Gyakorlatilag párton belüli többpártrendszer működött különböző platformokkal. Ezeket Horn Gyula tudta a legjobban kiegyensúlyozni, de utána már a miniszterelnök – Medgyessy Péter –, is a párton kívülről érkezett, ahogy Gyurcsány Ferenc szintén kívülről, az üzleti világból szállt be a politikába. Medgyessy Péter idején a kormánypárt és a kormány nem feltétlenül egy irányban gondolkodott a nagyobb társadalmi problémák megoldásáról.
Zsiga Bulcsú az ideológiai, eszmetörténeti dimenzióról úgy fogalmazott, hogy „Medgyessy Péter után Gyurcsány Ferenc a harmadikutas, Tony Blair-féle szociáldemokráciát […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!