Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 
Az elmúlt hetekben nemcsak a közvéleményt zaklatta fel Till Tamás feltételezett gyilkosának ügye, hanem a büntetőjog szűkebb szakmai berkeiben is vitát váltott ki jogalkalmazók és jogtudósok között, hogy elévült-e a feltételezett elkövető büntethetősége. A probléma a régi és az új Büntető törvénykönyv (Btk.) két-két rendelkezésének egymásra vetített értelmezéséből ered. Mind az 1978. évi IV. törvény (régi Btk.), mind pedig a jelenleg hatályos 2012. évi C. törvény (új Btk.) közel azonos módon szabályozza az időbeli hatályt, azaz a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni.
Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban levő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntető törvénynek nincs visszaható ereje. Azaz, csak a két időpontban hatályos törvényt kell és lehet összevetni, az elkövetés idején, 2000. május 28-án és a ma hatályos Btk.-t.
Hack és Magyar szerint elévült
Ehhez képest szinte ahány jogász, annyiféle értelmezés. A jogi végzettségű Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón elmondta, hogy szerinte nincs akadálya F. János büntetőjogi felelősségre vonásának, csak értelmezni kell a hatályos jogszabályokat. Hack Péter egyetemi tanár véleménye szerint szintén egyértelműek a szabályok, a rendőrség és az ügyészség is úgy értelmezte, hogy mivel fiatalkorú elkövetőnél nem jöhet szóba életfogytig tartó büntetés, ezért a maximális büntetési tétel 15 évnyi szabadságvesztés, vagyis a cselekmény 15 év után elévült.
Ha a kormány úgy látja, hogy ez máshogy is értelmezhető, akkor erről valószínűleg meg kell győzni az ügyészséget és a bíróságot is. Lehet, hogy nem az elkövető büntethetőségét akarják nézni, hanem azt, hogy a cselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett, ezért nem évül el. Ez nem biztos, hogy megállja a helyét a bíróság előtt, de meg lehet próbálni
– mondta az ELTE oktatója. „Ha a jelenlegi szabályok alapján megbüntethető a Till Tamás sérelmére elkövetett emberölés gyanúsítottja, akkor miért kell változtatni a Btk.-n?” – tette fel ugyanakkor a kérdést.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Magyar György ügyvéd is, aki szerint nagyon árulkodó, „ha az ügyészségnek igaza lenne, miért akarnák néhány nap alatt átverni a törvénymódosítást a parlamenti kétharmadon?” Ezt ő kapkodó és káros gyakorlatnak tartja, ami szembe megy a jogalkotási törvénnyel. „A törvényeket nem szabad fejszével faragni, a szakmaiságot nem lenne szabad feláldozni a populizmus oltárán” – figyelmeztetett az ügyvéd.
Miért nem évült el mégsem?
Gellér Balázs, az ELTE Büntetőjogi tanszékvezetője az Index megkeresésére kifejtette: meglepő módon az elkövetéskori és a jelenleg hatályos, új Btk. is hasonlóan szabályozza a többszörösen minősülő (különös kegyetlenséggel és tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett) emberölés elévülését, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető volt, és az ma is. Mint megjegyezte: a régi Btk. 33. § (2) bekezdés c) pontja szerint nem évülnek el az emberölés súlyosabban minősülő esetei (ilyen a szóban forgó ügy), ugyanígy a hatályos Btk. 26. § (3) bekezdés b) pontja is kimondja, hogy nem évül el a büntethetősége az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek.
A problémát az okozza az egyetemi tanár szerint, hogy a feltételezett elkövető a cselekmény elkövetésekor – legalábbis a sajtóértesülések szerint – 16. életévét betöltött fiatalkorú volt, akire mind a két Btk. – világszerte elfogadott szabályok és nemzetközi szerződések szerint – speciális, kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaz.
A régi Btk. 110. § (2) bekezdés a) pontja szerint a bűncselekmény elkövetésekor 16. életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén 15 év. Ugyanezen paragrafus (5) bekezdése pedig deklarálja, hogy a büntethetőség elévülése határidejének számításánál a (2) bekezdésben meghatározott időtartam az irányadó, azaz 15 év.
A jelenleg hatályos Btk. ugyanezt a szabályt tartalmazza, hiszen a 109. § (3) bekezdés a) pontja szerint a bűncselekmény elkövetésekor 16. életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetése esetén 15 év, a (4) bekezdés pedig kimondja, hogy a büntethetőség elévülése határidejének számításánál a (3) bekezdésben meghatározott időtartamok az irányadóak, azaz 15 év.
„A probléma tehát nem az időbeli hatály körül forog elsősorban, hanem a két Btk. hasonló rendelkezéseinek értelmezése okoz gondot” – állította Gellér Balázs, aki szerint két lehetséges interpretáció létezik:
- Az általános szabály az, amely kizárja az elévülést, és a fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezés, azaz a 15 éves elévülési idő speciális szabályként felülírja a generális normát.
- Mind a régi Btk. 110. § (5) bekezdésében, mind a ma hatályos Btk. 109. § (4) bekezdésében megfogalmazott kitétel („A büntethetőség elévülése határidejének számításánál”) úgy értelmezendő, hogy ahhoz, hogy ezt a szakaszt […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!