2021. január 23., szombatMa Zelma napja van. Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 293,00 Ft | CHF: 331,00 Ft
2021.01.23. Zelma Nappali nézet Éjszakai nézet EUR: 356,00 Ft | USD: 293,00 Ft | CHF: 331,00 Ft
Kezdőlap / Belföld / Egyre távolabb az esküdtszéki bíráskodástól

Hirdetés

Egyre távolabb az esküdtszéki bíráskodástól

Ki ne látta volna Sidney Lumet klasszikus filmdrámáját, a Tizenkét dühös embert (12 Angry Men), amelyben egy esküdtnek (Henry Fonda) kételyei támadnak a vádlott bűnösségét illetően, és megkísérli meggyőzni az esküdttársait? A film majdhogynem tanmeseszerűen mutatja be az úgynevezett laikus bíráskodás lényegét: a különböző civil foglalkozású esküdtek – mérlegelve a bizonyítékokat – eldöntik, hogy a vádlott „bűnös” vagy „nem bűnös”.

A szabadság két sarokköve

Talán kevesen tudják, hogy Magyarországon is működtek esküdtszékek. Erről tanúskodik, hogy a Fővárosi Törvényszék legnagyobb tárgyalóját ma is esküdtszéki teremnek nevezik. Az esküdtbíráskodás a 19. század közepén jelent meg az 1848. évi XVIII. törvényben, amely kimondta:

[…] a sajtóvétségek fölött nyilvánosan esküdtszék ítél.

Ez alapján adta ki 1848 áprilisában Deák Ferenc igazságügyi miniszter az esküdtszéki eljárást szabályozó rendeletét, amely már a szóbeliség, közvetlenség, nyilvánosság, a kötelező védelem és az ügyfélegyenlőség, a bizonyítékok szabad mérlegelése elvére épült, noha a rendelet alapján csak egy eljárást tartottak Pozsonyban. Aztán 1867-től 1900-ig működtek a sajtóesküdtszékek. A kortársak úgy vélekedtek, hogy ebben az intézményben a szabadság két sarokköve egyesült: a szabad sajtó és az esküdtszéki rendszer. És bár az esküdtszék bevezetését kétségkívül nagy lelkesedés fogadta, az ügybuzgalom egy idő után alábbhagyott, köszönhetően annak, hogy az esküdtek egyre gyakrabban nem jelentek meg a tárgyalásokon. A sok-sok távolmaradást elsősorban a hosszú ülésszakok miatti jövedelemkieséssel magyarázták.

Hirdetés

Az esküdtszéket szélesebb körben az 1896-os bűnvádi perrendtartás, valamint az esküdtszékek szervezéséről szóló 1897. évi XXXIII. törvénycikk építette be a magyar igazságszolgáltatásba. A törvényszékeken szervezett – tizenkét esküdtből és három bíróból álló – esküdtbíróságok tárgyalták többek közt a felségsértés, a hűtlenség és a lázadás súlyosabban minősülő eseteit, a „személyes szabadság elleni bűntettet”, a szándékos emberölést, a halált okozó súlyos testi sértést, a gyermekrablást, a gyújtogatást, a rablást és megvesztegetést.

Aztán hosszú viták után, 1919. november 23-án, az eredetileg ideiglenesnek szánt 6898/1919. M.E. számú rendelettel megszűntették az esküdtszékek magyarországi működését.

Esküdtek helyett népi ülnökök

Az esküdtszék hiányában sem maradt laikusok nélkül az igazságszolgáltatás. 1949-ben vezették be az azóta is működő ülnökrendszert, amely a társas bíráskodás elvét úgy valósította meg, hogy az elnök (a szakbíró) és az ülnökök együtt döntenek valamennyi tény- és jogkérdésben; a cselekmény jogi minősítéséről, de a bűnösségről és a büntetésről is.

A Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről szóló 1954. évi II. törvény szerint a már népi ülnököknek nevezett nem hivatásos bírákat ugyanúgy a járási és megyei tanácsok választották, mint a hivatásos bírákat. Az általuk megválasztott ülnökök jegyzékét küldték meg a megfelelő szintű bíróság elnökének. A „Tájékoztató a népi ülnökök számára” című, 1954-ben megjelent kiadvány szerint olyan dolgozó lehetett érdemes a megválasztásra,

aki kellő szocialista öntudattal rendelkezik, tisztában van a nép vagyona, a társadalmi tulajdon megvédésének jelentőségével, kellő politikai iskolázottsága van, tudatában van annak, mennyire fontos az állami és a munkafegyelem megtartása, ismeri a dolgozó nép életét, ügyeit, harcos elvtárs.

A rendszerváltozás után ismét felvetődött az esküdtszék bevezetésének gondolata. Az Antall-kormány igazságügy-minisztere, Balsai István a büntetőügyekben tartotta volna indokoltnak a laikus bírák részvételét. A tárca 1993-ban kidolgozott büntetőeljárási koncepciójában szerepelt is az esküdtbíráskodás. Ez az eljárás azokra az ügyekre terjedt volna ki, amelyekben inkább a ténykérdés tisztázásán és nem a jogi minősítésen van a hangsúly. A munkaanyag – az 1848-as törvényhez hasonlóan – erre példaként a sajtópereket hozta fel. A végleges koncepció viszont elvetette ezt az ötletet.

Az alkotmánybírák is nemet mondtak

A közelmúltban ismét napirendre került az esküdtbíráskodás ügye, […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/belfold/2021/01/10/egyre_tavolabb_az_eskudtszeki_biraskodastol/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!

Hirdetés

Lehet, hogy érdekel...

Orbán Viktor videóban búcsúzott

Orbán Viktor videóban búcsúzott

Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalára kitett videóban búcsúzott a kilencvenhét esztendős korában elhunyt Frankó Endre …